JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita e szakaszában két kérdéssel kívánok foglalkozni. Az egyik a 103. §, amely az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos. A törvényjavaslat azt mondja, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló, '97-ben elfogadott törvény ne lépjen hatályba a következő év január 1-jén, hanem egy évvel kerüljön eltolásra: 2000. január 1-jei javaslatot tesz a költségvetésitörvény-javaslat.
Úgy gondolom, hogy ez a javaslat csak részben megalapozott. Való igaz, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény egyes pontjai bevezetésének nincsenek meg a feltételei. Ugyanakkor nagy hiba lenne, ha emiatt az egész törvény hatálybalépését egy évvel eltolnánk. Igyekeztem kigyűjteni azokat a részeket, szakaszokat, amelyeknek a hatálybalépése rendkívül indokolt lenne, amelyek meggyorsítanák az ingatlan-nyilvántartásban meglévő lemaradásokat, amelyeknek a feltétele ugyanakkor megvan. Megvan azért, mert semmi mást nem jelent ezen rendelkezések január 1-jén történő bevezetése, mint hogy az eljárásban bizonyos szigorítások, pontosítások kerülnének bevezetésre.
Mondom, például olyan eljárási rendnél, hogy a hiányosan - nagyon sok esetben tudatosan hiányosan -, rosszul elkészített beadványokat a földhivatalok ne vegyék előjegyzésbe, hanem automatikusan utasítsák el. Nagyon sokszor azért készül egy beadvány, hogy időt nyerjenek. A jelenlegi gyakorlat szerint a földhivatal ilyenkor előjegyzi, és visszaadja hiánypótlásra. A hiánypótlás után elkészül az újabb beadvány, miben valószínűleg megint tudatosan benne maradnak hibák, és akkor a földhivatal újból visszaküldi hiánypótlásra.
Ugyanakkor a földhivatalnak az e beadványban előírt kérelmet előjegyzésbe kellett venni, az a tulajdoni lapra rákerül. Ez azt eredményezi, hogy a parlament minkét oldalán, úgy gondolom, jogosan elvárt naprakészség elérését, amely ma nincs meg az ingatlan-nyilvántartásban, ezek a már elfogadott törvényben meglévő előírások nagyon segítenék. Éppen ezért készítettem olyan módosító indítványt, amely arra irányul, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénynek mely paragrafusai azok, amelyek a következő év január 1-jén hatályba léphetnek, melyek azok, amelyek feltételei biztosítottak, megvannak, semmi gondot sem jelentenek; és mely paragrafusok azok, amelyek feltételei ma még nem adottak. Ebben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak nagyon komoly feladatai vannak, hogy a következő évben a feltételeket teremtsük meg. Ezek a paragrafusok pedig 2000. január 1-jén lépjenek majd hatályba.
Úgy gondolom, hogy egy ilyen módosító indítvány elfogadása valóban szolgál egy olyan célt, amellyel úgy a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők is egyet tudnak érteni és kell hogy egyetértsenek.
A másik kérdéskör, amelyről szeretnék beszélni, szintén a költségvetés megalapozását szolgáló törvények módosítására irányul. Ez pedig a költségvetési javaslatban nem szereplő, de már módosító indítvány formájában elfogadott javaslat, amely az ajánlás 77. pontja volt, amely konkrétan az 1998. évi költségvetési törvény módosításához kapcsolódik. Összességében nem nagyon mennék bele a tartalmába, mert ezek kemény dolgok. Sok milliárd forint szerepel az ez év terhére történő elszámolásban. Nagy öröm számunkra - úgy gondolom, valamennyiünk számára -, hogy ennek a feltétele megvan, tehát a gazdaság hozta azokat a többletbevételeket, amelyek alapján ilyen kezdeményezéseket lehet tenni.
A módosító indítvány, amely mellett érvelnék, konkrétan arról szól, hogy néhány pontosítást célszerű lenne végrehajtani a két héttel ezelőtt elfogadott javaslatban.
Ilyen módosításra gondolok, mint például a 6. § (4) bekezdésének k) pontjában az szerepel a gázközművekkel kapcsolatos probléma rendezése, amivel a magam részéről egyetértek, mert az önkormányzati igényekkel számolni kell, tehát ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, mert nagyon komoly önkormányzati érdekek is fűződnek hozzá, de helytelen a törvénybe beletenni olyan megfogalmazást, hogy a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése. Ez egy nagyon komoly vitát kiváltott kérdés, és ma sem tudja megmondani senki pontosan, hogy mik az önkormányzati igények, mert vannak benyújtva önkormányzati igények, de amikor az Alkotmánybíróság ezt a kérdést elbírálta, akkor nem úgy adott helyt a beadványnak, hogy azok az igények jogosak, hanem azt mondta, hogy az a szabályozás, amit '95-ben elfogadott a parlament, úgy nem jó, és ezt a problémát meg kell oldani.
Meg kell nézni, hogy valóban mik az önkormányzati igények, és a valós igényeket kell majd kielégíteni. Mindenképpen javaslok tehát egy pontosítást: az önkormányzatokat jogosan megillető rész átadásával kapcsolatos, vagy a jogos önkormányzati igények. Ezt valamilyen formában pontosítani kell, mert hiba lenne minden önkormányzati igényt kielégíteni, amit beadtak. Már csak azért is hadd hívjam fel a figyelmet, mert az önkormányzatoknak nemcsak a gázközművagyonnal kapcsolatban volt igényük, hanem az elektromos áram szolgáltatását biztosító közművagyonnal kapcsolatban is voltak igényeik, de mint az Alkotmánybíróság megítélte, ezeknél nincsenek jogos igények, tehát itt is a jogos igényekről kell majd szólni.
A másik hasonló, csak pontosítási javaslat, amelyről módosító indítványt készítettünk, amikor nagyon pongyolán fogalmaz az anyag, és azt mondja, hogy a gázközművekkel kapcsolatos kötelezettségek. Nem a gázközművekkel vannak kötelezettségek, hanem a gázközművek privatizációjából adódó kötelezettségek vannak. Ugyanígy az Alkotmánybíróságnak nem döntése van, főleg, amikor egy pontos számra hivatkozunk - a 36/1998. (XI.16.) AB döntés -, hanem ez határozata az Alkotmánybíróságnak. Úgy gondolom, fontos, hogy pontosan fogalmazzunk.
(13.40)
Úgy gondolom, van egy talán tartalmi indítvány is, amit elkészítettünk, ez az ez évi költségvetési törvény 34/A. §-ához készül, amely egy új szakasz lesz a költségvetési törvényben. Ez arról szól, hogy az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy a Postabank és Takarékpénztár Rt. biztonságos működése feltételeinek megteremtését célzó intézkedések keretében 71 milliárd forint összegben kezességet vállaljon.
Úgy gondolom, ez a szó, amit kifogásolok ebben, a "biztonságos működés feltételeinek megteremtését célzó" megfogalmazás, tehát a "célzó" szó megint csak egy pontatlan megfogalmazás, és nem arra gondoltak a kormánypárti képviselők, hogy ezt csak meg kell célozni, hanem, ha ilyen összegek szerepelnek itt, akkor már ezeket az összegeket, ezt a kezességvállalást egy, a működés feltételeinek a megteremtését biztosító kezességvállaláshoz lehet adni. Tehát nemcsak meg kell célozni ezt a dolgot, hanem ezt most már biztosítani is kell.
Ezzel a törvénymódosítással kapcsolatban ennyi pontosító, módosító javaslatom volt, amit szeretném, ha a kormánypárti képviselők úgy kezelnének, mint valóban csak nyelvtani pontosítást és nem tartalmi módosítást, mert nem arra irányult a szándékom, de nagyon fontosnak tartom itt is, hogy korrektül, pontosan fogalmazzon egy törvény, főleg akkor, amikor ilyen nagyon nagy számokról, tételekről van szó. Kérem képviselőtársaim majdani támogatását a módosító indítványokhoz.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)
