NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt az identitáskérdéshez szeretnék hozzászólni. Azt hiszem, a magyarság identitásának szerves része az európai identitás. Nekünk a magyarságunk és az európai identitásunk nem áll egymással szemben. Úgy látjuk, hogy a nyelvünket is az Európai Unió keretei között képesek leszünk megvédeni, hiszen az egész Európai Uniónak lesz hivatalos nyelve a magyar.
Tisztelt Ház! Az euro-atlanti csatlakozás az összes kormánynak, amely Magyarországon az elmúlt demokratikus időszakban kormányzott, alapvető nemzeti ügye volt. Képviseletét és érvényesítését a rendszerváltás óta végrehajtotta, és a megfelelő színvonalon felvállalta. A hatpárti, többpárti konszenzus fenntartása alapvető célkitűzésünk, és szeretnénk erre folyamatosan erőfeszítéseket tenni, és minden megfontolandó érvet meghallgatni. Nagyon sok megfontolandó érv volt egyébként a képviselő úr felszólalásában.
Értékeink mellett érdekeink is azt diktálják, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzunk. Történelmi lehetőséget jelent a számunkra, hogy felzárkózunk az európai fejlett demokráciákhoz. Ebben tehát egy alapvető különbség határozható meg a KGST és az Európai Unió között. Azon ugyanis ország rajta még nem vesztett, hogy az Európai Unióhoz csatlakozott. Azt hiszem, Magyarország is joggal reméli azt, hogy nem rajta fog veszteni, hanem alapvető történelmi lehetőséget ragad meg a csatlakozás által.
Ugyanakkor számunkra az európai uniós csatlakozás reálpolitika, amely mentes az illúzióktól. Tisztában vagyunk azzal, hogy mihez kívánunk csatlakozni, ugyanakkor tudjuk azt, hogy az Európai Unió folyamatosan átalakulóban van. Tehát arra is hatással kell lennünk, hogy az a bizonyos intézményi reform hogyan fog lezajlani az elkövetkezendő időszakban. Egy mozgó célpontra kell egy mozgó járműről ilyen értelemben a magyar döntéshozóknak lőniük. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a magyar társadalom és a magyar gazdaság számára is rendkívül komoly kihívást jelent, nem lesz mentes az áldozatoktól, és nem lesz mentes nagyon komoly belső felkészülést igénylő erőfeszítésektől. Ugyanakkor a kormányprogram tartalmazza azt a célkitűzést, hogy 2002. január 1-jére a Magyar Köztársaság készen fog állni.
Hadd ismételjem meg tehát, képviselő úr, hogy 2002. január 1-jére úgy ítéljük meg, hogy a magyar gazdaság, a magyar társadalom felkészült lesz. Ha későbbi időpontra fog eltolódni a csatlakozás, akkor az nem rajtunk fog múlni. A bővítés lehetőségei, kilátásai tehát megítélésünk szerint kisebb részben múlnak Magyarországon, és nagyobb részben az Európai Unión.
Továbbá Magyarország tárgyalási álláspontjainak meghatározásánál is az elmúlt időszakban a realitásokból indultunk ki. Felmértük, hogy hogyan tudjuk a nemzeti érdekeinket a leghatékonyabban ezen tárgyalások folyamatában érvényesíteni. Ha kell, átmeneti támogatásokat kérünk, mint ahogy a bizonyos hét doboz esetében már kértünk. Itt kitérnék arra is, hogy a bizonyos hét doboz tárgyalási üteme igenis gyors. Ugyanis harminc darab doboz van, és ebből hét doboz letárgyalására már sor került. Az elkövetkezendő fél évben további nyolc doboz letárgyalására sor fog kerülni, tehát egy fél éven belül túl leszünk az uniós joganyag felén. Ez az ütem megítélésünk szerint egyáltalán nem lassú, hanem sokkal inkább gyors.
Tudnunk kell azt is, tisztelt képviselőtársaim, hogy hosszú távra szólnak ezek az áldozatok, de már rövid távon is kézzelfogható eredményeket szolgálnak. Hadd említsem meg, hogy fontos eredménynek tartjuk, hogy megkezdődött az érdemi tárgyalási szakasz november 10-én, tehát az esemény, a folyamat, a csatlakozási folyamat zajlik. Arról is hadd tájékoztassam önöket, hogy az Európai Bizottság éves jelentése Magyarországra nézve nagyon kedvező.
Befejezésül: továbbra is szeretném kérni a kormány nevében az együttműködést, a kritikát és a támogatást az európai uniós folyamatban.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.)
