KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitának ebben a szakaszában a 68. §-ig bezárólag a törvény módosítása a 66. §-ban az eredeti törvény 66. §-át módosítaná, és úgy értelmezem - miután ajánlásunk nincsen -, hogy a vita mostani szakaszában lehet az ehhez kapcsolódó módosításokat elmondani.
Ennek a módosításnak, amit a kormányzat beterjesztett és aminek a megváltoztatását módosító indítvánnyal kértem, az alapja pontosan az alapok további kezelése. Az elmúlt időszakban a területfejlesztés, a környezetvédelem, az útfenntartás, -üzemeltetés, -fejlesztés, a vízügyi, árvízvédelmi és vízgazdálkodási, szennyvízkezelési programok önálló alapként, önálló törvényben szabályozott módon kerültek felosztásra. Ezek az alapok úgy működtek, hogy az alapokat felügyelő miniszter végrehajtotta a magyar parlament által elfogadott célokat, azon a módon, ahogy az alapokról szóló törvényben ezt a parlament elfogadta. A mostani költségvetés megszünteti az alapoknak ezt az önállóságát, és integrálja őket közvetlenül a költségvetésbe.
Az általános vita során már szóltam ehhez a részhez, most inkább csak az itt konkrétan érintendő módosításokról szeretnék beszélni. Ennek a módosításnak a lényege abba kapaszkodik, amit a kormányzat, az előterjesztő az előterjesztés során mondott, ez pedig így hangzott: az alapok integrálása a költségvetésbe elsősorban pénzügyi, pénzügyi felügyeleti és államháztartási harmonizációs okokból történik, és nem azért, mert a kormányzat másként kívánná felhasználni az itt lévő összegeket. Nagyon nagy pénzösszegekről van szó, csak az Útalap esetében ez több mint 80 milliárd forint. Tehát igen jelentős összegekről van szó, amelyek most a költségvetésben egyetlen sorként szerepelnek, például az Útalap a XVII., tehát a KHVM fejezetében fog majd szerepelni.
Én a módosító indítványban azt javaslom és azt kérem a tisztelt Háztól, hogy fogadja el, hogy az a szabályozás, amely jelenleg érvényben van, és amely meghatározza, hogy ezt az igen jelentős forrást - akár az Útalap, akár a Környezetvédelmi Alap, akár a Vízügyi Alap vonatkozásában - hogyan kell felhasználni, ezt a ma hatályos törvényi szabályozást emeljük be a mostani törvénybe. Ezzel egyébként úgy járnánk el, ahogy évekkel ezelőtt a Hírközlési Alap költségvetésbe történő integrálás során, hiszen akkor is az önálló törvényt ugyan megszüntettük és az alap önállóságát ilyen értelemben megszüntette a magyar parlament, de a felhasználásra, a felhasználás módjára, a pályáztatási rendszerre, arra, hogy melyik területre körülbelül milyen mértékben, hány százalékban kell az alapot fordítani, tehát a célkitűzésekre és a célkitűzések végrehajtásának módjára vonatkozó törvényt szó szerint beemelte a költségvetési javaslatba.
Én két javaslattal éltem: az egyik javaslat valóban azt eredményezné, hogy szó szerint a vonatkozó törvényeket emeljük be a költségvetési törvénybe; a másik, amely elfogadja a kormányzat logikáját, és elfogadja az előterjesztőnek azt a logikáját, hogy ezen túl erről az előirányzatról nem törvényben, hanem miniszteri rendelet útján kell dönteni. A másik módosításom tehát arról szól, hogy a miniszteri rendelet - ez a bizonyos új szabályozás, amely feltételezhetően a jövő év elején meg fog jelenni - az Útalaptól átvett feladatok esetében a jelenleg hatályos Útalapról szóló törvény szerint, a Vízügyi Alaptól átvett feladatok esetében a jelenleg hatályos, az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvény VII. fejezete - ez a Vízügyi Alap - jelenleg még hatályos szövege szerint szóljon majd.
Miért fontos ez? Miről van itt szó? Azt hiszem, hogy akik az elmúlt években az önkormányzatok munkáját, a területfejlesztést és a vidékfejlesztést figyelemmel kísérték, tudják, hogy az önkormányzatok, a kistérségi fejlesztési tanácsok és a nagyobb regionális tanácsok tervezik a jövőjüket, tervezik azt a forrást, amelyet saját maguk elő tudnak állítani, ehhez terveznek célokat, és tervezik azokat a forrásokat, amelyeket meg tudnak pályázni. Évekre előre tervezik például - hiszen csak úgy tudják majd összerakni a pályázathoz szükséges 10-30 százalékot -, hogy kerékpárutat, járdát vagy összekötő utat kívánnak építeni, ehhez fognak benyújtani pályázatot, vagy elindítanak egy önerős csatornapályázatot. Lakossági pénzekről, önkormányzati, helyi, nehezen kiszorítható forrásokról van szó, amelyeket az önkormányzatok félretesznek annak érdekében, hogy majd pályázhassanak.
Nos, én ezt a részét látom veszélyeztetve a mostani rendszerben. Ha a kormányzat és a tisztelt Ház nem fogja elfogadni ezt a módosítást, ami tehát nem ellentétes a kormányzati céllal, nem vonja kétségbe, hogy kerüljön a fejezetben integrálásra egyetlen sorba ez az alap, és hogy közvetlenül a miniszterek felügyeljék ezt a pénzt, pusztán csak arra vonatkozna, hogy amikor a pénzről - 80 milliárdról, 30 milliárdról és 8 milliárdról, itt az egyes alapokat említem - dönt a miniszter, akkor ne egy személyben dönthessen, ne osztogathassa ezt a pénzt, hanem meghatározott célokra, meghatározott arányban kelljen elkülöníteni ezeket a forrásokat.
(12.20)
Ezen belül a második szempont nemcsak az arányok helyes megválasztása - ami, úgy gondolom, 80 milliárdos, 30 milliárdos és 8 milliárd forintos összegek esetében a parlamentre tartozik, ránk tartozik, tehát a kormányzat nem rendelkezhet közvetlenül ilyen összegek felett, ezek felosztása ránk tartozik, de nemcsak a felosztása -, hanem a felosztást követően az is, hogy hogyan lehet ezekhez a pénzekhez folyamodni. Hiszen a jelenleg hatályos törvények még arról is rendelkeznek, hogy melyiket kell pályáztatni, a pályázatnál milyen jellegű, összetételű zsűrinek, tárcaközi bizottságnak, szakmai testületnek kell a pályázatokat elbírálnia.
Nagyon jónak tartottam azt a vitát, amely a kulturális életünket érintő önálló alap sorsával kapcsolatosan zajlott. Ott az érintett miniszterek, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter végül is, úgy tűnik, belátta, elfogadta - és ezt tükrözi a múlt heti kormányzati szavazás is, a Ház szavazása is: elfogadta -, hogy az alapot ugyan betesszük az adott fejezetbe, de a szabályozását megőrizheti; megőrizheti a kuratóriumokat, a testületeket mint testületeket, és természetesen lehet ezekben személyeket cserélni, lehet az összetételt változtatni, de magát az eljárási rendet, a felosztást, a pénzek felhasználását továbbra is tervezhetőnek fogja garantálni, és megőrzi e működésének előnyeit.
Ezt a példát szeretném a tisztelt kormány, a kormánypárti képviselők és az ellenzéki képviselők figyelmébe is ajánlani. Tegyünk így mi is a Vízügyi Alappal, amelyhez több száz kistelepülés szennyvízprogramja, csatornázási programja, szennyvízkezelési programja csatlakozik; tegyünk ugyanígy az Útalappal, amely csak az elmúlt esztendőben - csak az elmúlt esztendőben! - több mint 500 település számára adott pályázati lehetőséget és pótforrást; tegyünk így, és legalább azt fogadjuk el, hogy a miniszteri rendelet, amely a jövő év elején megjelenik, tartalmazza és feleljen meg a mostani felosztásnak, a felosztási elveknek, az önkormányzatok pályázati lehetőségének, a vidékfejlesztés, az ország fejlesztése céljainak.
Ezt szeretném kérni, és ehhez kérem a kormány és a kormányzó párti képviselők, valamint az ellenzékiek támogatását. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
