TÓTH IMRE
TÓTH IMRE
TÓTH IMRE (FKGP): Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magam részéről a költségvetési törvénytervezet azon részéhez kívánok hozzászólni, amely az önkormányzatokkal foglalkozik.
A költségvetés készítését az önkormányzatok életében is igen komoly várakozás előzi meg, hiszen ilyenkor veszik számba azokat a feladatokat, amelyeket egy-egy településen a lakosság elvár megoldani. Különösen ebben az évben nagy várakozás előzte meg a költségvetés készítését jelen időszakban is, hiszen egy új összetételű parlamenti ciklus munkájának kezdetét is jelentette ez az év. Ebből az aspektusból kiindulva minden önkormányzati vezető számba veszi, hogy azokból a választási időszakban meghirdetett szándékokból helyben - egy településen, egy községben, egy városban - mi is lesz megvalósítható.
A parlamenti költségvetési vita mit mutat kifelé a közel 3200 önkormányzatnak és azok polgármesterének? Azt mutatja, hogy az ellenzék mindent tagad, a kormánypártok pedig mindent igenelnek, holott valójában az ellenzék részéről is van igenlés, és a kormányzati oldalon is vannak fenntartások, vagylagosságok, esetleges aggályok, hiszen mondjuk meg őszintén, igazán ki tudja pontosan kiszámolni, hogy a külső nemzetközi gazdasági hatások ebben az évben vagy a következő évben összességében hogyan érintik az ország költségvetését. Az igenlés és a tagadások szélsőségeivel szemben talán a két pólus kiegyensúlyozott bemutatására is igényünk kell hogy legyen.
A jelenlegi kormányzat egyik legfontosabb partnerei az önkormányzatok mint a helyi hatalom letéteményesei. Ezért fontos az önkormányzati érdekszövetségekkel való költségvetési egyeztetés, vagyis párbeszéd. Most azonban önkritikusan elismerendő a kormányzati oldalról, hogy ezúton ez időben kissé megkésett, és azt gondolom, hogy ez csak a választások évében fogadható el.
Az önkormányzatok és azok érdekszövetségei költségvetési tervezettel szembeni álláspontjából néhány kiemelést teszek.
Az önkormányzatok aggályosnak tartják, hogy a gazdaság élénkülésére, a GDP növekedésére vonatkozó prognózis két alternatívát készíttetett, és ennek okán a költségvetés általános tartalékát 33 milliárd forinttal meg kellett növelni. Nézetük szerint ez az elvonás kiszámíthatatlan helyzetbe hozza az önkormányzatokat, hátráltatja a költségvetésük elkészítését, és bizonytalanná teheti az év eleji finanszírozásukat.
Kívánatosnak tartanák továbbá, hogy a GDP-ből az ágazat 1999. évi részesedése ne csökkenjen az előző, azaz az 1998. évihez képest. Kívánatosnak tartanák, hogy az állami támogatások és hozzájárulások, ezen belül a normatív hozzájárulások a feladatokhoz igazodóan minimálisan a jövő évi infláció mértékében növekedjenek, továbbá hogy az átengedett személyi jövedelemadó 40 százalékos átengedési mértéke ne változzon, és ezen belül a helyben maradó személyi jövedelemadó 20 százalék maradjon. Kérik továbbá, hogy a településekre nem lebontható szja-bevétel szolgálja a megyei önkormányzatok finanszírozását azzal, hogy forráscsökkenés ne következzen be ezen önkormányzati típus esetén.
Több önkormányzat a helyi adóbevétel további növekedési ütemét irreálisnak tartja. Megjegyzem, hogy a helyi adó kivethetőségét illetően bizony az önkormányzatok igen erősen különböznek egymástól. Az szja és a számított iparűzési adó összefüggésére vonatkozóan az önkormányzatok problematikusnak tartják, hogy a törvényjavaslat nem tartalmaz olyan hatásvizsgálatot, amely az szja és a normatív állami hozzájárulások, valamint a két forrástényező együttes településtípusonkénti megoszlását mutatná. Ezért nehezen kiszámítható az, hogy a javasolt szabályozás milyen jövedelempozíció-változásokat eredményez az egyes településtípusoknál.
A jövő évi keresetnövekedés csak létszámleépítés mellett lenne megoldható a törvényjavaslat szerint. Az önkormányzatok ezt a megoldást már nem látják egészen járhatónak, miután az elmúlt években az ide kerülő feladatok egyre szaporodtak, s a dolgozók leterheltsége nőtt. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy egyrészt az önkormányzatok között igen nagy különbségek mutatkoznak a létszámokat illetően, másrészt ez a helyzet azért jöhetett létre, mert az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskör végső rendezése vagy aktualizálása már több év óta várat magára, és a közeli jövőben sem megkerülhető.
(19.50)
Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselőtársaim! Akarjuk vagy sem, önkormányzati oldalról is szembesülnünk kell, és szembesülünk is - az iménti fölsorolásom is ezt példázza - az önkormányzatok és azok érdekszövetségeinek álláspontjával, s a közelítést - lehetőség szerint - meg kell, hogy tegyük. Tehát a kormányzati oldalnak van mersze szembenézni az önkormányzatok problémáival, és ismeri azok tevékenységét és gondjait. A törvénytervezet változtatását indukáló önkormányzati vélemények mellett az elismerések és az elfogadások is megfogalmazódnak. Így tételesen talán ezekből néhányat lássunk, vagyis a kontra mellett a pro is hangozzék el!
Örömmel olvasható a törvénytervezetből, hogy a forrásszabályozás alapkövetelményei hangsúlyozottabban jelennek meg a korábbinál, még úgy is, hogy az önkormányzati feladat- és hatáskörrendszer 1999-re kitekintve lényegében nem változik. Üdvözölhető a törvénytervezetben ehhez kapcsolódva megjelenően az, hogy a normativitás erősödő jellege mellett foglalt állást a törvénytervezet. Ez tetten érhető többek között például a közoktatáshoz korábban központosított előirányzatként kapcsolódó pénzeszközök esetében is, amelyeket a jövőben a kiegészítő támogatásként normatív módon - feladati kötöttség terhe mellett - igényelhetnek az önkormányzatok.
A forrásszabályozáshoz kapcsolódóan ugyancsak támogatólag emelem ki az adóerő-képesség fogalmának megjelenését. A helyi adók és különösen az iparűzési adó jelentős bővülése következtében az önkormányzati bevételekben elviselhetetlen mértékű differenciálódás következett be az elmúlt években, ami tendenciáját tekintve fokozódott volna; az 1999. évi szabályozásban már nemcsak a személyi jövedelemadóhoz, hanem az iparűzési adóhoz kapcsolódva, a két bevételt összekapcsolva fog kialakulni a kiegészítés.
Mint hátrányos helyzetű, viszonylag elmaradt fejlettségi fokú, kelet-magyarországi régióban élő polgármester, üdvözlöm a szabályozás azon részét is, hogy jövőre már nemcsak kiegészítést kapnak a rászorulók, hanem a kiugró jövedelemmel rendelkező önkormányzatok arányosan kisebb mértékű állami támogatásban részesülnek. Vagyis tudjuk, a hétköznapokban az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települési kör mellett megjelent egy másik településcsoport is, melyet nevezhetnénk úgy is, hogy az önhibájukon kívül előnyös helyzetű önkormányzatok. Ez - mindannyian tudjuk - nem a személyi feltételeken múlik, hiszen ha játékból megcserélnénk a két önkormányzati típus vezetőit, nem történne lényegében semmilyen változás a gazdálkodást illetően. Ezzel a megoldással tulajdonképpen a kormányzat megteszi az első jelentős lépést a gazdasági és a földrajzi helyzetből adódó eltérő fejlettségi szintű önkormányzatok forráslehetőségének közelítése irányába.
Ugyancsak kiemelendően fontos szabályozási cél a területi kiegyenlítés rendszerének erősítése. Azzal, hogy a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás nagyságrendje az inflációt követően került előirányzásra, továbbá hogy a cél jellegű, decentralizált támogatás mértéke közel másfélszeresére nő, a jövő évre vonatkozóan ugyancsak garanciát jelent a területi kiegyenlítés feltételeinek megteremtéséhez. Nagyon lényeges lesz azonban, hogy ennek az összességében elfogadható nagyságrendű fejlesztési eszköznek milyen lesz a megyénkénti megoszlása. Itt lehet majd konkrétan tetten érni, hogy a területi kiegyenlítés feltételei megyénként hogyan mozdulnak el. A felosztás paramétereit tehát úgy kell módosítani, hogy valóban a legelmaradottabb részekre jusson a nagyobb arányú központi támogatás.
A kistelepülések, főként a hátrányos helyzetűek esetében pozitívnak értékelhető az a változás is, hogy az óvodai ellátás és az általános iskolai oktatás területén az 1-4 osztályok helyi működését külön támogatással segíti a költségvetés. Az ott élő állampolgárok életkörülményei szempontjából lényeges változásnak minősíthető ez, még akkor is, ha tudjuk, hogy hosszabb távon a jövő generációjának tanítása, nevelése a szakosított, jobb feltételekkel bíró oktatási intézményekben nyilván eredményesebben oldható meg.
Mindezekkel együtt a törvénytervezet érzékelhető módon fekteti a hangsúlyt a legrosszabb jövedelmi helyzetben lévő önkormányzatok támogatására, az esélyegyenlőség javítására.
Mindannyiunknak el kell ismernünk, hogy a helyi önkormányzati bevételek növekedését alapozzák meg az önkormányzatokra vonatkozóan a miniszteri expozéban elhangzottak közül a következők például:
Először is a vállalkozói övezeti támogatások 1999. évi folytatása durván 8,3 milliárd; a 12 milliárdos vállalkozásberuházási támogatás, az ipari parkprogram folytatása, a kiegyenlítő támogatás 10 milliárdja és a cél jellegű decentralizált alap 6 milliárdja.
Mindezen önkormányzatokat érintő pozitív lehetőségekre a megörökölt terheink cipelése és megoldása mellett nyílik csak lehetőség. Hiszen senki nem számolt azzal, hogy a Postabank terhe, hiánya körülbelül 70 milliárd, hogy a tb hiánya a 100 milliárdot közelíti, s hogy a tiszai árvíz több mint 10 milliárdos fejlesztéseket követel, s hogy a gázvagyon 100 milliárdos nagyságrendű terhét - miután az előző kormány 1996-ban elmulasztotta kifizetni - azt most a jelenlegi kormányzatnak kell megtennie. S ugye, az önkormányzatok meg akarják ezt kapni - itt egy pici kitérőt teszek.
A települési önkormányzatok pályázati önerőalapjához mi nyújtotta a forrást az első önkormányzati ciklusban, 1990 és '94 között? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a hozzászólási idő leteltét.) A megyei vagyonátadó bizottságoktól átvett forintok, a következő ciklusban a privatizációs bevételek, és most a harmadik ciklusban vagyunk, és nem kormányzatfüggő a pénzügyi problematika (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a hozzászólási idő leteltét.), vajh' mi lesz most a forrás?
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Megörökölt terheink közös vitele és a költségvetési törvény kereteinek korlátozott volta okán tisztelettel javaslom a költségvetési törvény támogatását. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
