DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Magyar Távirati Iroda a világ egyik legrégebbi alapítású hírügynöksége. 1880-ban, olyan időben hozta létre a nemzeti közélet igénye és néhány rátermett, a kor igényeit pontosan érzékelő férfiú, amikor a függőség évszázadai és néhány senyvesztő évtized múltán Magyarország az európai státuszoknak maga is végre megbecsült és tekintélyes tagjává lett. Az a korszak alapított Magyarországon nemzeti hírügynökséget, melyben a dualizmus jogrendszere, azon belül pedig az új tájékozódási és tájékoztatási követelmények immár nem csupán kényszert, de normakényszert is jelentettek mint a modern államélet szilárd és tartós alapzata.
Akkor, 118 esztendeje, a hírhez jutás szabadsága már éppoly személyes közérdek volt, mint amennyire természetes kívánalom az, hogy az államnak ezt az igényt szolgáltatásként kell kielégítenie. Amikor ma európaiságunkra gondolunk, ezen új korszakhatáron, az euro-atlanti integráció folyamatában ezért úgy tekintünk a Magyar Távirati Irodára és a többi, ugyane korban született nemzeti közintézményünkre, mint a mai kihívásoknak is megfelelni tudó, Európával szorosan összekapcsoló láncszemeinkre.
Tisztel Ház! Az Országgyűlés külügyi bizottsága nemrégiben az MTI-ben tett látogatást, ahol áttekintette a nemzeti hírügynökség működését, terveit és gondjait is. A gondok elsődlegesen anyagi természetűek, noha az MTI a maga alig több mint egymilliárdos költségénél fogva igazán, úgymond olcsó üzemnek tekinthető. Olcsó üzemnek, de nem csupán hírgyárnak, hiszen az országnak és a nemzeti köztájékozódásnak legfontosabb és leggazdagabb, mindenre kiterjedő figyelmű és gyors, megbízható forrásáról van szó. Ezen a ponton pedig nagy hangsúllyal két körülményre hívom fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét:
Először arra, hogy az MTI Részvénytársaság a Magyar Országgyűlés tulajdona, melynek zökkenőmentes működéséért tulajdonosi testülete útján viseli törvényes felelősségét, ami nemcsak azt jelenti, hogy az MTI-t az eddiginél is jobban meg kéne becsülnünk, hanem azt is, hogy a felelősségnek anyagi természetű vonzatai is vannak.
Másodszor pedig arra szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy a Magyar Távirati Iroda a magyar ország- és nemzetkép formálásának, Magyarország országimázsának egyik legfontosabb bázisa. Magyarország és a magyarság nemzetközi megítélésének javításáról a kormányprogram is beszél, mégpedig "Hírünk a világban" címmel, kiemelve, hogy a kormány komoly erőfeszítéseket kíván tenni az országkép javítása érdekében.
Találó ez a fejezetcím, hiszen számunkra létkérdés, hogy vajon reagálunk-e a napi információs inzultusokra, hogy vajon a gyors és hiteles közléssel elébe megyünk-e a befeketítéseknek, hogy vajon valóban hozzáférhetővé tesszük-e naponta Magyarországot a nagyvilágnak a világ információs központjaiban, a nagy könyvtárakban, a Nyugat közvélemény-formálói és politikai döntéshozói, üzletemberei és turistái előtt, és mindenütt, ahol jó vagy rossz hírünk kerekedhet - mert hiszen kerekedik, és kerekítik is.
Döntő tehát, hogy milyen az országimázs. Mert a külföld eleve azt feltételezi, hogy minden megnyilatkozásunk mögött világos értékrend és nemzeti stratégia áll, hogy a magyar külpolitika és a tájékoztatás koordináltan formálja a külképet, amely természetesen nemzeti érdeket szolgál. A külföld előtt tehát idegenforgalomban és diplomáciában, a külföldi kulturális intézetek hálózatának működésében, a vendéglátásban és a tájékoztatásban, a nemzetközi kapcsolatokban és a szomszédolásban egyaránt hiteles, egységes képet kell mutatnunk önmagunkról.
1993-ban már javaslatot tettem a nemzeti tájékoztatás intézményesítésére, de akkor szelet vetettem, és vihart arattam, mert azt mondták sokan '94-ben, hogy nem kell nemzetpropaganda, csak szakértő politikusok kellenek, és az országkép majd alakul magától.
Ma már kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim együtt beláthatjuk, hogy igazából csak a jó bornak kell a cégér, vagyis mind nagyobb a szükség a magyar ország- és nemzetkép - a kettő közötti különbséget Trianon indokolja -, tehát a magyar országimázs központi koordinációjára. 1993-as javaslatomat tehát, és nemcsak a Magyar Távirati Iroda érdekében, most, 1998 decemberében az Országgyűlés és a kormány előtt tisztelettel újra megismétlem.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
