DR. GOMBOS ANDRÁS
DR. GOMBOS ANDRÁS
DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Gyimóthy képviselőtársam is hivatkozott az előbb felszólalásában egy módosító indítványomra, mellyel kapcsolatban én is szeretnék érvelni. Ugyanakkor szeretném jelezni, hogy egy komplett módosítóindítvány-csomagot nyújtottam be ehhez a törvényjavaslathoz, és több olyan ponton próbáltam változtatni, befolyásolni módosító indítványaimmal ezt a törvényjavaslatot, amelyet megítélésem szerint mindenféleképpen szükséges lenne ilyen formában megalkotnunk.
Vannak olyan módosító indítványaim, mely módosító indítványokat a kormány támogatott, és az illetékes, kijelölt bizottságok, a környezetvédelmi, valamint a mezőgazdasági bizottság is támogatták. Ezekről nem kívánok szólni, inkább azokról próbálnék meg néhány gondolatot megfogalmazni, melyek nem nyerték el sem az előterjesztő, sem pedig a bizottságok egy részének, jelen esetben a környezetvédelmi bizottság támogatását.
Az egyik ilyen pont, ami mellett érvelni szeretnék, az úgynevezett adalékanyagok, a takarmány- és élelmiszer-adalékanyagok kérdése. Több módosító indítványból áll ez a csomag, és próbálom levezetni az egész törvényjavaslaton keresztül ennek a behelyezését. Ez azt a célt szolgálná, hogy az élelmiszer-, valamint a takarmány-adalékanyagok ne kerüljenek bele a törvényi szabályozásba. Teszem ezt azért, mert az EU-szabályozás egyértelműen másképp rendelkezik, mint ahogy a jelenlegi törvényjavaslatban benne van. Az EU-szabályozás az új élelmiszer esetében szabályozza a géntechnológiailag módosított szervezeteket, de a régi, meglévő, jelenleg forgalom lévő élelmiszerekre, valamint takarmány-adalékanyagokra nem vonatkozik.
Szeretném ezzel kapcsolatban idézni az EU erre vonatkozó rendeletének 1. cikkelyében, valamint a 2. cikkelyében foglalt egyértelmű szabályozást, amely kizárja a géntechnológiai szabályozásból ezeket az adalékanyagokat. Úgy gondolom, ha EU-harmonizációban gondolkodunk, akkor mindenféleképpen nekünk is ebbe az irányba kell elmozdulni, és tudomásul kell vennünk azt, hogy az EU-ban milyen szabályozás adott.
(10.10)
Ugyanakkor tudom azt is, hogy az élelmiszer-, valamint a takarmánytörvénybe, amit 1996-ban fogadott el ez a parlament, ezek a szabályozások nem kellő tisztasággal kerültek be, és egyértelmű, hogy amikor az EU-csatlakozási tárgyalások elindulnak, a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan ezeknek a törvényeknek a módosítására is sort kell kerítenie majd a következő parlamentnek. Ezért is próbáltam abba az irányba elmenni, hogy előzzük meg, hogy három törvénynek a módosítását kelljen elvégezni a következő parlamentnek, már ebben a törvényben próbáljunk meg teljes egészében EU-konform szabályozást elfogadni, és csak az élelmiszer-, valamint a takarmánytörvénnyel kapcsolatban kelljen ilyen módosításokra sort keríteni. Sajnálatos módon ezt nem támogatták az előterjesztő képviselői.
Ugyanakkor egyetlen módosító indítványnál - lega-lábbis az ajánlás értelmében - támogatást kapott ez a gondolatsor, ami számomra érthetetlen. Így úgy gondolom, hogy ha mondjuk, négy módosító indítvány a nem támogatott sorban van, egy módosító indítvány a támogatott sorban van, akkor ez teljes egészében diszharmóniát fog eredményezni, és egyértelműen koherenciazavart fog előidézni a törvényben. Gondolom, hogy ezt még egyszer végig kell gondolnia az előterjesztőnek.
A módosítóindítvány-csomagomnak, ami ebbe a második szakaszba tartozik, a következő pontja a géntechnológiai bizottsággal kapcsolatban próbál módosításokat beiktatni ebbe a törvényjavaslatba. Az 5. § (3) bekezdése foglalkozik ezzel a témával. Nagyon sokan megkerestek, és úgy gondolom, igazuk van, amikor ennek az 5. §-nak a (2), valamint (3) bekezdése próbálja meg szabályozni azt, hogy milyen módon, milyen összetételben álljon fel ez a nagyon fontos bizottság. Hangsúlyozom, nem hatósági jogkörrel, hanem csak hogy milyen legyen az összetétele véleményezési, szakértői bizottságnak.
Így például a (2) bekezdés h) pontjában megfogalmazásra került, hogy a környezetvédelmi, valamint az egészségvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek és az általuk meghatározott módon választott képviselők is tagjai legyenek ennek a bizottságnak. Én úgy gondolom, hogy teljes mértékben jogos az az igény, hogy ha ezek a szervezetek tagjai ennek a bizottságnak, akkor a hasznosítók, tehát az előállítók mindenféleképpen valamilyen módon, ha másképp nem, legalább tanácskozási joggal részt vegyenek ebben a bizottságban.
Az előterjesztő ezt a fajta módosítóindítvány-csomagomat nem támogatta, de végül is úgy gondolom, hogy ezt a kérdést egy kapcsolódó módosító indítvánnyal kezelni tudjuk, és ígéretem van arra, hogy az előterjesztő ezt a kapcsolódó módosító indítványt támogatni fogja. Ez akképpen szólna, szeretném felolvasni, mert hiszen nincs a képviselőtársaim előtt ez a kapcsolódó módosító indítvány: "A géntechnológiai bizottság ülésein tanácskozási joggal a hasznosítók szakmai érdekképviselete is részt vesz." Tehát tanácskozási joggal részt vesz a hasznosítók szakmai érdekképviselete. Én úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos kitétel, és örülnék neki, hogyha ez a törvény része lenne.
Van még egy pontja ennek a kapcsolódó módosító indítványnak, mert hiszen leírja a törvényjavaslat azt, hogy ha a géntechnológiai bizottság megalakul, milyen tagok alkotják ezt a bizottságot. Csak az nincs benne a törvényben, hogy ez hogyan jön létre, ki fogja össze ennek a bizottságnak a működését, ki indítványozza ennek a megalakulását, és egyáltalán ki menedzseli ezt a bizottságot. Ezért én egy olyan mondatot is betettem ebbe a kapcsolódó módosító indítványomba, amely így szól: "A géntechnológiai bizottság működési feltételeiről a földművelésügyi miniszter gondoskodik, aki felkéri a géntechnológiai bizottság tagjait a bizottság működésében való részvételre." Úgy gondolom, ezáltal ezen bizottság létrehozásának az alapjai megteremtődtek, és nemcsak szervezeti, hanem anyagi alapjai is megteremtődtek. Örülök neki, hogy az előterjesztő jelezte, hogy ezt a fajta módosító indítványomat támogatni tudja.
A következő téma, ami a módosító indítványaimban megfogalmazódott, a különböző géntechnológiai hatóságok által engedélyezett tevékenységek engedélyének a közzétételére vonatkozik. Az eredeti törvényjavaslat azt írja, hogy a géntechnológiai hatóság hivatalos lapjában, valamint két országos napilapban kell közzétenni ezeknek a módosított szervezetnek az engedélyeit.
Én úgy gondolom, hogy nem szerencsés dolog az, hogy napilapokban jelennek meg nagyon szigorúan tudományos jellegű közlések, mert - bár senkit nem akarok megsérteni - úgy gondolom, hogy a napilapokat elsősorban nem a tudomány, nem annak a szakterületnek a képviselői olvassák, hanem laikus emberek olvassák ezt, és nem biztos, hogy pontosan tisztában vannak azzal, hogy tulajdonképpen mit is takarnak ezek a közlések. Ha a napilapokban jelenne meg ez a közlés, akkor bizonyos mértékben a piacot károsítanánk, vagy legalábbis a hasznosítót, tehát a felhasználót és a terméket piacra vivő kereskedőket és előállítókat hátrányos helyzetbe hoznánk, mert hiszen ezáltal esetleg bizonyos előítéletek keletkeznének. Én úgy gondolom, hogy - mivel Magyarországon minden hivatalos törvényi és egyéb jogi szabályozásnak a közzétételére a Magyar Közlöny való - a Magyar Közlönyben való közzététel mindenféleképpen szerencsés lenne.
A környezetvédelmi bizottság egyébként támogatta ezt a módosító indítványomat, és ott az előterjesztő ezzel egyetértett. A mezőgazdasági bizottsági ülésen a mezőgazdasági bizottság ezzel nem értett egyet, és nem támogatta ezt a módosító indítványomat. Én szeretném még egyszer végiggondolásra javasolni, ugyanakkor kész vagyok befogadni azokat az érveket, érvrendszereket, amelyek azt mondják, hogy a Magyar Közlönyt ne terheljük ilyen szakmai kérdésekkel, hanem csak esetleg a Mezőgazdasági és Élelmezési Értesítőben, tehát a Földművelésügyi Minisztériumnak a hivatalos lapjában tegyük ezt közzé. Én erre fogadókész vagyok, és ezzel kapcsolatosan egy kapcsolódó módosító indítvány benyújtását tervezem, és ezt még a mai napon megteszem.
A csomagnak a következő része a különböző nyilvántartásokról szól, hogy mit kell nyilvántartani egy-egy engedély vonatkozásában. Én úgy gondolom, hogy nagyon fontos az, hogy pontos nyilvántartások legyenek az intézetekről, pontos nyilvántartások legyenek arról, hogy milyen tevékenységet folytatnak, milyen kísérleteket végeznek azok az intézetek, és természetesen a felhasználók, illetve a forgalmazók milyen termékeket állítanak elő, illetve milyen készítményeket forgalmaznak.
De ugyanakkor ennél a nyilvántartásnál van egy olyan pont, amelyik mindenféleképpen a titok körébe tartozik, ez pedig a géneknek a kérdése. A törvényjavaslat azt javasolja, hogy a géneket is szerepeltetni kell ebben a nyilvántartásban. Én úgy gondolom, hogy ez gyakorlatilag azoknak a tudományos kísérleteknek a legfontosabb része, amely kísérletek a jövő érdekében történnek. Nos, ha ezeket a géneket nem megfelelő titoktartással kezeljük, akkor lehetőség van arra, hogy esetleg illetéktelenek - nem akarom ezt a csúnya szót használni, de jobbat nem találok - kvázi lenyúlják, eltulajdonítják ezeket a tudományos eredményeket, és fel tudják használni ezeket az információkat.
Tudom azt, hogy általában amikor ezekre az engedélyezési eljárásokra sor kerül, akkor általában ezeknek az eljárásoknak a szabadalmi oltalma - vagy legalábbis a szabadalmi oltalom procedúrájának a megkezdése - természetesen megtörténik, a legtöbb esetben már szabadalmi oltalom alatt állnak ezek a gének, de azt nagyon jól tudjuk, hogy a szabadalmi oltalom többféle lehet. Vonatkozhat egy országra, például Magyarországra, és vonatkozhat, mondjuk, Európára vagy több országra, vagy az egész világra. Ezeknek a szabadalmi oltalmaknak a költségigénye is természetesen változó, hiszen az egy országra vonatkozó szabadalmi oltalom általában kevesebbe kerül, mint az egész világra szóló szabadalmi oltalmazás és ennek időben is intervallum-tényezője is van. Ezért én úgy gondolom, nem szerencsés dolog az, hogy ezáltal hátráltassuk ezeket a kísérleteket, hátráltassuk ezeket a folyamatokat, hogy arra kényszerítsük a kutatókat, hogy csak akkor jelentkezzenek be engedélyezési eljárásra, amikor már legalább Európában szabadalmi oltalom alatt áll ez a gén, vagy - ha továbblépünk - a világ összes országára vonatkozóan szabadalmi oltalom alatt áll.
(10.20)
Ezáltal a saját kutatóinkat, a magyarországi kutatást jelentős mértékben hátráltatjuk. Úgy gondolom, az nem érdeke az országnak, hogy a magyar kutatókat - akik egyébként világviszonylatban nagyon elismertek, és az élcsoportba tartoznak - ilyen hátrányos helyzetbe juttassuk. Kérem az előterjesztőt, hogy ismételten próbálja végiggondolni ezt a módosító indítványomat.
A módosítóindítvány-csomagom következő része az, amely a nyilvántartásra kijelölt helyről szól. Az eredeti előterjesztés úgy szól, hogy a laboratóriumi felelős vezetői névjegyzékének, a módosításokat végző laboratóriumoknak és egyéb adatoknak a nyilvántartására a földművelésügyi miniszter által kijelölt intézmény jogosult. Természetesen a földművelésügyi miniszter sokféle intézményt jelölhet ki.
Egy törvényjavaslatnak része az indoklás is, nemcsak maga a javaslat. Ha a 19. § indoklását megvizsgáljuk, akkor azt olvassuk, hogy a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutató Központ tartja nyilván. Tehát jogosítványt adunk a földművelésügyi miniszternek arra, hogy ezt az intézményt jelölje ki. Kvázi ezzel az indoklási szöveggel próbáljuk majd inspirálni, és bizonyos pálya irányában való mozgásra kényszeríteni a földművelésügyi minisztert, és ezt az intézményt jelölje meg ezen különböző, nagyon fontos tudományos anyagok és egyéb információk nyilvántartására. Ugyanakkor természetesen tudjuk azt is, hogy a Mezőgazdasági Biotechnikai Kutató Központ ilyen kísérleteket végez. Úgy gondolom, sem jogilag, jogdogmatikailag, sem pedig szakmai, sem morális, sem erkölcsi szempontból nem volna szerencsés dolog, hogy egy olyan intézményhez tegyük oda ezen információk őrzését és nyilvántartását, valamint kezelését, amely hasonló tevékenységet végez, mint bármelyik más, ezzel a tevékenységgel foglalkozó magyarországi kutatóközpont.
Ezért azt javaslom, hogy nevezzük meg azt az intézményt, amely intézmény általában Magyarországon ezen különböző tudományos eljárások, valamint a minőség ellenőrzésének és a minőség nyilvántartásának - mondjam ezt köznapi szóval - felkent intézménye, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, amely hasonló tevékenységet végez a szakma egyéb területein, akár állat, akár növény vonatkozásában. Úgy gondolom, ez az intézmény képes lehet arra, hogy ezeket a tevékenységeket elvégezze, mert hiszen csupán arról szól az előírás, hogy nyilvántartsa és megfelelő titokgondossággal gondozza ezeket az adatokat.
Úgy gondolom, ezek a mezőgazdasági bizottságban általam elmondott érvek - és támogatást nyert a módosító indítványom - legalábbis megfontolásra késztetik az előterjesztő képviselőjét és az előterjesztőt abban, hogy ismét gondolja végig a támogatását, és próbáljon támogatásáról biztosítani. Hiszen a bizottsági ülésen végigvettük azokat az intézményeket, amely intézmények adott esetben számításba jöhettek volna e nyilvántartás kezelésére. Végül is oda lyukadtunk ki, hogy valóban az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet az, amely ezt a tevékenységet talán a legjobban tudná végezni. Úgy gondolom, ez mindenféleképpen megszívlelendő dolog.
Még egyszer szeretném kiemelni ennek a módosító indítvány jelentőségét, mert hosszú távra képes meghatározni a géntechnológiai szervezetek módosításával foglalkozó kutatóintézetek, felhasználók és forgalmazók közötti együttműködést, ennek a csapatnak a békéjét. Nekünk nagyon fontos az, hogy ez a tudományos kutatócsoport és ez a felhasználócsoport igenis békében, a jövő érdekében próbáljanak együttműködni, és fel se merüljön esetleg az, hogy egyes embereknek lehetőségük van arra, hogy visszaélhessenek ezekkel a nagyon fontos dokumentumokkal.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
