SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR
SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Az általános vita során, de a bizottsági viták során is az előttünk fekvő törvénytervezet talál leginkább támadott pontja az volt, hogy kétharmados törvényeket próbál itt feles törvények gúnyájába belebújtatni ez a törvénytervezet. Ezen túlmenően titkos jelzések elhelyezésére kívánja felhatalmazni az adóhatóságot, a hivatal bűnügyi igazgatóságát, és ez a kérdés ebben az országban - ahol az elmúlt 50 évben bizony, elég rossz tapasztalást szereztek az emberek olyan módszerekről, amelyek mindegyikének lényege az volt, hogy különféle nyilvántartásokban róluk, tudtuk nélkül, tudomásuk nélkül bizonyos információkat, jeleket gyűjtöttek, és azt adott esetben ellenük felhasználták -, ezek a módszerek bizony rossz képzetet keltenek.
Ez a két igen jelentős problémája ennek a törvénytervezetnek a 14. §-ban együtt fedezhető fel, ugyanis ez a 14. § arról szólt, hogy a rendőrségről szóló törvény 89. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokon túlmenő más regiszterekben is elhelyezhet az adóhivatal bűnügyi igazgatósága ilyen titkos jelzéseket, a megfigyelt adóalanyok tudomása vagy értesítése nélkül.
Előttünk van a Koczka Csaba által jegyzett módosítás, és ennek a 14. §-ra vonatkozó pontja. Ez tulajdonképpen semmit nem old meg, összesen azt csinálja, hogy a rendőrségi törvényről szóló hivatkozás helyett átemeli a rendőrségi törvényből az idézett passzust, és így most már azt tudhatja meg a figyelmes olvasó, hogy a hivatal bűnügyi igazgatósága, illetőleg a területi nyomozó hivatal jogosult lesz jelzések elhelyezésére a polgárok személyi adatának és lakcímének nyilvántartásában; másodszor az egyéb igazgatási, valamint a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerben; harmadszor a cégnyilvántartásban; negyedszer az egyéni vállalkozók nyilvántartásában; ötödször a társadalombiztosítási nyilvántartásban; és végül hatodszor az adóigazgatási nyilvántartásban.
Ha az ember maga elé képzeli, hogy mindez hogyan fog történni, akkor nyilván azt kell látnia, hogy az APEH, az adóhivatal bűnügyi igazgatósága gólemként fog terpeszkedni az összes említett nyilvántartás gazdái felett, hiszen elrendelheti, hogy a rendőrség a nála lévő nyilvántartásokban, tehát a polgárok személyi adatának és lakcímének nyilvántartásában, valamint a cégbíróság a cégnyilvántartásban, a kamarák az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, a tb a társadalombiztosítási nyilvántartásban, végül maga az adóhivatal az adóigazgatási nyilvántartásban jeleket helyezzen el. Ez bizony félelmetesen hangzik, ennél félelmetesebb csak maga a gyakorlat lesz, amikor ez meg fog történni, és egyetlen polgár sem tudhatja, hogy a nap mely órájában róla mely jeleket és mely regiszterben fog elhelyeztetni az APEH, amely ebből a passzusból következően nyilván valamely rendelkezési jogosítvánnyal fog rendelkezni mind a rendőrség, mind a társadalombiztosítás, mind a cégbíróságok, mind a kamarák irányában. Hogy az adóhatóság a saját regisztereibe is ezt a jelzést helyezheti el, nyilván felveti azt a kérdést, hogy itt az adóhatóság ellenőrzési és nyomozói oldala nem lesz elválasztható.
Ez egyébként a törvény más paragrafusaiból is egyértelműen következik, úgyhogy minden fogadkozás ellenére, hogy egy kínai fal fogja elválasztani az APEH két részét, az adóellenőrzést az adónyomozástól - ezen az egy paragrafuson belül is nyomon érhető -, nem fog megtörténni; persze hozzáteszem, hogy ha mindez megtörténne, akkor meg az adónyomozó része az APEH-nak nem tudna rendesen működni, pont azokat a feladatokat nem tudná ellátni, amelyeket ez a törvénytervezet részére megfogalmaz.
Így tehát ez az egy paragrafus - akár az eredeti, akár a módosított paragrafust olvassuk is - tulajdonképpen félelmetes hatóságként jeleníti meg az APEH-ot, annak legalábbis az adónyomozói részét, amely semmi másra, csak a polgárok megfélemlítésére és sakkban tartására lesz alkalmas. Aláhúzza azt a tényt, hogy nemcsak arról van szó, hogy a kétharmados rendőrségi törvényt kívánja megkerülni ez a törvényjavaslat, hanem azon bizonyos pontokon még túl is nyúlik, hiszen ezen jelzések elhelyezése még a kétharmados rendőrségi törvényben megfogalmazottaknál is szélesebb jellegű lesz, jóval több nyilvántartásban lesznek ezek a jelzések elhelyezve ezen feles törvény vagy törvényjavaslat alapján, mint azt a kétharmados rendőrségi törvény egyébként lehetővé tenné.
Úgy gondolom, hogy ez a Koczka Csaba által jelzett módosító csomag, bár egy-két ponton kétségtelenül javít az eredetileg benyújtott törvényjavaslaton, azonban alapjaiban nem tudja a hibáit kiküszöbölni, nem tudja jobbá tenni, és ezért a módosító csomag sem minősíthető meggyőződésem szerint elfogadhatóbbnak, jelentősen elfogadhatóbbnak, mint amilyen az eredeti törvényjavaslat volt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)
