T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ (SZDSZ): Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálatos vagy felháborító tény - ki-ki vérmérséklete, szimpátiája alapján interpretálhatja -, hogy a Fidesz nem tudta beváltani választási ígéretét: nem lesz 7 százalékos gazdasági növekedés. Már ezt a költségvetést is 5 százalékos növekedés mellett tervezi, és ez bizonyos bizonytalanságokat okoz a költségvetésben.
Nagy Sándor képviselőtársamhoz hasonlóan sajnálattal veszem tudomásul, hogy a Gazdasági Minisztérium államtitkára nem tartózkodik a teremben, pedig én egy sikerágazatról vagy sikertörténetről szeretnék beszélni, mert hiszen a Fidesz azt mondta, hogy a vállalkozók, a vállalkozások kiemelt támogatást élveznek majd a költségvetésben, az adótörvényekben, a tb-járulék csökkentésében.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ma, amikor már tudjuk, hogy az adótörvények milyen hatásúak lesznek az elkövetkezendő évben, akkor azt mondhatjuk, hogy a Fidesz választási ígérete nem valósult meg, azaz nem volt lehetséges jelentős tb-járulékcsökkentés és adócsökkentés együttesen, mert ami a tb-járulék csökkentésével körülbelül 115 milliárdnyi pénzforrást hoz létre, azt az egészségügyi hozzájárulás növelésével, százalékos kiterjesztésével elveszi a vállalkozásoktól.
Mindazonáltal a befektetők, a vállalkozók, a lakosság legfontosabb érdeke az, hogy a gazdasági növekedés tovább folytatódjon, az az egyensúlyi pozíció, amelyet Magyarország az elmúlt években megszerzett, megmaradjon, azaz a makrogazdasági helyzet továbbra is stabil legyen. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság felhalmozóképességét erősíteni kellene, a beruházásokat lehetőleg támogatni kellene, de azok bővülését mindenképpen. A modernizáció, a versenyképesség javulása mindenképpen előtérbe kell hogy kerüljön a továbbiakban is az elmúlt évekhez hasonlóan, hiszen ez tudja igazából megalapozni a gazdasági növekedést.
A Fidesz, illetve a kormány adótörvényei mellett nem valósult meg a Fidesz azon ígérete sem, hogy a kis- és középvállalkozások számára egy bankot fog létrehozni. Erről - legalábbis a költségvetési törvényben - nem olvashatunk. Ígérték a családi vállalkozások bizonyos törvényi támogatását. Erről sem hallunk, de reméljük, hogy majd az elkövetkezendő időkben erre lesz mód.
Azt mondhatjuk tehát, hogy az adótörvényekben nem jelentek meg olyan változások, amelyek jelentősen csökkentették volna a vállalkozók terheit, és ezek a jelenős mennyiségű összegek megmaradtak volna a vállalkozóknál, amelyek a beruházást preferálták volna, azaz a vállalkozások hatékonyságát, versenyképességét javították volna. Pedig a vállalkozások szempontjából sokkal kedvezőbb, biztonságosabb támogatási mód lenne az, ha a vállalkozások az adóból és a járulékcsökkentésből származó, ott maradó pénzösszegeket beruházásra tudnák fordítani, vagy - ne adj' isten! - a beruházásaikat magasabb összeghatárig tudnák leírni egy tételben.
Mert hiszen, kedves képviselőtársam, azt mindnyájan tudjuk, hogy a pályázatok, a mai pályázati rendszer egy kicsit drága, egy kicsit bonyolult, és nagyon szűk az a vállalkozói réteg, amelyhez így el tud jutni a támogatás. Pedig azt lehet mondani - és ezt a pénzügyminiszter úr is mondta a költségvetés expozéjában -, hogy a mezőgazdaság és a vállalkozásfejlesztés nagyarányú támogatást élvez, hiszen több mint 7 milliárd forint támogatást kapott az a gazdaságfejlesztési célelőirányzat, amelyet a Gazdasági Minisztérium kezel, illetve a Vidékfejlesztési Minisztériumban is jelentős vállalkozási támogatási lehetőségek vannak.
Ezek összhangjáról azonban keveset tudunk, és azt is el kell mondanom, hogy a gazdasági célelőirányzat egyik sorában jelenik meg külön a kis- és középvállalkozások támogatása 3 milliárdnyi összegben, de erről tudni kell, hogy ebben az összegben benne van az elmúlt évek által meghatározott támogatás is, azaz a következő évre körülbelül 4-500 millió forint jut majd a kamattámogatásra, amelyet a kis- és középvállalkozások tekintetében általában 400 vállalkozás tud majd igénybe venni. Többet nem is tudunk meg a költségvetésből a kis- és középvállalkozások támogatásáról, pedig fontos lenne, hogy az a stratégia, amely az Gazdasági Minisztériumban készül, hogyan is illeszkedik ahhoz a benyújtott költségvetéshez, amiről most beszélünk.
(19.40)
Tulajdonképpen bizonyos sajtóbeli híresztelésekre kell támaszkodnunk, amikor azt halljuk, hogy 3 millióra szeretnék felemelni a Phare-hitel összegét. Egymás között szólva tudhatjuk, hogy a mikrohitel felemelése a Phare-ral egyeztetendő; ha nem, akkor a költségvetési támogatásban vagy a költségvetési összegben kellene megjelennie, hogy ezt a pénzösszeget honnan is szeretnék előteremteni. Ugyanígy járunk azzal a tőketámogatással is, amit szintén az újságban lehet olvasni, amely a kis- és középvállalkozások támogatására lett kitalálva, de ennek a nyomát sem találjuk a költségvetésben. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az európai uniós körökből folyamatosan a Phare-források szűküléséről lehet hallani. Azt hiszem, ezt komolyan kell vennünk.
A költségvetésben nem jelenik meg az innovációt ösztönző erőteljes preferencia sem, pedig ez nagyon fontos lenne a hazai vállalkozók szempontjából. Köztudott, hogy a Magyarországon megtelepedett tőkeerős multinacionális cégek ki akarják építeni beszállítói hálózataikat. Ehhez viszont szükség van arra, hogy a magyar vállalkozások megfelelő támogatásban részesüljenek, hiszen az a középvállalkozói kör, amely az EU-ban is a gazdasági növekedés húzóereje, nálunk is megtalálható, az a magyar tulajdonú középvállalkozás, amely a támogatások ilyen jellegű körét fel tudná szívni.
A költségvetésben a fizikai és a kommunikációs infrastruktúra fejlesztésével tulajdonképpen az egyik részben találkozunk, hiszen a közúti beruházásokról, a jövő évi fejlesztésekről beszámol a költségvetés, habár itt a növekedés mértéke nem olyan, mint amilyen a gazdasági növekedéssel összhangban lehetséges volna. Szeretném, ha a kormány képviselői, illetve a kormányzó párt képviselői megkérdeznék az M3-as vagy a 6-os út mellett lakó vállalkozókat, hogy vajon szeretnék-e ezeket az utakat továbbépíttetni, mert bizony sajnálatos, hogy ezek kimaradnak a jövő évi költségvetésből. Reményeim szerint azért módosító indítványokkal - hiszen a fideszes képviselő úr is elmondta a 6-os úttal való kapcsolatát - reményeink vannak, hogy ezek az utak majdcsak megépülnek.
De tulajdonképpen a menedzsment tudásával és alkalmazkodási képességével, a piaci helyzet elemzésével kapcsolatban sem kapunk sok információt a költségvetésből. Ugyanígy vagyunk az EU-csatlakozásra való felkészüléssel, holott az EU már megfogalmazta elvárásait a kis- és középvállalkozások fejlesztésével kapcsolatban, és az EU-csatlakozásunk esetén a versenyképesség előtérbe kerül. Az is köztudott, a szakértők megegyeznek abban, hogy ha nem leszünk felkészültek az EU-csatlakozásra, nagyon nagy károk érhetik a magyar kis- és középvállalkozói kört. Erről sem olvashatunk sokat a költségvetésben, de reménykedhetünk, képviselőtársaim, hogy a gazdaságfejlesztési célelőirányzat 7 milliárdos nagyságrenddel bővülő köre a magyar tulajdonú cégek fejlődését fogja elősegíteni, aminek eredménye lehet az, hogy a nemzetközi munkamegosztásba lehetőleg egyre többen és növekvő mértékben tudnak majd bekapcsolódni, azaz a beszállítói kör bővülése jelentősen integrálja azt a külföldi tőkét, amely Magyarország modernizálásában szerepet játszott. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Ezek a középvállalkozások magukkal hozhatják azokat a kisvállalkozásokat is (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idő leteltét.), amelyek Magyarországon számosan vannak.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
