DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Amióta napvilágot láttak a Postabank veszteségének mértékéről szóló, egymásnak ellentmondó hírek, joggal vetődött fel a kérdés, hogy vajon hogyan állapíthatott meg az egyik neves könyvvizsgáló cég, a Deloitte&Touche 13 milliárd forint veszteséget 1997 végén, míg ugyanez a könyvvizsgáló cég az idei év első feléről szóló jelentésében már 93 milliárd tőkehiányról írt. Egy másik nemzetközi auditor társaság ugyanakkor 110 milliárdot állapított meg. A legújabb információk szerint pedig 140 milliárdot is meghaladó veszteséget kell az adófizető polgároknak visszapótolniuk a nagy mecénás áldásos tevékenységének köszönhetően.
A kérdésekre a választ nagyjából tudjuk: Princz Gábor éveken át nem adott információkat a Postabank valós állapotáról, mint ahogy a bank tavalyi mérlegauditjának elvégzéséhez sem adta meg a szükséges információkat a könyvvizsgálónak, miközben hamis nyilatkozatot adott ki. Ennek remélhetőleg meglesznek a megfelelő polgári és büntetőjogi következményei is.
Másrészt azonban némi árnyékot vet a Deloitte & Touche könyvvizsgáló cégre az a legfrissebb információ, amely az Élet és Irodalom nyomán látott napvilágot, és amely a Kemenes Ernő elnök-vezérigazgatónak a Postabankkal fennálló üzleti kapcsolatairól lebbentette fel a fátylat. Ezek az üzleti kapcsolatok jóllehet csak közvetett formában álltak fenn az auditált bankkal, mégis felvetik a könyvvizsgálói összeférhetetlenség gyanúját, amely egy 100 milliárdos veszteséget produkáló bank esetében nagy jelentőséggel bír.
Tudjuk jól, nem ez az első eset, és vélhetően nem is az utolsó, amikor egy rendszerváltás előtt befolyást és kapcsolati tőkét szerzett személyről kiderül, hogy a rendszerváltás után, immár mint a gazdasági elit tagja, az üzleti etika elemi szabályait és gyakran a hatályos jogszabályokat is rendre megszegve próbál minél nagyobb üzleti befolyásra és anyagi előnyökre szert tenni.
Az, hogy ezek az urak mekkora károkat okoznak a társadalom egészének, legtöbbször csak találgatható. Jelen esetben az is csak feltételezhető, hogy lehet némi összefüggés Kemenes Ernőnek a Postabankkal ilyen-olyan módon kapcsolatban lévő üzleti érdekeltségei és azon tény között, hogy a Postabank könyvvizsgálója a Kemenes Ernő által vezetett Deloitte&Touche.
Kérdezem ezért az államtitkár urat a következőkről: milyen lépéseket tett a Postabank jelenlegi (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) vezetése az előzőekben felvetett összeférhetetlenség kivizsgálása érdekében? Tervez-e a kormány valamilyen intézkedést annak megakadályozására, hogy a jövőben hasonló gyanúnak még az árnyéka se vetődhessen a pénzintézetek auditálását végző könyvvizsgáló cégekre? (Taps a kormánypártok soraiban.)
