DR. BÁLINT GYÖRGY
DR. BÁLINT GYÖRGY
DR. BÁLINT GYÖRGY (SZDSZ): Igen tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A genetikailag módosított szervezetekről előterjesztett törvényjavaslat rendkívül élénk vitát váltott ki a társadalomból, ezért úgy gondolom, hogy nem szükségtelen, ha a parlament nyilvánossága előtt is néhány részletre vonatkozó, de általánosnak is mondható megállapítást is előhozunk.
A genetikailag módosított szervezetekkel, mint ahogy mindenki megállapítja, rendkívül óvatosan kell bánni. Ahhoz, hogy a tudomány ilyen irányú eredményeit sikeresen alkalmazzuk a gyakorlatban, igen alapos és széles körű elméleti felkészültségre, de ezen túlmenően nagy felelősségérzetre is szükség van. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezt az alapelvet igyekszik megvalósítani.
Azt hiszem, mindannyian tudjuk és érzékeljük, hogy a biotechnológia a XXI. század elején már elfogadott, iparszerűen alkalmazott módszere lesz a növényi és állati termékek racionális előállításának. Feltehető, hogy a fejlődés olyan ütemű vagy még gyorsabb lesz, mint a gyógyszeriparé volt a XX. század első harmadában. Éppen ezért a biotechnológiai ipar működési kereteit meghatározó törvénynek nem tiltó, restriktív, hanem irányító, terelő, ösztönző jogszabálynak kell lennie, olyan jogszabálynak, amely alapfelfogásában a társadalom érdekeit tükrözi a maga egyértelműen megfogalmazott követelményeivel.
(10.00)
A törvényjavaslathoz beérkezett módosító indítványok számos fontos részletkérdés tisztázását szolgálták. A 24. § 2. pontja például nem határozza meg pontosan az itt található biológiai védősáv fogalmát és annak mértékét, ami persze a termesztett növény jellegének megfelelően nagyon különböző és differenciált is lehet.
Nagyon fontosnak tartom azt, ami a szakmai véleményekből kikristályosodott a 27. §-sal kapcsolatban. Ez a paragrafus kimondja: a géntechnológiai tevékenység fokozott veszéllyel járhat, ezért az abból eredő károkért való felelősségre a polgári törvénykönyv veszélyes üzem működéséből eredő károkra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. Ha ez így van, tisztelt Ház, akkor a veszélyes anyagokkal való bánásmód és a méregkezelési rendszabályok alkalmazhatók a biológiai termékekre is. A biotechnológiai laboratóriumot, üzemet, eljárást vagy terméket be lehet sorolni a megfelelő méreg veszélyességi osztályába.
Többen is kifogásolták a törvényjavaslathoz hozzászólók közül azt, hogy a törvényjavaslatban szereplő határidők rendkívül hosszadalmasak. A gyakorlat bizonyára iránymutatást fog adni a helyes arányok végleges megállapítására.
Meggyőződésem, hogy az előttünk fekvő és elfogadásra váró jogszabály igen szigorú követelményeket támaszt a biotechnológia alkalmazóival szemben. Ezeknek a betartása a biztosíték arra, hogy nálunk is sikeresen termeszthessünk transzgénikus növényeket, és tenyészthessünk nagy értéket termelő állatokat anélkül, hogy ez a társadalomra, az agrártermékeket fogyasztó emberekre veszélyt jelentene. A törvény helyes alkalmazása nyilvánvalóan nemcsak kiküszöböli a feltételezett veszélyeket, de nagy lehetőségeket nyit az egészséges és takarékos táplálkozás útján is.
Sokan bírálták és dicsérték a törvényjavaslatot, és számosan adtak hozzá értékes javaslatokat. Ezeket - legalábbis azokat a javaslatokat, amelyek hozzám érkeztek - szeretném megköszönni e helyről is, kérve a szakembereket arra, hogy kövessék nyomon a törvény következményeit, és értékes véleményüket a jövőben is adják tovább a jogalkotóknak annak érdekében, hogy a tudománynak ez az új és ígéretes ága gyorsan válhassék tényleges gazdasági, anyagi erővé.
Köszönöm. (Szórványos taps.)
