NIKOLITS ISTVÁN
NIKOLITS ISTVÁN
NIKOLITS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatni szeretném azt a gondolatsort, amit Tóth Károly abbahagyott, a 7. számú módosító javaslat alapján, ahol az adatkezelést részletezi Koczka Csaba képviselőtársunk.
Itt fogható meg ugyanis, és itt érhető legjobban tetten az a próbálkozás, amely - el kell ismerni - jó ötlet, de végül is feltehetően kudarcra lesz ítélve. Nevezetesen az, hogy kétharmados törvényekkel elfogadott kérdéskörökben 50 százalékos törvényben hozzon meg döntést úgy, hogy hivatkozik, és átemeli ezeket a lehetőségeket, ezeket a cselekményre feljogosító lehetőségeket ebbe a törvénybe.
(21.20)
Mire gondolok? Szeretnék szó szerint idézni Koczka Csaba módosítójának indoklásából. Az indoklásban a következő szerepel: "Az állampolgári alapjogok védelmének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a hivatal bűnüldöző hatóságának adatkezelési jogosultságai a törvényből egyértelműen megállapíthatók legyenek. Ezért az utaló szabályok helyett a törvényben kell meghatározni a konkrét adatkezelési rendelkezéseket. Ennek során szükséges rögzíteni, hogy az adatkezelési jogosultság milyen személyi körre és milyen időtartamig terjed ki, valamint hogy az adónyomozó hatóság mely nyilvántartásokból és milyen feltételek mellett vehet át adatokat."
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha figyeltek, az elején az állampolgári alapjogokról volt szó, az állampolgári alapjogokat pedig az alkotmány rögzíti. Az alkotmányban rögzítettek bármilyen érintése kétharmados törvénnyel lehetséges. Itt a módosítót megfogalmazó képviselőtársunk az alapjogok védelméről beszélt, ahhoz azonban, hogy az alapjogokat védeni lehessen, először az alapjogokat csorbítani kell, erről szól a történet. Arról szól a történet, hogy Magyarországon alkotmányban rögzítve minden magyar állampolgárnak, nemcsak a polgároknak, minden állampolgárnak joga van az alkotmányban szavatolt személyiségi jogokhoz és még sok minden egyébhez. Ezzel szemben azok az eljárások, amelyeket átemel a rendőrségi törvényből ez a törvényjavaslat, azok arra vonatkoznak, hogy csorbítani lehessen ezeket az alapjogokat, csorbítani lehessen egy felhatalmazó törvény hatálya alatt, annak garanciáinak betartásával.
Mire gondolok? Gondolok itt a lehallgatásra, a helyiségátvizsgálásra, a fedővállalkozásra és a fedővállalkozáson belül csapda készítésére és sok minden olyanra, amit úgy hívnak, hogy külső engedélyköteles titkosszolgálati eszközhasználat, amelyre ennek a törvényjavaslatnak az utalása szerint a rendőrségi törvény VII. és VIII. fejezete alapján az adónyomozóknak lehetőségük lesz. Ahonnan átemeli ezt a lehetőséget, ott ez a lehetőség kétharmaddal került elfogadásra. De 50 százalékkal emeli át, tisztelt képviselőtársaim, és 50 százalékkal óhajtja az alkotmányban rögzített alapjogokat itt csak adatkezelni, az előző fejezetben, ami már lezárásra kerül, az eljárások között viszont ezeket az eszközöket használni is.
Az eredményt tekintve teljesen mindegy, hogy saját maga használja ezeket az eszközöket és jut információhoz, vagy valamely olyan információs bázisra támaszkodik, amely bázis tulajdonosa - adott esetben például a nemzetbiztonsági szolgálatok vagy a rendőrség - kétharmados feljogosítás alapján egy sor garanciális lehetőséggel és kötelezettséggel körülbástyázva jutott ezekhez az információkhoz. Tessenek mérlegelni! A differencia óriási. Itt érhető legjobban tetten a törvényben, a törvényjavaslatban ez a szándék. Egyébként végighúzódik a törvényjavaslatban ez a próbálkozás. A Tóth Károly említett két kérdésben is, én nem térek rá vissza, elképesztő ez az átnevezési törekvés, hogy ahol "rendőr" van írva, ott adónyomozót kell érteni és a párja, hiszen mindez valamely más szervezetre, egy egészen más törvényi környezetben született meg más részletes szabályozások mellett.
Szeretnék kitérni a 8. módosító már előbb említett részére. A 8. módosító mindkét szakaszát módosítja Koczka Csaba képviselőtársunk, és a második szakaszt a következőképpen fogalmazza meg: "A hivatal bűnügyi igazgatósága, illetőleg területi nyomozóhivatala bűnfelderítési célból, a vonatkozó törvények rendelkezései szerint, a felhasználás céljának megjelölésével adatokat vehet át az adótitoknak, a vámtitoknak, a banktitoknak, az értékpapírtitoknak és a pénztártitoknak, valamint más, egyéb, titoknak minősülő adatot törvény alapján kezelő szervtől." Valóban igaz, ebbe a felsorolásba a végén általánosító megfogalmazás alapján például mind az öt nemzetbiztonsági szolgálat is beletartozik. Ezeket és az ezekről szóló adatkezelési részeket kétharmaddal fogadta el ez a parlament 1995-ben - ez pedig 50 százalékkal óhajtja átvenni. Tessenek ezen is elgondolkodni!
De nem kevésbé pikáns Koczka Csaba 9. módosítója sem. Egy szakaszból áll, hallgassák meg: "A bűnügyi igazgatóság központi adatállományába feladatkörében eljárva csak az adónyomozó, illetőleg a bűnügyi igazgatóság erre felhatalmazott tagja, a Pénzügyminisztériumnak a pénzügyminiszter által kijelölt köztisztviselője, az adatvédelmi biztos, a bíróság, valamint az ügyész, továbbá a vonatkozó törvényi szabályok alapján az érintett tekinthet be, kérhet felvilágosítást, értesítést vagy adatszolgáltatást." Ez azt jelenti, hogy ez az adóhatóság és nyomozói bárkitől ebben az országban, bármelyik adatrendszerből korlátlanul juthatnak adatokhoz ennek a feles törvénynek vagy próbálkozásnak az alapján; ugyanakkor ha a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényük alapján jogszerűen eljárva felderítést folytatnak bármilyen súlyos, feladatkörükbe tartozó ügyben és a szálak az adhatósághoz vezetnek, nem kaphatnak az adóhatóság adatbázisából, ebből az adatbázisból adatot. Ahhoz ugyanis, hogy ebből kapjanak adatot, ennek a törvényjavaslatnak módosítani kellene a nemzetbiztonsági törvényt kétharmaddal és meg kellene jelölni. Ez sem itt, sem a módosító részben nem történik meg.
El kell azon gondolkodni tehát, és nagyon komolyan kérem képviselőtársaimat ezen a késői órán is, nem viccből és program hiányában ültem végig a költségvetést, amelyhez nekem még nem volt hozzászólni valóm, hanem ezért, hogy létrehozzuk-e Magyarország legkeményebb jogosítványokkal rendelkező hatóságát, amelyet ma ennek a törvényjavaslatnak az alapján komolyabb lehetőségekkel, meg merem kockáztatni azt a kifejezést, hogy ezen a pályán korlátlan lehetőségekkel rendelkeznek, és messze többet tehetnek meg, mint a ma működő rendőri hatóságok nyomozóhatósági tevékenységük során vagy a titkosszolgálatok. Nem vicc. Szükség van rá, de ennél jóval több garanciával, jóval pontosabban és részletesebben kimunkálva.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem az ennek a törvénynek a gondja - és lehet, hogy az embereket ennek a Háznak a falain kívül ez riasztotta meg, hogy használ-e bilincset vagy tud-e karateütéssel valakit ártalmatlanná tenni -, ebből a pár lapból kitűnően a legfontosabb kérdés, a legnagyobb veszély, a legnagyobb lehetőség arra, hogy kicsúszik a jó szándékú kezdeményező - mert nem feltételezem a kezdeményezőkről a rossz szándékot - palackjából a szellem, és valami egész mást fog csinálni, mint amit próbáltak: nem a kényszerítő eszközök, nem a fegyverhasználat, hanem a papír, az adatkezelés és az ismeretlen, a hétköznap emberének nagyon nehezen észrevehető titkosszolgálati eszközhasználati kör.
(21.30)
Nem véletlenül kétharmaddal kell ezt elfogadni, még egyszer hangsúlyozom, nem véletlenül kell az alkotmányos alapjogok arányos csökkentéséhez is - az aránytalanról nem is beszélek - csak kétharmados törvénnyel közelíteni.
Szíveskedjenek megfontolni! Nem késő, nem arcpirító azt mondani valamire, hogy egy picit még munkába vesszük, még megpróbáljuk csiszolni. Gondolkozzanak el rajta, nagyon sokakban nagyon komoly ellenérzést válthat ki, ha ezt a törvényt a tisztelt Ház, minden jobbító szándék - amit megértek és támogatok - ellenére ebben a formájában el fog fogadni.
Köszönöm szépen, elnök asszony.
