DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA, a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/457. számú törvényjavaslat alapján a külföldi állampolgárok önálló vállalkozóként a magyar állampolgárokra vonatkozó feltételekkel lesznek majd jogosultak gazdasági tevékenységet végezni általuk bejegyzett egyéni cégek, illetve vállalkozások formájában.
A törvényjavaslat jogszabályi alapja az az 1991. december 16-án aláírt szerződés, amely a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, illetve azok tagállamai között köttetett meg. Az 1994. évi I. számú törvény emelte Magyarországon ezen EU-val kötött megállapodást törvényi rangra. Az Európai Megállapodás 44. cikke szerint 1999. február 1-jéig az Európai Uniónak és Magyarországnak kölcsönösen biztosítani kell a nemzeti elbánást állampolgárainak önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséhez.
A beterjesztett törvényjavaslat keret jellegű, és hatályon kívül helyezi azokat a rendelkezéseket, amelyek kifejezetten magyar állampolgársághoz kötik, illetve kötötték egyes gazdasági tevékenységek végzését.
A beterjesztett törvényjavaslattal szemben természetesen meg lehet fogalmazni aggályokat. Lehet megfogalmazni aggályokat árnyaltan is, és lehet egy kicsit nyíltabban, konkrétabban is. A törvényjavaslat kapcsán el kell mondani azt, hogy az idei parlamenti választásokból kifolyólag eddig tulajdonképpen nem nyílt lehetőség a törvénytervezet beterjesztésére; annak megalkotására inkább az előző kormánynak lett volna lehetősége, de ezt elhalasztotta az előző kormány. Az MSZP-SZDSZ, tehát a volt hatalmi koalíció részéről megfogalmazódtak olyan szempontok, amelyek a kölcsönösségre, a felkészülésre, a magyar vállalkozások felkészületlenségére némiképpen utaltak, az érdekegyeztetési folyamatok megtörténtét nem teljes körűnek ítélték meg. Valóban léteznek ilyen, árnyaltabban megfogalmazott aggályok is.
Véleményem szerint aggályos ugyanakkor a parlament külügyi bizottságában elhangzott azon érvelés is, miszerint az Európai Megállapodás világosan megkülönbözteti a munkavállalót a vállalkozói tevékenységet folytatótól, és ebből kifolyólag túldimenzionált lenne az a félelem, amely egy, az eddiginél lényegesen erősebb hazai versenyhelyzet kialakulásával számol.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mi úgy ítéljük meg, hogy a félelmeknek, az aggályoknak e törvényjavaslat kapcsán helyük van. A világgazdaságban elképesztő mértékű gazdasági recesszió van. Az európai tagállamok együttvéve '98 első félévében 4,2 százalékkal, míg július-augusztusban csak mintegy 3 százalékkal tudták bővíteni a termelésüket. Az Egyesült Államok termelésének bővülése a '98 első félévi 4,4 százalékról július-szeptemberre már 2,5 százalékra mérséklődött.
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nálunk jóval felkészültebb, jóval alaposabb üzleti ismeretekkel rendelkező pénzügyi szakember, Soros György '98 szeptemberében az amerikai kongresszus bankügyi bizottsága előtt a következőket nyilatkozta a világgazdasági folyamatokról. Azt mondta Soros György, hogy nem kisebb dolognak, mint a világ kapitalista rendszere szétesésének vagyunk a tanúi. Ázsiától kezdve Oroszországon át egészen Latin-Amerikáig egész nemzetek mennek tönkre, amikor a befektetők tömegpánik-szerűen kivonják a pénzüket a pénzalapokból. Ez rémséges látvány, és kiszámíthatatlan emberi és politikai következményei lesznek.
(11.00)
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez valóban így van. Miért mondom el ezen gondolatokat ezen törvényjavaslat általános vitájában? Azért, mert a gazdasági recessziónak a munkaerőpiacokra és a magyar munkaerőpiacra is kiszámíthatatlan hatása lesz. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének legfrissebb, azaz október végi jelentése szerint ebben az évben mintegy tízmillió ember veszíti el a munkahelyét. A nemzetközi szervezet adatai szerint '98-ban világszerte majdnem 150 millió munkanélkülit tartanak nyilván, és további 750 millió embert nyomasztanak az alulfoglalkoztatás terhei, azaz ennyien dolgoznak szándékuk ellenére nem teljes munkaidőben, illetve keresnek kevesebbet, mint a létfenntartáshoz szükséges minimális jövedelem.
A világméretű foglalkoztatási problémákhoz most tetemesen hozzájárul az az Európai Unió is, amelyből a most előterjesztett törvényjavaslat hatásaként a legtöbb vállalkozó érkezhet hozzánk, amelynek tagállamaiban hozzávetőleg 17 millió munkanélkülit tartanak nyilván 1998-ban, azaz a munkaerő-állománynak mintegy 10 százalékát.
Súlyosbítja a problémát, hogy a nemzetközi szervezetek ugyanakkor elismerik, hogy a hivatalosan közzétett adatok jelentős mértékben lefelé torzítanak, azaz jóval kisebbnek mutatják a bajt, mint amekkora az valójában. A világméretű gazdasági recesszió a munkaerőpiacok átrendeződésével fog járni, és tapasztalható lesz majd az a jelenség, hogy a munkaerő a fejlettebb gazdasági régiókból fog a fejletlenebb gazdasági régiókba jönni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat súlyos hiányossága, hogy a törvény elfogadása és a világgazdasági válság magyarországi hatásaként előálló munkaerő-piaci alkalmazkodási mechanizmusok még csak végiggondolásra sem kerültek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nincsenek hatásszámítások, Nyugat-Európából mennyi vállalkozó, mennyi munkát vállalni szándékozó ember érkezik az országba, ez Magyarországon mennyi munkaerő-piaci telítettséget fog okozni. Nyugat-Európában az individuális alulfoglalkoztatásban szenvedők tömegei indulhatnak el Kelet-Európa, így Magyarország felé. A törvényjavaslatot véleményünk szerint a kormányzat - helytelenül - csak diplomáciai feladatként kezeli. Egy diplomáciai kötelezettségként jelenik meg az előttünk fekvő törvényjavaslat. Nem veszi figyelembe azt az alapvető helyzetet, illetve világgazdasági összefüggéseket, amelyekből jóval súlyosabb következtetéseket kellene levonni. Így azt mondjuk, hogy a magyar külügy súlyos tévedése, a világgazdasági kihívásokra vonatkozó alkalmazkodó képességének és helyzetfelismerő tudatának gyenge hatásfokát mutatta be a Külügyminisztérium akkor, amikor ebben a formájában ezt a törvényjavaslatot előterjesztette. Itt nemcsak külügyi feladatról van szó, hanem gazdasági, érdekegyeztetési folyamatokról is szó lett volna.
Amint említettem, a legsúlyosabb probléma, hogy nincsenek a munkaerőpiacokra vonatkozó hatásszámítások. Javaslatunk az, hogy a kormány vizsgálja felül az álláspontját, és tulajdonképpen a '94. évi I. törvénnyel kihirdetett nemzetközi megállapodásnak a 6. cikk (2) és (3) bekezdései is lehetővé teszik az újra való átgondolást, hiszen a 2. cikk úgy fogalmaz: "A társulási tanács rendszeresen megvizsgálja a megállapodás alkalmazását és azokat az eredményeket, amelyeket Magyarország a piacgazdasági rendszerhez vezető folyamatban elért."
Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor közel tíz évvel ezelőtt ezt a nemzetközi szerződést aláírtuk, a világgazdaság helyzete és Magyarország gazdasági lehetőségei egészen mások voltak. Kétségtelen az, hogy '99. február 1-jéig hatályba kellene léptetni ezt a törvényjavaslatot, azonban mi úgy érezzük, némi engedmények kérése az Európai Uniótól még mindig nem okozna akkora bajt a magyar munkaerőpiacon, mintha ez a törvény a kamarákkal, más érdekképviseleti szervezetekkel történő egyeztetések nélkül bevezetésre kerülne.
Amikor most pártunk álláspontját megfogalmaztam, nem egy alapvetően nyugatellenesség, külföldellenesség szólal meg belőlünk, hanem az, hogy a belföldi vállalkozókat, azokat a belföldi vállalkozókat, a gyógyszerészeket, az orvos vállalkozókat, az állatorvosokat, akiknek tulajdonképpen a 90 százaléka kényszerből vállalkozó, ezeket a személyeket, a vállalkozás útján elindult embereket egy olyan versenyhelyzetbe hozzuk, amely a részükre nem versenyhelyzet, hanem egy egyoldalú alárendelt helyzet teremtése.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)
