DR. DORKOTA LAJOS
DR. DORKOTA LAJOS
DR. DORKOTA LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági társaságokról szóló, 1997. évi CXLIV. számú törvény módosításáról T/171. szám alatt benyújtott törvényjavaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja támogatja.
Engedjenek meg nekem egy rövid gazdaságtörténeti-gazdaságpolitikai visszatekintést. Az 1998. évi VI. számú törvénynek alapvető szerepe volt a piacgazdaság magyarországi megvalósításában. A törvénnyel jogszabályi rögzítést nyertek különböző társasági formák, létrejöttek a szabadpiaci vállalkozások, megnőtt és elismert lett a magántulajdon szerepe. Természetesen a Gt.-nek a nagy többségében megmutatkozó előnyei mellett akadtak hátrányai és hiányosságai is, amelyekre az elmúlt 10 év tapasztalatai rámutattak.
Az 1997-ben elkészült új Gt. megőrizte és továbbfejlesztette az 1988. évi VI. törvény alapszellemét és hagyományait. Egyidejűleg orvosolta s rendezte az időközben jelentkező hiányosságokat, az európai uniós joggyakorlattal összehangolta a magyar társasági jogot. Mindezen kiemelt és támogatandó célok s azok jogszabályi megfogalmazása mellett természetszerűen maradtak olyan rendelkezések, amelyekről már a hatálybalépés előtt, de az azóta eltelt időszakban is megállapítható, hogy módosításra szorulnak.
Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő, most tárgyalt törvényjavaslat az 1998. június 16-án hatályba lépett új Gt. 301. §-át (4) bekezdéssel javasolja kiegészíteni. A törvény a 220. § (3) bekezdésében, s a 229. § (2) bekezdésében rögzített megkülönböztetési tilalom visszamenőleges hatályú alkalmazásából eredő komoly gazdasági érdeksérelmeket kívánja megelőzni.
A részvény a részvénytulajdonos több érdekét testesíti meg. Egyrészről megjelenik a részvény piaci értéke, másrészt osztalékra jogosít az rt. eredményes működése esetén, s nem utolsósorban a részvényes a részvényhez fűződő szavazati joggal érvényesítheti és teljesítheti tagsági jogait a közgyűlésen.
(1.40)
A részvénytársaság alapító okirata, alapszabálya rögzíti a részvénytulajdonosokat megillető jogok és terhelő kötelezettségek összességét. A részvénytársaságot a szerződő felek egybehangzó jogi akarattal, szabadon hozzák létre. A polgári törvénykönyv 200. § (1) bekezdése egyértelműen megfogalmazza: "A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg." Véleményünk szerint ez a részvénytársaság alapító okiratában, alapszabályában az 1988. évi VI. törvény alapján megegyezéssel korábban biztosított és szerzett többletjogosultságokra is vonatkozik.
Alátámasztja ezt az álláspontot a Ptk. 226. § (2) bekezdése is, amely kimondja: "Jogszabály a hatálybalépés előtt megkötött szerződéseket csak kivételes esetben változtathatja meg." Az alapítók, majd a később részvényt vásárlók is tisztában vannak és tudomásul veszik a biztosított többletjogosultságokat. Szándékuk egyértelműen kifejezést nyert a közgyűlési jóváhagyással, a részvény megvásárlásával. Az új Gt. a szerzett jogokat csorbítja azzal, hogy az alapító okirat, alapszabály módosítására kötelezi a szerződéses szabadságjogával élő, azt elismerő és alkalmazó tulajdonosokat.
A Gt.-nek a részvénytársaságra vonatkozó fejezete kógens, félre nem tehető rendelkezéseket tartalmaz. Ugyanakkor az esetleg szükséges eltérő szabályozás érdekében maga a Gt. is lehetővé teszi, hogy a részvénytársaságra vonatkozó rendelkezésektől a törvény eltérést engedjen. Megítélésünk szerint többek között éppen ezért sincs a T/171. számú javaslat szerződéses szabadságra hivatkozó indokolása és a részvénytársaság kógens szabályozása között ellentmondás.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jogbiztonság megköveteli, hogy a szerződő felek szabad akaratából létrejött szerződéseket az alkotmányos és jogszabályi keretek között betartsák, konszenzuson alapuló tartalmukat megvalósítsák. Ezen elv alapján is kérem önöket, hogy a beterjesztett törvényjavaslat elfogadását támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz padsoraiban.)
