BÚSI LAJOS
BÚSI LAJOS
BÚSI LAJOS, a külügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A külügyi bizottság november 11-én megtárgyalta a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetési törvényjavaslatát. Magyarország külpolitikai alapelvei, célkitűzései és törekvései 1999-ben is a rendszerváltozás után nemzeti konszenzussal elfogadott három fő pilléren, az euro-atlanti integráción, a jószomszédi politikán, valamint a határon túli magyar kisebbségek támogatását magában foglaló nemzetpolitikán nyugszanak. A fő irányok komplex kezelése, az integrációs folyamatok előrehaladása a korábbiakhoz képest is nagyobb feladatokat és felelősséget ró a Külügyminisztériumra. A kormányzat a külügyi költségvetés előkészítésében ezeket az elveket és célkitűzéseket vette mindenekelőtt figyelembe.
NATO-csatlakozásunk követelménye, hogy eleget kell tennünk az európai biztonság fenntartásából ránk háruló feladatoknak. A magyar diplomácia eddigi erőfeszítései és az Európai Unió bizottsága Magyarországról készített országvéleménye alapján hazánknak reális az esélye arra, hogy a szervezet bővítésének első körébe bekerült 5+1 országcsoport tagjai közül is az elsők között csatlakozhat az Európai Unióhoz.
Az egységes külképviseleti rendszer kialakításával a külgazdasági diplomácia túlnyomórészt a Külügyminisztérium kereteiben valósul meg. Bár a piacgazdasági viszonyok között előtérbe kerültek a közvetlen vállalatközi kapcsolatok, néhány fontos témában és bizonyos relációkban a magyar diplomáciára továbbra is jelentős szerep hárul. Külön feladatot jelent a csatlakozás időpontjában jelentkező kötelezettségekre való felkészülés, a schengeni egyezmény alkalmazása.
A Magyar Köztársaság szomszédságpolitikájának fő törekvése, hogy hazánk hozzájáruljon a közép-kelet-európai régió stabilitásához, a térség országainak euro-atlanti integrációjához.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Külügyminisztérium 1999. évi költségvetési támogatása 25,4 milliárd forint; 7,1 milliárd forinttal, azaz 38,3 százalékkal haladja meg az 1998. évi eredeti előirányzatot. A kormányzati szervek közötti feladatátcsoportosítás következtében a Határon Túli Magyarok Hivatalának felügyeletét a külügyminiszter látja el. A HTMH működéséhez kapcsolódó alapítványok, díjak, valamint a Magyarok Világszövetségének támogatása a fejezeti kezelésű előirányzatoknál címzetten szerepel.
Az 1999. évre integrációs többletfeladatokra 211 millió forintot biztosít a központi költségvetés. A tárca költségvetése figyelembe veszi a forintleértékelés hatását, a külszolgálatos dolgozók valutaellátmányának bruttósítását. További 75 millió forint kiadást jelent a külszolgálati dolgozók gyermekei részére fizetett iskoláztatási költség. Magyarország fokozottabb szerepvállalásával, a nemzetközi tagdíjfizetéssel kapcsolatos többletkiadások 673 millió forintot tesznek ki. 1999-ben három új külképviselet nyitását tervezi a tárca Tallinnban, Skopjében és Nicosiában.
A nagykövetségek megfelelő elhelyezésére, átköltöztetésére, épületek felújítására 750 millió forint többlet-előirányzat áll a Külügyminisztérium rendelkezésére 1999-ben.
A szükséges berendezések cseréje, valamint távközlési, informatikai fejlesztésekre 200 millió forint többlettámogatással számolhat a tárca.
A kiadási és támogatási előirányzaton belül 451 millió forintot tesz ki a központi beruházási előirányzat. A bevételi és kiadási előirányzat jelentős, 5,4 milliárd forintos emelkedését eredményezi a Phare-programok előirányzatainak beépítése a külügyminisztériumi fejezet költségvetésébe. Bizottsági ülésen a Phare-pénzek beépítéséről több szó esett akkor, amikor még a bizottsági ülésen ültünk, és azután néztünk utána annak, hogy az előirányzatban szereplő programok közvetlenül adott projekteket finanszíroznak, és nem igényelnek kofinanszírozást; vagyis az Európai Unió bizottsága nem várja el automatikusan, hogy legyen magyar kofinanszírozás ezekben az esetekben.
Jelentős szerkezeti és címrendi változást jelent az előző évi költségvetéshez képest, hogy az Állami Számvevőszék fejezeti szintű átfogó ellenőrzése kapcsán tett megállapításának megfelelően az intézményi költségvetésektől elkülönítetten kerültek megtervezésre a fejezet működésétől, gazdálkodási tevékenységétől független speciális feladatok.
Elmondható tehát: ez a költségvetés megnyugtatóan biztosítja a magyar külügyi munka folyamatosságát, működésének javuló feltételeit. A külügyi bizottság 15 igen, 6 nem és 1 tartózkodás mellett a költségvetési törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
