TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS
TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az előző hozzászóló, Katona úr gondolataihoz szeretnék néhány mondatot hozzáfűzni... (Bauer Tamás és T. Asztalos Ildikó: Kovács!) - Kovács, elnézést. Tehát érthetetlen az a bejelentése, ami szerint a személyi jövedelemadó törvény 49/C. §-ának módosítása hátrányos a vállalkozókra. Tessék szíves megmondani, mi abban a hátrányos, ha valaki egy komoly épületberuházásba kezd, több millió forintot rákölt, ugyanakkor más tevékenységet is végez, és a tevékenységéből eredménye képződik, és a beruházási költséget a vállalkozói osztalékalapjából levonhatja. Mi ebben a hátrányos? Valószínűleg a képviselő úr nem értelmezte ezeket a változásokat, mert való igaz, hogy amikor elkészül a tárgyi eszköz, ezzel meg kell növelni, de ugyanúgy csökkentheti, de akkor már mint tárgyi eszköz és nem beruházási költség, az amortizációval csökkentett részével ugyanúgy csökkenthető a vállalkozói osztalék - ez az egyik.
A másik: azt sem értettem, amikor arra tért ki, hogy az ingatlanadózás mellett a földbérbeadás miért nem 20 százalékkal adózik, hiszen az 20 százalékkal adózik, tehát a törvényben benne van, pontosan az ingatlan szó került be újra. Az is igaz, hogy az van a törvényben, hogy a földterület, de ha szorosan vagy szó szerint értelmezzük, akkor viszont a nem földterület ingatlan, tehát annak a bérbeadása is a 20 százalékos adókörbe tartozik.
A harmadik gondolat pedig az emelt adózással, tehát a részvényszerzéssel, jegyzett tőke emelésével kapcsolatos értékpapírszerzéssel függ össze, hogy miért 35 százalék az adó. Itt csak annyit szeretnék elmondani - azon túl, amit ő is elmondott -, mi úgy véljük, hogy ez az élőmunkából származik, tehát itt igazából munkajövedelem létezik. A másik, hogy az osztalék adója a tag számára is a 20 százalékos korláton túl, ha azt nem tudja igénybe venni, 35 százalék, tehát itt szinkronban van a két százalék.
Köszönöm.
