DR. KARL IMRE
DR. KARL IMRE
DR. KARL IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A kormány által benyújtott és most megtárgyalandó törvényjavaslat a már említett T/457. számú, "A külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről" címet viselő javaslat megítélésünk szerint is valóban egy nagyon fontos, érdekes és nagyon sok szempontból példa értékű tárgyalást jelentő törvényjavaslat. Elsősorban abból a szempontból gondoljuk ezt példa értékűnek, hogy most került talán ebben a jogharmonizációs folyamatban elő először egy olyan törvényjavaslat, ami egyik oldalról érint egy széles körű magyar vállalkozói réteget, nevezetesen elsősorban a kis- és néhány középvállalkozót, másik oldalról pedig ugyanennek a körnek remélhetőleg lehetőséget teremt az Európai Unióban tevékenység végzésére. Tehát emiatt is, a társadalmi hatás miatt is, a parlamentben lefolytatott vita gyakorlatának a kialakulása miatt is fontosnak tartjuk ezt.
A törvényjavaslat lényegében arról szól, hogy Magyarország nemzeti elbánást, azaz a magyar állampolgárokkal megegyező elbánást biztosít az Európai Unió tagállamainak, illetve azok állampolgárai számára, ha azok önálló vállalkozóként kívánnak Magyarországon megjelenni, letelepedni. Én úgy gondolom, hogy erre mindenképpen sor fog kerülni a törvényjavaslat elfogadása után. Azt ma nagyon nehéz megítélni, hogy ennek a mértéke mekkora lesz, de azt gondolom, hogy erre mindenképpen fel kell készülnünk, és ez a magyarországi piaci viszonyokat mindenképpen befolyásolni fogja. Tehát akik egyéni vállalkozóként, illetve ennek egy speciális formájaként egyéni cégként kívánnak itt megjelenni vagy önfoglalkoztatóként - ilyenek lehetnek például az orvosok, gyógyszerészek, és más speciális önfoglalkoztató tevékenységet végezhetnek -, azok 1999. február 1-je után, ha ez a törvény elfogadásra kerül, akkor Magyarországon vállalkozói céllal letelepedhetnek.
Ezzel gyakorlatilag kiterjesztésre került és gyakorlattá vált a külföldiek magyarországi befektetéseinek széles körű megteremtése. Az a jogszabályrendszer teljessé vált, ami valamikor 1988-ban az akkori VI. törvénnyel, a társasági törvénnyel kezdődött el, vagy ugyanebben az évben a külföldiek befektetéseiről szóló törvénnyel folytatódott, és más, a deviza- és egyéb törvényeken keresztül biztosította számukra azt, hogy társas vállalkozásokban részt vehessenek, s ma ezzel a benyújtott törvényjavaslattal biztosítani kívánja, hogy egyéni vállalkozóként is, tehát személyként is Magyarországon vállalkozhassanak. Így teljes körűvé vált annak a megoldásnak a lehetősége, hogy itt jelen lehessenek.
Így - ahogy azt a miniszter úr is kihangsúlyozta - az Európai Unióban, végeredményben így Magyarországon is a tőke, az áruk, szolgáltatások és a munkaerők szabad áramlása mint fő célkitűzés mellett egy nagyon fontos területen, a személyek szabad áramlásának a területén - ami tényleg elsősorban a mi számunkra, a csatlakozni kívánó országok számára meghatározó dolog - egy olyan rés vagy precedens keletkezik, ami végeredményben ebbe az irányba mozdíthatja el ezt a rendkívül fontos kérdést.
(10.20)
Többek között emiatt mondtam azt, hogy egy nagyon jelentős lépésről van szó, pontosabban egy nagyon jelentős lépésre kerül sor akkor, amikor ezeknek a törvényjavaslatoknak az elfogadására Magyarországon és az EU tagállamaiban is sor kerül.
A törvény elfogadását nemzetközi szerződésben vállaltuk. Gyakorlatilag 1991-ben az Európai Közösségek között létrejött megállapodás ezt már tartalmazta, és 1994-ben törvény által került kihirdetésre az Európai Megállapodás 44. cikkében foglaltak alapján. Éppen ezért ma valóban nincs szó arról, hogy érdemben azt kellene vitatni, hogy ennek a megállapodásnak eleget kívánunk-e tenni, vagy sem. Természetesen eleget kívánunk tenni, és eleget is kell tenni. Gyakorlatilag ötéves átmeneti idő után, 1999. február 1-jétől kerülhet - elfogadás esetén - bevezetésre. Ez az átmeneti időszak egy hosszú időszak, öt év szolgált volna a felkészülésre. Ebbe a mondatba azért kellett a "volna" szót is betennem, mert úgy ítélem meg, hogy sajnos vannak rossz tapasztalatok.
Ezt már többen elmondtuk a bizottsági vélemények ismertetése során, és az elmúlt időszakban más fórumokon is elhangzott az, hogy ugyan a '94-ben kihirdetett törvény valóban tartalmazza ezt a dolgot, mégis az a tapasztalat, hogy sem a vállalkozók, sem pedig a vállalkozókat képviselő érdekképviseleti szervezetek igazából erre a dologra nem készültek fel. Tehát ma ugyanaz a helyzet állt elő, mintha, mondjuk, '94-ben rögtön a kihirdetés után került volna sor erre a törvénymódosításra, tehát ebben igazából nem sikerült egy olyan érdemi kommunikációt folytatni, amely a vállalkozókat egy más típusú tudásszintre hozta volna.
A törvényjavaslat kerettörvény jellegű. Jó megoldás ma - úgy ítéljük meg - ez a módszer, sőt igazából nincs is más megoldás, hiszen a kormány novemberben nyújtotta be azt a javaslatot, ma már decembert írunk, és a parlament február 1-jétől kívánja elfogadni, a kormány javaslatát elfogadva. Azt hiszem, lett volna más megoldás. Abban az esetben, ha nem a kerettörvény jellegű megoldás került volna előtérbe, hanem az egyes törvények tárgyalása, akkor az a kényszer, hogy sok vagy több törvényt kellett volna módosítani, ez időben előrébb hozhatta volna a törvénytervezet tárgyalását, és ez az előzetes tárgyalás valószínűleg azt segítette volna, hogy ezzel a dologgal hamarabb szembetalálkozik a parlament, illetve az érdekeltek. Ezzel együtt hangsúlyoznom kell, hogy maga a kerettörvényi megoldás egy elegánsabb, jobb megoldás, amit a magam részéről jónak tartok.
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat 1. §-a tartalmazza azokat az érdemi változtatásokat, amelyekről itt gyakorlatilag szó van. Ebből talán kiemelném a nemzeti elbánást, tehát azt, hogy nem diszkriminál a jövőben Magyarország a külföldiekkel szemben, de nem is preferálja a külföldieket. Ezt egy rendkívül fontos dolognak tartom. A törvényjavaslat 1. § (2) bekezdése nagyon szigorú szabályokhoz köti az itteni letelepedés feltételeit, és ezt maximálisan, azt hiszem, támogatnunk kell. Hangsúlyoznom kell azt, hogy a szocialista frakció abban érdekelt, hogy minden előírást tartsanak be a külföldi vállalkozók is, akik itt le akarnak telepedni, pontosan az legyen rájuk érvényes, ami a magyar vállalkozókra.
Remélhetőleg ez nem lesz másképp az Európai Unió tagállamaiban sem. Abban bízunk, hogy a miniszter úr ígéretéhez híven majd egyik oldalról tájékozódnak, hogy február 1-jével ezekben az európai uniós tagállamokban - tehát mind a tizenöt országban - elfogadásra kerül-e ilyen törvény, vagy érvénybe lép-e ilyen szabályozás, amely a magyar vállalkozók számára ugyanezeket a feltételeket megadja, illetve ha nem így történik, akkor Magyarország élni fog azzal a jogával, hogy az unión belül a megfelelő fórumokon ezt kikényszerítse. Tehát a kölcsönösségben vagyunk érdekeltek.
Azt gondoljuk, hogy ez a versenyhelyzet Magyarországon is egy új szituációt teremt, és ebben a versenyhelyzetben a magyar vállalkozókat, a magyar kis- és középvállalkozókat, azt a több százezer embert, aki ebből él, támogatni kell, helyzetbe kell hozni. Azt gondoljuk, hogy ez valóban egy lehetőség a külföldön megteremthető munkák számára is.
A törvényjavaslat a továbbiakban azokat a módosításokat írja le, amelyekben a kerettörvény jellege miatt a különböző érintett törvényekben módosításra van szükség.
Összefoglalva, befejezésül hangsúlyoznám azt, hogy itt egy mechanizmusról van szó, amit mi szeretnénk kialakítani és támogatni annak érdekében, hogy a jogharmonizáció területén gyorsan és jól lehessen alkalmazkodni az Európai Unió szabályozásához. A Szocialista Párt elvi alapon támogat minden olyan szakszerűen, előkészítetten megfogalmazott törvényjavaslatot, amely segíti a jogharmonizációt és az acquis átvételét, és gyorsítja a csatlakozást.
A Szocialista Pártnak az az álláspontja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), hogy a gyors és zökkenőmentes csatlakozásban vagyunk érdekeltek. Nem felejthetjük el azt - befejezésül ezt a mondatot talán még megengedi elnök úr -, hogy az európai uniós csatlakozásról népszavazás fog dönteni, éppen ezért nem mindegy, hogy ezt a folyamatot a társadalom hogyan éli meg. Úgy gondolom, többek között az a javaslat, amikor a parlament szerepének a növelését kértük egyéni képviselői indítvány formájában megadni, ezt a folyamatot szolgálta volna. Kérjük, hogy (Az elnök ismét jelez.) legyenek erre lehetőségek és más megoldások a jövőben is.
A szocialista frakció az elmondott pontosításokkal támogatni fogja a törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
