DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kormány által T/272. szám alatt előterjesztett törvényjavaslat része annak a jogalkotási folyamatnak, amelynek célja a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépés.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt választási programjában nagy hangsúlyt kapott a közbiztonság javítása és a szervezett bűnözés elleni küzdelem. A polgárok igent mondtak erre a programra, mert megelégelték az állam passzív szerepvállalását az egyre jobban terjedő bűnözéssel szemben.
A választások eredményeképpen a Fidesz-Magyar Polgári Párt koalíciós partnereivel együtt arra kapott megbízást, hogy olyan programot alkosson, amely alkalmas a bűnözés elleni gyors és hatékony fellépésre. A kormány megalkotta "Az új évezred küszöbén" elnevezésű programját, és ebben kinyilvánította: "Nem akarunk bizonytalanságban és félelemben élni. A brutális gyilkosságok, robbantások, rablások életünk mindennapi részévé váltak. A polgárok okkal félnek kimenni az utcára, de veszélyeztetve érzik magukat már otthonaikban is. Mind jobban aggódnak gyermekeik, szeretteik biztonsága miatt. Az egyre jobban terjedő erőszakos, fegyveres bűnelkövetések ellen indokolt bevetni a szigorú büntetések elrettentő erejét. A kormány célja a mindennapok biztonságának megteremtése és szavatolása, a bizalom helyreállítása. Kötelességünk megvédeni gyermekeinket a testi, lelki, szellemi leépülést okozó kábítószerektől, kötelességünk, hogy megtisztítsuk az iskolák környékét a drogüzérektől." Ennek a kormányprogramnak az idézése, azt hiszem, nem szükségtelen, mert a kormány nem tétlenkedett, s a büntető jogszabályok módosításának és a most beterjesztett törvényjavaslatnak a céljait a kormányprogramban megfogalmazottak szerint határozta meg.
A beterjesztett törvényjavaslat célja - saját megfogalmazása szerint is - hatékonyabb védelmet nyújtani a bűnszervezet keretében elkövetett, illetve a bűnszervezet létrehozására irányuló bűncselekményekkel, valamint az e bűncselekményekkel összefüggő egyes jogsértő cselekményekkel szemben. Véleményem szerint a törvényjavaslat részletesebb elemzése előtt nem tűnik feleslegesnek a bűnszervezet és a szervezett bűnözés fogalmának összevetése, hiszen a büntető tárgyú törvényjavaslatok általános vitájában, a keddi napon is előfordult, hogy az ellenzék egyik vezérszónoka a bűnszervezet önálló tényálláskénti felvételét kérdőjelezte meg azon egyszerű oknál fogva, hogy 1997 óta ilyen bűncselekmény miatt büntetőeljárás nem indult.
A bűnszervezetek jelenléte szinte közismert, felderítésük folyamatban van. A bűnszervezetekben való tagság, netán irányító szerep azonban csak akkor bizonyítható, ha az egyes elkövetésekből a kép összeáll és ilyen irányú következtetésre kellő alap lesz, mert a szervezett alvilág nem a nyomozók részére gyártja belső szabályzatait, nyilvántartásait a személyes szerepvállalásról, sőt attól tartok, a szervezeti összetartozásnak nincs is írott formája.
A bűnszervezetekkel kapcsolatos tényállás megalkotása helyes és indokolt volt, hiszen az eredményes felderítés után a felelősségre vonáshoz ez már késői lenne. Ismerjük a klasszikus mondást: "nullum crimen sine lege", tehát nincs bűncselekmény törvény rendelése nélkül. A szervezett bűnözés bűnszervezetek keretein belül valósul meg, és az összefüggés ekként nyilvánvaló. De a szervezethez tartozás bizonyítása rendkívül nehéz - ebben is segítséget nyújt a jelenlegi javaslat. A bűnszervezetek keretében elkövetett bűncselekmények felderítésén keresztül juthatunk el a bűnszervezet felderítéséhez, s ezen keresztül kaphatunk képet a szervezett bűnözésről.
A törvényjavaslat szerkezete is figyelmet érdemel, hiszen rendelkezéseinek többsége már hatályos törvényi rendelkezéseket módosít, így ezen törvények részévé válnak és beépülnek azok szerkezetébe, így tulajdonképpen az, ami ebben a törvényben önálló rendelkezés, nem több, mint a tíz paragrafusból álló törvényszerkezet.
(10.10)
A törvényjavaslat beterjesztője felismerte, hogy a szervezett bűnözés elleni eredményes fellépéshez, a társadalomellenes jelenségek felszámolásához mindenekelőtt szükséges a jogi feltételek, a fellépés jogi hátterének biztosítása. A szervezett bűnözéshez kapcsolódó anyagi jogi, eljárásjogi és büntetésvégrehajtás-jogi normák alkalmazásának jogalapja a szabályozás társadalmi szükségességében rejlik. A törvényjavaslatban megfogalmazott jogi eszközök megítélésünk szerint alkalmasak a bűnözés kedvező befolyásolására.
(Németh Zsolt helyét a jegyzői székben
Molnár Róbert foglalja el.)
Molnár Róbert foglalja el.)
A törvényjavaslat benyújtója kellő alapossággal vizsgálta azt a kérdést, hogy a sok tekintetben újszerű megfogalmazások az eddig sérthetetlennek elismert eljárási alapelvek érvényesülését szűkítik-e, és ha igen, milyen mértékben. Véleményünk szerint helyesen találta meg a kormány azt a tűrési határt, amely mellett összeegyeztethetők ezek a megoldások a jogállamiság követelményeivel, elvárásaival.
A szervezett bűnözés elleni harc eredményességét szolgálja a törvényjavaslat általános rendelkezései között megfogalmazódott jogalkotói akarat. A javaslat egyes rendelkezéseivel érintett eljárásokat soron kívül kell lefolytatni, és ami nagyon lényeges, ehhez kapcsolódóan a javaslat úgy rendelkezik, hogy a büntetőeljárások során felmerült költségek finanszírozásának alapját képező forrásokat elkülönítetten kell nevesíteni az érintett szervek fejezeteiben.
A törvényjavaslat általános vitájában a Házszabály szerint vizsgálandó a javaslat szükségességének a kérdése. Úgy gondolom, hogy az érintett bűnözői körökön kívül senki nem kérdőjelezi meg a szervezett bűnözés elleni jogalkotás helyénvalóságát, a szükségesség kérdésének megválaszolásakor tehát a törvény egyes fejezeteit és az abban megfogalmazott jogi intézményeket kell áttekinteni. Ezek a kérdések pedig akként merülnek fel, hogy szükség van-e a prostitúció újszerű kezelésére, szükséges-e az üzletek, drogdiszkók bezárásának lehetővé tétele, szükséges-e a bűnmegelőzési ellenőrzés újraszabályozása, szükséges-e az idegenrendészeti és menekültügyi szabályok újragondolása, szükséges-e a személyi adatok kezelésével összefüggő szabályok megváltoztatása.
A Fidesz képviselőcsoportjának megítélése szerint a válasz igen, mert a javaslat valamennyi rendelkezése a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés célját szolgálják. A prostitúció a szervezett bűnözés részévé vált; ez indokolja a javaslatban való elhelyezését. A prostitúciót a hatályos jog jogellenes magatartásként határozza meg. Igaz, 1993 óta az addig üzletszerű kéjelgésnek nevezett tényállás már nem bűncselekmény, hanem szabálysértés. Ez a szabályozás furcsa helyzetet teremtett, hiszen a hatályos jog megfogalmazása szerint csak az büntetendő, ha a prostituált pénzért közösül vagy fajtalankodik. Ennek a tényállásnak szinte valamennyi eleme bizonyíthatatlan. Ismert az, hogy amennyiben a nyomozó hatóság a pénzátadás tényét sikerrel bizonyítja, abban az esetben a mögöttes cselekmények nem nyernek bizonyítást, hiszen valószínűleg egyszerű kölcsönügyletről van szó. Amennyiben a kényesebb részt sikerül bizonyítani, abban az esetben pedig az ismert város ismert területein szerelemből történnek a kapcsolatteremtések.
A prostitúció újraszabályozása felfogásunk szerint is két okból szükséges. A szabálysértési felelősség érvényesítésére azért nem nagyon akadt példa az elmúlt évek szabálysértési gyakorlatából, mert a jogalkotó a jogkövetkezményeket a nehezen bizonyítható szexuális cselekményekhez fűzi. Ebből következik, hogy a jogszabályban megfogalmazott jogalkotói akarat nem érvényesülhetett. Az újraszabályozás azért is szükséges, mert a prostitúció soha nem észlelt méretekben létezik: a prostituáltak tolakodó, zaklató jelenléte, szeméremsértő felkínálkozása, közerkölcsöt sértő önmutogatása, közszemlére tett pucérságuk, utcai üzletkötéseik, ősi szokásaik, mindennapos megnyilvánulásaik sértik mások szabadságát, veszélyeztetik gyermekeink egészséges lelki és erkölcsi fejlődését. De hozzáteszem, hogy igazából a jelenlegi szabályozás a prostituáltak érdekeivel is ellentétes.
A javaslat olyan védett övezetet létesít, amelyen belül a prostitúció semmilyen formában nem lehet jelen, sőt büntetendő a szexuális szolgáltatás nyújtására való felhívás is a kliens részéről. Szinte valamennyi közút és környéke, egyházi, közoktatási intézmények, pályaudvarok és környezetük a prostituáltak számára tiltott övezet lesz, mert ezentúl felajánlkozó jelenlétük önmagában is üldözendővé válik. A védettség ezekben az övezetekben a társadalom védettségét jelenti a prostitúcióval szemben. A védett övezeteken kívül is tilos azonban 14 éven felüli kiskorút - nem biztos, hogy szerencsés ez a szóhasználat, inkább fiatalkorút - szexuális szolgáltatás igénybevételére felhívni, illetve ajánlattételét elfogadni.
Ugyancsak általánosan tilos az életkortól függetlenül a zaklató módon történő ajánlattevés. Tilos - ez nagyon lényeges rendelkezése a törvényjavaslatnak - szexuális szolgáltatást írásban, kép-, illetve hangrögzítéssel hirdetni. Ugyanakkor nem a teljes körű tiltás álláspontjára helyezkedik a javaslat, hiszen az önkormányzat által kijelölendő türelmi zónában, vagy ha ilyen kijelölésére nem kerül sor, akkor a védett zónán kívül általában a szexuális szolgáltatás felajánlása, illetve az ajánlat elfogadása megengedett. A javaslat olyan új szabályt alkotott, amely valóban alkalmazható, számon kérhető, hiszen nincs szükség többé a legintimebb részletek bizonyítására a szexuális szolgáltatás igénybevételekor, mert a védett övezetben a jogsértés már a passzív magatartással is megvalósul.
Második kérdésként felvetődik, hogy szükséges-e az üzletek működésével kapcsolatos szabályok átgondolása. A Fidesz-Magyar Polgári Párt és koalíciós partnerei a kormányprogramban kötelezettséget vállaltak arra, hogy gyermekeinket megkísérlik megvédeni a kábítószerektől. A büntetőjogi szabályok szigorításán túl szükséges az úgynevezett drogdiszkók ideiglenes vagy végleges bezárásának lehetővé tétele is. Az üzletek működésével összefüggésben elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés esetén, ha az üzemeltető vagy a foglalkoztatott ellen eljárás indul meghatározott bűncselekmények miatt, az önkormányzat jegyzője legfeljebb egy évre bezárathatja az üzletet. Amennyiben a megindult, személyes felelősséget tisztázó büntető-, illetve szabálysértési eljárás a felelősség tényleges megállapításával zárul, ebben az esetben a jegyző az üzlet működési engedélyét visszavonja. Első alkalommal azonban lehetőség van ezen jogkövetkezmények helyett közrendvédelmi bírság kiszabására is.
Kétségtelenül a javaslat bevallott szándéka az, hogy igazgatási eszközök alkalmazását is lehetővé tegye a kábítószer-kereskedelmet, illetve -fogyasztást segítő vagy elnéző üzletek ellehetetlenítéséhez. Az üzletvezető felelőssége csak látszólag objektív, hiszen az üzlet vezetőjétől elvárható egy olyan fokú gondosság, amelynek tanúsítása mellett súlyos bűncselekmény elkövetése nem tűrhető el. Természetesen ezen közrendvédelmi szabályok nemcsak a drogdiszkókra, hanem minden olyan üzletre kiterjednek, amelyekkel kapcsolatban a tiltott kéjelgés, önbíráskodás, csalás és pontosan, taxatíve felsorolt más bűncselekmény elkövetése megállapítható - gondoljunk csak a Budapesten idegenforgalmi szezonban bezárt vendéglőkben, vendéglátóhelyeken történtekre.
A harmadik felvetendő kérdés az, hogy miért a szervezett bűnözés elleni fellépésről rendelkező törvényben szükséges az egyébként már meglévő bűnmegelőzési ellenőrzés jogintézményének az újraszabályozása, amely egyébként a rendőrségi törvényben már korábban bevezetésre került. Miért szükséges a bűnmegelőzési ellenőrzés intézményének a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvényjavaslat rendelkezései között történő elhelyezése? Álláspontunk szerint egyrészről azért, mert a rendőrségi törvényben megfogalmazott kormányfelhatalmazás ellenére a kormány nem alkotta meg a bűnmegelőzési tárgyköröket, másrészről azért, mert - véleményünk szerint ezt helyesen ismerte fel a törvényjavaslatot előterjesztő kormány - a szervezett bűnözés elleni küzdelemben e jogintézmény alkalmazása jó lehetőségekkel bír.
(10.20)
A szervezett bűnözés elleni fellépés eredményessége érdekében a javaslat lehetővé teszi azzal szemben, akit szándékos bűncselekmény miatt legalább két évi szabadságvesztésre vagy visszaesőként elkövetett bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztésre ítéltek, hogy szabadulásakor vele szemben bűnmegelőzési ellenőrzés elrendelésére kerüljön sor.
A bűnmegelőzési ellenőrzés kimondatlanul is a szervezett bűnözés elleni fellépés jogintézménye, és nem tudok egyetérteni a most elhangzott kisebbségi bizottsági állásponttal, amely szerint a bűnmegelőzési ellenőrzés a bűnözőket egyenesen a szervezett alvilág felé taszítaná - talán sikerült elég pontosan idéznem képviselőtársamat -, hiszen elrendelésére akkor kerülhet sor, ha az elítélt magatartásából alaposan lehet következtetni arra, hogy szabadulása után bűnöző életmódot folytat, illetve a bűnöző kapcsolatok felújítására fog törekedni. Természetesen ezen gyanút konkrét bizonyítékoknak kell megalapozniuk.
Nyilvánvaló azonban, ennek a kérdésnek az eldöntése bizonyos mérlegelést is igényel, de a szabadságvesztés végrehajtása alatt tanúsított magatartás, nyilvánvalóan kellő adatot fog erre szolgáltatni - levelezés, látogatás, egyéb más körülményekből lehet erre következtetni. A jogintézmény alkotmányosságát garantálja álláspontunk szerint az, hogy a rendőrség kezdeményezésére a bíróság rendeli el, és hogy az időtartama korlátozott, a szabadulástól számított legfeljebb egy évig tart.
Nagyon lényeges rendelkezése a javaslatnak megítélésünk szerint az, hogy a bűnmegelőzési ellenőrzésen belül lehetőség van a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtésre. Az ellenőrzött érdekeit szolgálja ugyanakkor az a rendelkezés, amely a hatóságot arra kötelezi, hogy az ellenőrzés foganatosításakor ügyeljen arra, hogy az ellenőrzött környezete az ellenőrzés tényéről lehetőleg ne értesüljön - de a titkos információszerzésnek nem is az a lényege, hogy az ellenőrzés ténye kiderüljön -, és így az ellenőrzött személynek a társadalomba való beilleszkedését ne akadályozza.
A javaslat - és hadd térjünk rá a következő rendelkezéseire a törvénynek -, egyes idegenrendészeti és menekültügyi szabályokat is módosít annak érdekében, hogy a közbiztonságra veszélyes külföldiek kiszűrése megtörténhessék. Az elmúlt évek példái igazolják ezen jogalkotói elképzelés indokoltságát. A módosuló rendelkezések közül a fenti célt szolgálják példaszerűen az alábbiak: a vízum megtagadásának okai között felvételre került egy mérlegeléssel eldöntendő kizáró ok, amely szerint akkor sem adható vízum a külföldinek, ha alaposan feltehető, hogy a kérelmében megjelölt beutazási vagy tartózkodási cél nem valós; vagy a huzamosabb tartózkodási engedély kiadását a törvényjavaslat a büntetlen előéletet igazoló okirat becsatolásához köti. Újszerű a beutazási feltételekkel nem rendelkező külföldi azonnal végrehajtandó, szóbeli intézkedéssel történő visszairányítása. A javaslat kötelezővé teszi a szabadságvesztésből szabaduló külföldi elítélttel szemben a kiutasítás végrehajtása érdekében az idegenrendészeti őrizet elrendelését.
A most példaszerűen megemlített rendelkezések és a javaslat idegenrendészeti szabályokat érintő szinte valamennyi rendelkezése együttesen olyan szigorításokat jelentenek, amelyek meggyőződésem szerint a szervezett bűnözés elleni fellépés eredményessége érdekében szükségesek.
A szervezett bűnözés elleni fellépés szükségessé teszi a személyes adatok kezelésével összefüggő szabályok módosítását. Köztudomású, hogy korunkban az élet szinte minden területén a legnagyobb kincs az információ. A bűnüldözés és a bűnözés területén sincs ez másképpen. A bűnüldözési munka csak akkor lehet sikeres, ha megfelelő információ kellő időben a bűnüldöző hatóság rendelkezésére áll. Az információ azonban a bűnelkövetők számára is értékes, annak pénzben kifejezhető értéke van, amit a közelmúlt több büntetőügyéből tudhatunk.
A törvényjavaslat célja annak elősegítése, hogy a megfelelő törvényi garanciák mellett a bűnüldözés számára a szükséges információ rendelkezésre álljon. A törvényjavaslat ugyanakkor gondoskodik arról is, hogy az információk megszerzésének és kezelésének szabályai biztosítsák a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog érvényesülését. A javaslattal módosítandó normák elviekben biztosítják a felderítő és a bűnüldöző hatóságok számára a releváns adatok megszerzését az adatkezelő szervektől, azonban eltérő feltételekkel.
A most tárgyalt törvényjavaslat közel húsz törvény módosításával egységesíti azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, hogy a bűnüldöző hatóságok milyen módon és milyen célból kérhetnek adatokat, és azokat hogyan használhatják fel.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának meggyőződése, hogy a büntető jogszabályok és a most tárgyalt, a szervezett bűnözés, valamint az ezzel összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat együttesen alkalmasak arra, hogy a kormányprogramban meghatározott célok megvalósuljanak, a közrend és a közbiztonság megerősödjék, a polgároknak a jogállamba és a jogállami intézményekbe vetett bizalma megerősödjék, tovább erősödjék.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
