FRANCZ REZSŐ
FRANCZ REZSŐ
FRANCZ REZSŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A bizottságunk megtárgyalta a T/3864. számon benyújtott, az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosítását célzó törvényjavaslatot és az ahhoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokat.
A kormány módosító javaslatainak a célja az eredeti törvénymódosítási szándékok: szektorsemleges szabályozás, arányosabb közteherviselés, a járulékfizetési szabályok kijátszhatóságának csökkentése, megszüntetése, változatlan fenntartása mellett a meghatározott foglalkozási csoportok járulékfizetési kötelezettségeinek a mérséklése. Itt a munkaviszony melletti vállalkozók, pedagógusok, munkavállaló egyetemisták dolgaira kell gondolni, illetve a helyzetük figyelembevételére a teljesítés feltételeinek a meghatározásánál, például a mezőgazdasági őstermelőknél.
A másik cél a végrehajtás során felmerült problémák megoldása, a kis összegű kifizetések kezelése, egyéni járulékalapból való kivétele, és a személyi jövedelemadó törvény 69. §-a szerinti természetbeni ellátásoknak, a szakmunkástanulók utáni járulékfizetésnek a meghatározása.
Tisztelt Képviselőtársaim! A hétvégi futárpostával minden képviselőtársam megkapta a T/3864/29. számú ajánlást, melynek első részében található a költségvetési bizottság által támogatott kilenc módosító javaslat. Ebből a 8. számú javaslatot a kormány nevében nyilatkozó pénzügyminisztériumi tisztségviselő nem támogatta - erre még a későbbiek folyamán visszatérek. További huszonkét javaslatot a bizottság sem támogatott. A kormány előterjesztéséhez képest a módosító javaslatok egy része a járulékalap szűkítésére irányult: ezek általában támogatást nem kaphattak, mivel az az ellátás szűkítését is jelentette volna. Másrészt a társadalombiztosítási alapok mintegy 97 milliárdos hiányának megszüntetése miatt volt szükség az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás bevezetésére. Ezért a '96. évi általános szabályokhoz való visszatérésre általában nincs mód.
Az elmúlt évben kialakított szabályok széles körben ismertté váltak, de minden részletkérdés nem kapott elég figyelmet, így azok gyakorlati alkalmazásakor vetődtek fel különböző problémák. A felvetett gondok egy része a hiányos tájékoztatás következményéből adódó félreértés. Másrészt kétségtelen, hogy a társadalombiztosítási járulékok kulcsának általános csökkenése mellett ez évben az 52 000 forint/hó alatti bruttó keresetek esetén a közterhek emelkedtek a munkáltató által fizetendő módon.
A Munkaerő-piaci Alapból bizonyos feltételek fennállása esetén igényelhető támogatás a foglalkoztató többletköltségeinek egy részét teszi csupán visszaigényelhetővé, tehát teljes kompenzációra nem számíthatnak. A módosító javaslatok egy része az egészségügyi hozzájárulás megfizetési kötelezettségének oldására, illetve annak későbbi megfizetésére irányult.
Itt térnék vissza a 8. számú módosító javaslatra, amely a költségvetési bizottság javaslata, és nem élvezte akkor a kormány támogatását. Mint ismeretes, az előttünk lévő törvénymódosító javaslatok benyújtásának közvetlen kiváltó oka a mezőgazdasági őstermelők demonstrációja volt. Ezek az események ráirányították a figyelmet a mezőgazdaság általános problémájára, az alacsony jövedelmezőségi szintre, az igen nagyfokú költségérzékenységre, ebből következően a legális mezőgazdasági foglalkoztatók által fizetett alacsony bruttó jövedelmekre. A statisztikai adatok szerint ez 1996-ban nem haladta meg a 28 000 forint havi bruttó jövedelmet. Így is 7,2 százalékkal csökkentek a mezőgazdasági halászati szektorban foglalkoztatottak reálbérei. A különböző érdekvédelmi szervezetek szektorsemlegességet követelnek; ilyen értelmű petíciót már többször juttattak el a házelnök úrhoz. Ugyanakkor az ő helyzetük, illetve a kormánynak és a törvényhozásnak az ilyen irányú szektorsemleges törekvései mély ellenállást váltottak ki. Tehát egyrészt a szektorsemlegesség kérés - de leginkább csak a támogatásokat illetően -, ugyanakkor a közterhek vállalásában ez gyakorlativá válik, és ilyenkor tiltakozásokat vált ki.
Az e falak között az utóbbi hét esztendőben olyan sokat pocskondiázott szövetkezetek közterhei ismeretlenek az őstermelői körökben.
(10.20)
Az adózás, a járulékfizetési kötelezettségek és a támogatások, adó-visszaigénylések összevetésében a legális foglalkoztatók, a szövetkezetek és a társas vállalkozások nettó költségvetési befizetők több évtizede.
A teljes szektorsemlegesség az újonnan létrejött magángazdaságoknak elviselhetetlen többletterheket jelentene. Természetesen ilyen törekvése senkinek sem volt. Másrészről, a jövedelmezőség általában alacsony a mezőgazdasági termeléshez szükséges input anyagok, energiahordozók árának és nem utolsósorban az alacsony keresetek következtében most ismét emelkedett közterheknek a növekedése miatt is. Tehát az alacsony jövedelmezőség nem tulajdonformától függ, hanem az agrártermelésre jellemző általában. Így jogosnak tűnik számunkra a társas vállalkozások és a szövetkezeti érdekképviseletek követelése, hogy az őstermelőkhöz hasonlóan a bevételeikre jellemzően a harmadik negyedévben, így az 1997. évben a számukra is többletterheket jelentő 1800 forintos egészségügyi hozzájárulás 1997. november 3-áig legyen megfizethető. Erre irányul a 8. számú javaslat. A mezőgazdasági termelők érdekképviseleteinek további követeléseit formába öntő képviselői indítványokat a költségvetési bizottság nem támogatta.
Tisztelt Ház! Tekintettel a rendkívüli eljárásra, nincs mód a módosító javaslatokat egyenként döntésre bocsátani. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a költségvetési és pénzügyi bizottság által támogatott módosító javaslatokat támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
