GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA
GLATTFELDER BÉLA, az európai integrációs ügyek bizottságának előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az európai integrációs ügyek bizottsága támogatja a most tárgyalt törvényjavaslat napirendre vételét és általános vitára bocsátását, méghozzá 13 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodással. Szükséges megemlíteni, hogy az ellenzéki oldal is megosztott volt ebben a kérdésben, hiszen az MSZP és az SZDSZ képviselői közül is egyaránt voltak olyanok, akik igen szavazatukkal támogatták a javaslat általános vitára való bocsátását, de voltak olyanok is - főleg MSZP-sek -, akik tartózkodtak a vitára bocsátástól.
A bizottság többsége szerint két okból érdemes e törvényjavaslatot általános vitára bocsátani. Egyrészt azért, mert ez a törvényjavaslat nemzetközi szerződés alapján Magyarország számára kötelezően elfogadandó - Magyarország szavahihetőségéről van szó -, külső oka van annak, hogy a törvényjavaslat elfogadására és hatályba léptetésére még február 1-je előtt sor kerüljön; másrészt pedig azért, mert ez a törvényjavaslat - és általában az Európai Megállapodásban foglaltak - végrehajtása, és speciálisan a vállalkozók letelepedésének biztosítása, és viszonossági alapon a magyar vállalkozók Európai Unió tagállamaiban való letelepedésének biztosítása a Magyar Köztársaság érdeke is. Tehát nemzetközi kötelezettségünk és érdekünk is, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadására és hatályba léptetésére február 1-je előtt sor kerüljön.
Fontos megemlíteni, a bizottságban volt szó arról, hogy a bizottság tapasztalatai szerint a vállalkozók érdekképviseletei, különböző szakmai szervezetei aggályukat fejezték ki amiatt, mert - az ő közlésük szerint - nem tekintik magukat eléggé tájékozottaknak a most tárgyalt törvényjavaslat ügyében. Ezzel kapcsolatban a bizottságban elhangzott, hogy a most tárgyalt törvényjavaslat tartalma 1991 óta ismert, 1994 óta pedig törvénybe iktatott kötelezettsége a Magyar Köztársaságnak, ilyen módon minden magyar polgár, vállalkozó és szakmai szervezet számára az ezzel kapcsolatos információk elérhetők voltak.
Elhangzott az is, hogy az előző kormányok különböző munkatársai nagy számban tartottak erről a tárgyról ismertetőket a különböző vállalkozói érdekképviseleteknek, szakmai fórumoknak, tehát aki akarta, ezeket az információkat beszerezhette.
Elhangzott továbbá az is, hogy az előző kormány fontolgatta, hogy még a múlt év végén dönteni fog ennek a törvénynek az elfogadásáról, és az Országgyűlés elé javaslatként beterjeszti.
Nyilvánvaló, hogy ennek a törvényjavaslatnak egy korábbi elfogadása lehetővé tette volna, hogy a felkészülés és a megismerés jobb, nagyobb hatásfokkal történjen meg.
Talán érdemes külön kitérni arra - a bizottságban erről külön volt szó -, hogy a bizottság azért tartja minta értékűnek ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, mert az Európai Unióhoz való csatlakozásunk folyamatában számos olyan kérdés lesz, amikor olyan döntéseket fogunk hozni, amelyek Magyarország számára bizonyos előnyökkel járnak, másrészt viszont nyilvánvalóan a hazai piacon is növekedni fog a verseny, hiszen az Európai Unió termékei és vállalkozói a magyar piacon megjelenhetnek.
A bizottság kifejezte abbéli véleményét, hogy minden ilyen ügyben rendkívül fontos az, hogy egy adott döntésnek ne csak a hátrányait, hanem minden esetben az előnyeit is azonos mértékben hangsúlyozzuk, hiszen végül is Magyarország európai uniós csatlakozásáról népszavazás fog dönteni, és nekünk, parlamenti képviselőknek, az ország felelős vezetőinek kötelességünk - ha úgy gondoljuk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás több előnnyel, mint hátránnyal jár - a Magyar Köztársaság polgárait, az egykori szavazókat, akik végső soron dönteni fognak Magyarország európai uniós csatlakozásáról, meggyőzzük arról, hogy a csatlakozás inkább előnyökkel, mint hátrányokkal fog járni számunkra. Ezért fontosnak tartjuk, hogy ezek a szempontok a mostani vitában is érvényesüljenek már.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
