CSÉPE BÉLA
CSÉPE BÉLA
CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! E törvénycsomagnak a tárgyalásánál először is azt szeretném hangsúlyozni, hogy véleményünk szerint a magyar parlament történetében eléggé páratlan eset az, hogy együttes tárgyalása van a mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításának és egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásról szóló törvények módosításának; és ez az együttes tárgyalás pedig kivételes és nyilván sürgős eljárásban történik, hogy minél hamarabb megszülethessen a döntés. Ez rendkívül páratlan - ez a párosítás is.
Mindenki tudja ennek az okát, ami abban foglalható össze, hogy a múlt év végén születtek olyan rendelkezések, amelyek a mezőgazdasági kistermelőket, de az egyéni vállalkozókat is rendkívül hátrányosan érintették, és végül is ezzel kapcsolatban egy társadalmi mozgalom alakult, amelynek résztvevői a kormánnyal tárgyalva elértek bizonyos könnyítéseket, s ennek kell most egy parlamenti jóváhagyása. Ez így önmagában tekintve valóban egy olyan cél, ami miatt össze kell fogni és gyorsan határozni kell.
Azonban mindenképpen rá kell mutatnunk arra a súlyos kormányzati felelősségre, ami e mögött az eljárás mögött rejlik. Mert az a tény, hogy a múlt év végén, tulajdonképpen a parlamenti többség segítségével, megszülettek ezek a szabályok, amelyeket itt most gyorsan korrigálni kell, korrigálni szükséges, ez egy rendkívüli felelőtlenség, ami egy olyan társadalmi feszültséget gerjesztett, aminek a távolabbi kihatásai jelenleg még fel sem mérhetők, hiszen ez a társadalmi feszültség, ami emiatt az országban keletkezett, azt lehet mondani, hogy veszélyeztetheti a gazdasági kibontakozást is. Tehát ez nemcsak mezőgazdasági téma már, mint ahogy a társadalmi mozgalom követelései is átcsaptak már egyéb területre is, tehát ez egy sokkal szélesebb gond és probléma.
Ezt mindenképpen el kellett volna kerülni, és az elkerülésnek az lett volna a nagyon egyszerű módja, hogy ha a kormányzat odafigyel az érdekképviseletek jelzésére - most már azt nem is mondom, hogy az ellenzék felvetéseire, bár az is nyilván beletartozik ebbe a körbe, de az érdekképviseletre -, hiszen ez a kormány mindig azt hangsúlyozta, hogy a társadalommal együtt akar kormányozni, itt lett volna ennek egy eklatáns módja, példája; hogy ha a mezőgazdasági és az egyéb kistermelői érdekképviseletek jelzéseire odafigyel a kormányzat, akkor ezek a tételek nem kerültek volna bele a törvénycsomagba, s akkor most nem állna a parlament egy ilyen sürgős és nehéz feladat előtt.
Ennek a törvénycsomagnak két jelentős része van, most nem is annyira a törvényhelyek szerint, amiket módosítani kell, hanem mind a kettőt is figyelembe véve, az egyik a mezőgazdaság, a másik pedig a mezőgazdaságon kívüli egyéni kisvállalkozókkal kapcsolatos rendelkezések.
Először a mezőgazdasággal kapcsolatban szeretném elmondani, hogy az itt előterjesztett módosítások önmagukban - ahogy az előbb is mondtam - szükségesek, ez a korrekció szükséges, és ezeknek a megvalósítását mi támogatjuk.
(11.10)
Nem a teljesség igényével, nagyon röviden kiemelve, ilyenek: a mezőgazdasági kistermelők által fizetendő előlegrendszerben a változtatások, a könnyítések, az, hogy a tb-kötelezettséget, az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét november 30-áig kell teljesíteni - ezzel figyelembevételre kerül végül is az az egyéni sajátosság, ami ezen a területen megvan; az őstermelői tevékenységben történő visszaminősítések, amelyek teljesen reálisak; az őstermelők piaci megjelenésével kapcsolatos, már egyéb módon is megtett engedmény vagy haladék, a jövedelemráták csökkentése, általában az adminisztráció csökkentése.
De ezekkel kapcsolatban is meg kell jegyeznünk, hogy az az őstermelői igazolvány, az azokba történő bejegyzések, amelyek várhatóan most törvényi szinten rögzülnek, rendkívül problematikusak, sőt alkotmányossági kérdést is felvetnek. Úgyhogy az a nagy kockázat van ennek az elfogadásában, hogy belekerül egy alkotmányossági probléma, amit később majd esetleg az Alkotmánybíróságnál kell megvitatni.
Ezzel együtt azt mondjuk, hogy - a gazdák követeléseit természetesen támogatva - végül is ennek egy parlamenti jóváhagyásáról van itt szó, amihez természetesen mi is csatlakozni fogunk. Ugyanakkor - még a mezőgazdaságnál maradva - mindenképpen ki kell hangsúlyoznunk, hogy ez kevés. A társadalmi mozgalom, a gazdamozgalom, az országos igény most már előremutatóan meghatározza, hogy halaszthatatlan a nemzeti agrárprogram megvalósítása, de úgy, hogy ez ne szólamokat tartalmazzon - ne politikai felhangoktól terhes gyűjtemény legyen -, hanem a mezőgazdaság konkrét problémáira konkrét megoldásokat.
Ebből is egypárat szeretnék kiemelni ebben a rövid időkeretben, a teljesség igénye nélkül. Érdekes, hogy maguk a mezőgazdasági kistermelők vetik fel - a parlament felé fordulva -, hogy még ebben a félévben alkossa meg a parlament az érdekképviseleti törvényt; tehát ők szinte országos szinten is gondolkodva próbálnak segíteni. Mi is nagyon sokszor nehezményeztük azt, hogy ez még mindig nem született meg. Nem tudom, hogy ebben a félévben lehetséges-e, de mindenképpen forszírozzuk ennek a minél hamarabbi megjelenítését, hogy az érdekképviseleti véleményt maga a parlament is jobban figyelembe tudja venni.
Ilyen tétel a hatékony agrártámogatási rendszer megalkotása, amiben az lenne az újdonság és a lényeg, hogy ne csak a kereskedők, hanem alapvetően a termelők, a kistermelők részesedjenek a támogatásban. Nagyon fontos a birtokrendezés megoldása, a földhivatali bejegyzések véghezvitele, hogy ezen a téren végre már legyen egy nyugvópont, ne legyen akadályozva ez a mezőgazdasági kibontakozás.
Igen fontos pont ebben a szélesebb követelésrendszerben a termőföld védelme, a magyar magántulajdon megerősítése. Nagyon fontos az, hogy végre megoldást nyerjen a mezőgazdasági hitelezés, a mezőgazdasági kisbankrendszer létrehozása, alacsonyabb kamatokkal, amihez nyilván költségvetési támogatás szükséges - ez is a támogatási rendszernek egyik eleme -, hogy ott, a területen a gazdák hozzájuthassanak a szükséges és gyors hitelekhez a szükséges fejlesztések érdekében; megvalósuljon a termelők tisztességes jövedelme egy hatékony agrárpiaci rendtartással, mert ez a feltétele annak, hogy ők is valóban a súlyuknak megfelelően részt tudjanak venni a közteherviselésben. Erről a helyről is hangsúlyozni szeretnénk: a gazdák nem azért tüntetnek, hogy ők ne vegyenek részt a közteherviselésben, hanem - ellenkező módon - azért tüntetnek, hogy végül is olyan, őket megillető tisztességes jövedelemhez jussanak, amely alapján részt tudnak venni a közteherviselésben.
Nagyon fontos lenne egy egyszerűsített szabályozás a szezonálisan foglalkoztatott alkalmi munkásokra vonatkozóan, ami elősegítené a vidéki munkanélküliség csökkentését.
Nem a teljesség igényével még egyszer hangsúlyozom: a nemzeti agrárprogram mielőbbi megszületése szükséges. A parlamentben már sokszor szó volt arról, itt még egyszer hangsúlyozom, hogy az EU-csatlakozás érdekében - az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk érdekében - szükséges ezeknek a mezőgazdasági problémáknak a megoldása, nehogy ez legyen akadálya végül is az egész ország számára igen fontos európai csatlakozásunknak.
A másik nagyon fontos terület az egyéni kisvállalkozások helyzete - és ebben a jogszabályban az őket érintő módosítások. Míg a mezőgazdasági területen - talán annak köszönhetően, hogy ők kivonultak az utakra - tényleg vannak könnyítések, sajnos el kell mondanunk, hogy az egyéb kisvállalkozóknál lényegében nincsenek. Továbbra is vitatjuk a minimálbér alkalmazását, immár 50 százalékos mértékben, de ez ugyanolyan fiktív, mint a 100 százalékos minimálbér, és amellett érvelünk, hogy náluk is a ténylegesen elért jövedelem legyen a járulék alapja.
Érvelnünk kell amellett is, hogy a munkaviszony mellett vállalkozást folytatóknak lényegében nem csökkent a tb-terhük. Ebbe be van építve egy 15 százalékos egészségbiztosítási járulék, aminél szintén fölmerül az alkotmányosság kérdése, hiszen - munkaviszony mellettiről lévén szó - ez kétszeres teher, amely mögött nincs megfelelő szolgáltatás.
Föl kell vetnünk a felső határ kérdését. Ez az előterjesztés azt tartalmazza, hogy az egyéni vállalkozóknál a tb szempontjából az a bizonyos felső határ, a havi 99 ezer forint csak '97-ben, tehát ebben az évben maradna meg. Ez azt tükrözi, hogy a kormány nem értette meg ennek a gazdaságpolitikai jelentőségét. Ha azt várjuk az egyéni vállalkozóktól, hogy termeljenek, hogy hozzájáruljanak a növekedéshez, akkor őket a felső határ fölött már nem lehet olyan helyzetbe hozni, hogy olyan nagyfokú társadalombiztosítási kötelezettségük legyen, ami mögött már tényleg nincs szolgáltatás. Tehát a felső határ funkcionálásáért most is és a későbbiekben is szót fogunk emelni, azért, hogy ne csak '97-ben - valóban egy alkotmányossági probléma kiküszöbölése érdekében - maradjon meg a felső határ, hanem a továbbiakban is.
Igen fájó pont az, hogy a költségvetési bizottságban nem fogadták el azt a javaslatunkat, hogy a saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó - aki tevékenységét egyedül, alkalmazott, segítő családtag nélkül végzi - végül is mentesüljön az egészségügyi hozzájárulás fizetése alól. Úgy gondolom, hogy ez egy minimális kérés volt; ezt a réteget, amely a nyugdíj mellett - szinte tényleg a megélhetési küszöb közelében - valamiféle tevékenységgel kiegészíti a jövedelmét, nem szabadna ilyen teherrel sújtani. A felső határ eltörlése elsősorban gazdaságpolitikai kérdés, ez pedig - amellett, hogy bizonyos termelést is hoz - elsősorban szociális kérdés. Sajnos, ez iránt érzéketlen volt a kormány az előterjesztésében, és sajnos, ezt a költségvetési bizottságban nem sikerült elfogadtatnunk.
Összefoglalva, tisztelt Ház: a társadalmi mozgalom, amely tulajdonképpen kikényszerítette azt, hogy most itt tárgyaljunk és döntsünk, immár szélesebb területekre is kiterjedve bírálja a jelenlegi gazdaságpolitikát is. Mi is bíráljuk. Ebben egyek vagyunk. Mindenképpen meg kell alkotni minél hamarabb a nemzeti agrárprogramot úgy, hogy a mezőgazdaság területén megoldódjanak a feszültségek - ez az egész társadalom érdeke.
Ugyanakkor sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani és hangsúlyt kell helyezni a mezőgazdaságon kívüli egyéni vállalkozók problémáira, általában az egyéni vállalkozókra, a kis- és középvállalkozásokra, de kiemelten a munkaviszony és a nyugdíj melletti tevékenységekre is.
(11.20)
Ezek is beépülnek a gazdaságba és ezeknek a közérzete is nagyon fontos. Akkor, amikor a szegénység Magyarországon ennyire terjed - ez viszont a mezőgazdasági kistermelőkre is vonatkozik -, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy itt arról van szó, hogy a szegénységi küszöb környékén élők, dolgozók kívánják a jövedelmüket valamivel kiegészíteni. Ezt elő kell segíteni, ennek van gazdasági jelentősége, de szociális jelentősége is.
Tehát ezt a benyújtott törvénycsomagot a KDNP-frakció már meghozott döntése alapján támogatni fogja. De ugyanakkor szükséges a mezőgazdaság területén a nemzeti agrárprogram mielőbbi megalkotása, és szükséges az általam hangsúlyozott anomáliák minél előbbi felszámolása annak érdekében, hogy a kisvállalkozók - most már összességében szemlélve őket - be tudják tölteni azt a szerepüket, azt a helyüket a magyar gazdaságban, ami meggyőződésünk szerint nélkülözhetetlen. Nem szabad a kisvállalkozók nélkül gondolkozni, nem szabad csak a makrogazdasági egyensúlyjavítás miatti pénzügyi intézkedéseket a parlamentben gyors eljárásokkal végigvezettetni és elfogadtatni; hanem törődni kell a mikrogazdasággal - most már így összefoglalt fogalommal élve -, a mikrogazdaság léte tulajdonképpen az egész gazdaság léte, és ezért az egész társadalom problémája. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
