MÁDI LÁSZLÓ
MÁDI LÁSZLÓ
MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Természetesen mint minden évben, ez évben is rendkívül heves, élénk vita kísérte a költségvetés beterjesztését, annak főbb sarokszámait, irányvonalát, tartalmi elemeit. A mintegy három és fél órás vitában végül is 18 igen és 9 nem szavazattal a költségvetési bizottság általános vitára alkalmasnak ítélte az 1999. évi költségvetésitörvény-javaslatot.
Mindannyian tisztában vagyunk az évezred utolsó éve költségvetésének fontosságával, hiszen ciklus elején is vagyunk, és tudjuk nagyon jól, hogy ez a költségvetés bizonyos szempontból a múlt, bizonyos szempontból már a jövő is. (Közbeszólások az SZDSZ és az MSZP padsoraiból.) A múlt annyiban - és ilyen szempontból büszkén vállaljuk nemzeti hagyományainkat, nemzeti tradícióinkat -, hogy méltó módon kívánjuk megünnepelni a magyar államiság ezeréves évfordulóját, és ennek pénzügyi fedezete, a milleniumi ünnepségek méltó megünneplése benne van ebben a költségvetésben. Ám ez a költségvetés nem a múltról szól alapvetően, hanem a jövőről. Ezer év után meg akar felelni azoknak a kihívásoknak, amelyek ez előtt az ország előtt állnak, és amelyek mindannyiunk szempontjából döntő fontosságúak.
Az első ilyen szempont és kívánalom az euro-atlanti csatlakozás, ezen belül a NATO kötelékeibe való integrálódás, hadseregünknek olyan technikai és személyi fejlesztése, amely alkalmassá tesz bennünket arra, hogy a világ legmodernebb védelmi rendszerének méltó, fontos és hasznos tagjai lehessünk. Ennek keretében évről évre eleget teszünk majd annak a kötelezettségnek, amelyet szerződésben vállaltunk, és amely 0,1 százalékos védelmikiadás-növekedést irányoz elő a jövőre nézve is a magyar állampolgárok biztonságának biztosítása érdekében.
Nagyon jól látjuk, és azt hiszem, saját magunk is mindannyian érezhetjük, hogy mily fontos szerepe van a biztonságnak akkor, amikor a gázkitörés, az árvízvédelem vagy a határainktól nem messze zajló háborús események kapcsán is igenis döntő módon gondolnak arra az emberek, hogy a saját biztonságuk, a saját életkörülményeik, a saját családjuk megfelelő módon, biztonságban, szabadságban tudjon élni. Az európai uniós csatlakozás részben biztonsági kérdés is, de alapvetően gazdasági kérdés. Alapvetően annak a kérdése, hogy Magyarország ahhoz a fejlett nyugati gazdasági integrációhoz tudjon csatlakozni, amelynek méltó tagja, egyenrangú partnere kell hogy legyen. Ehhez a kormány rendkívül komoly lépésekkel kíván hozzájárulni, és a jövő évi költségvetésben mintegy 6,4 milliárd forintos kiadás van előirányozva azért, hogy ez a csatlakozás tényleg érdemben tudjon megtörténni, és Magyarország felkészülten legyen az Európai Unió közösségének tagja.
Nemcsak az euro-atlanti csatlakozással, hanem új gondolkodással, új szemléletmóddal és új eszközök igénybevételével is kívánja a kormány a jövőt szolgálni. Mire gondolok itt? A pénzügyminiszter úr elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben számos olyan új kezdeményezés, új megoldás lép életbe, amely egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb, takarékosabb gazdálkodás irányába mutatja meg az utat.
Először is ez az első költségvetés - mi, akik kicsit régebben, évről évre figyelemmel kísérjük a költségvetési vitát, tudjuk, hogy ez az első olyan költségvetés -, ahol a társadalombiztosítási alapok költségvetési irányszámai együtt vannak beterjesztve a központi költségvetés irányszámaival, és ezáltal egy átláthatóbb és jobban tervezhető vita alakulhat ki itt, a parlamentben és a bizottságokban is.
A második nagyon fontos új szemléleti elem az, hogy az elkülönített állami pénzalapok beintegrálódnak a központi költségvetésbe, ezáltal is jobban figyelemmel lehet kísérni a parlamenti képviselők szempontjából is azokat az elgondolásokat és azokat az előnyben részesített célokat, amelyeket mindannyian támogatunk. Átláthatóbb, összehangoltabb, takarékosabb gazdálkodás alakítható ki ennek az eszköznek a segítségével.
(16.00)
A harmadik tényező, hogy bár mindannyian törekszünk a biztonsági tényezők minél erősebb érvényesítésére, látnunk kell, hogy körülöttünk a világban nagyon komoly gazdasági, pénzügyi válságjelenségek léteznek, és éppen ezért a jövő évi felelős gazdálkodás okán szükség van arra, hogy a korábbi évekhez képest nagyobb tartalék szerepeljen a központi költségvetésben. Szükséges az is, hogy az általános tartalék mellett egy céltartalékösszeg is rendelkezésre álljon, amennyiben a nemzetközi gazdasági folyamatok hatására a magyarországi gazdasági növekedés nem tud oly mértékben kibontakozni, mint amilyen mértékben, azt gondolom, mindannyian szeretnénk egy körülbelül 5 százalékos gazdasági növekedés elérése tekintetében.
A negyedik, nagyon fontos újdonság - ami, azt gondolom, mindannyiunk számára átláthatóbb, jobban figyelemmel kísérhető rendszert eredményez - az, hogy a támogatások külön, elkülönítve is szerepelnek a jövő évi költségvetésekben. Ez szintén az első olyan eset, amikor az 1999. évre vonatkozóan ilyen igénnyel tudunk költségvetést tárgyalni.
Látni kell azt, hogy vannak céljaink, elgondolásaink, de vannak örökölt nehézségek is, tehát ez a jövő évi költségvetés ilyen szempontból komoly problémákat, komoly feszültségeket kell hogy kezeljen. Már utaltam a világgazdasági-pénzpiaci válságra, de utalnom kell arra is, hogy ez a kormány sajnálatos módon rendkívül komoly kötelezettségeket örökölt az elődjétől. Ezek egy része természetes és indokolt is; mondjuk, nem ebbe a körbe tartozik a mindannyiunk számára nagy érvágásként értelmezhető postabankos, 75 milliárdos tétel, ami, azt gondolom, kellő gondossággal, az előző kormány felelős gazdálkodásával elkerülhető lett volna. Ebből sokkal nagyobb béremeléseket, sokkal nagyobb nyugdíjemeléseket és sokkal nagyobb támogatásokat lehetett volna biztosítani leszakadtabb térségek vagy olyan régiók, olyan csoportok számára, amelyeknek ez rengeteg pozitív lehetőséget nyújtott volna.
A pénzügyminiszter is utalt rá ugyanakkor, hogy több mint 80 milliárd az a pénzösszeg, amit - szintén az előző kormány rossz előkészítése miatt, hiszen nem erről szóltak a tervek - a központi költségvetésből át kell utalni a társadalombiztosítási alapba, hogy a hiány ne legyen olyan nagymértékű.
Kevés volt az idő is, hiszen ciklusváltás volt, de bízunk benne, hogy ez a költségvetés már mindazon elgondolásokat, értékeket felsorolja és magába foglalja, amelyeket az új polgári kormány maga elé kitűzött.
Tehát összefoglalva elmondhatjuk, hogy ez a költségvetés híd a múltból a jövőbe. Mit is értek ez alatt? Elsősorban egyrészről azt, hogy felelősebb, kiszámíthatóbb, stabilabb és takarékosabb gazdálkodást céloz meg mindazokkal a lehetőségekkel és eszközökkel, amelyeket az előbbiekben már elmondtam; másrészről ennek a költségvetésnek vannak céljai, vannak elgondolásai. Ez a költségvetés a Fidesz-Magyar Polgári Párt választási programjának, majd a kormányprogramnak a megvalósítását jelenti; értékeken nyugszik, alakítani akarja mindannyiunk jövőjét. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Hogy?) Harmadsorban: felvállalja hazánk nemzeti kulturális érdekeit, értékeit, méltóképpen meg kívánja ünnepelni az 1000 éves évfordulót; a kultúra és a humán tőke tekintetében - az oktatás, a kultúra támogatásával - mindenképp új irányt akar szabni az elkövetkezendő éveknek. Ez a költségvetés nyilvánvalóan döntő szerepet kell hogy játsszon euro-atlanti csatlakozásunk tekintetében, abban, hogy Magyarország méltó partnere legyen az Európai Unió fejlett országainak.
Tehát mint említettem, ez a költségvetés híd a múltból a jövőbe, erről szól. Remélem, hogy ezeket a célokat, értékeket a parlament, és ezen belül a kormánytöbbség kellő támogatásban tudja részesíteni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
