DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Lassanként a harmadik év vége felé közeledünk attól az időponttól kezdve, amikor az Országgyűlésben lévő pártok beleegyezésüket adták egy új alkotmány elkészítési tervéhez.
Nem árt azonban most emlékeztetni arra a kisgazda álláspontra, amelyet rögtön az előkészítés országgyűlési szakaszának elején, 1995 őszén terjesztettünk elő, és amelynek elfogadása esetén talán most nem az alkotmány újabb toldozgatására-foldozgatására kerülne sor, hanem a magyar nép tömegei által megvitatott és elfogadott új alkotmány hatálybalépéséről intézkedhetnénk.
(10.40)
Mint emlékezetes, a Független Kisgazdapárt elvetette a nyilvánosság háta mögötti titkos alkotmány-előkészítési utat, amelyet a kormánypártok és néhány ellenzéki párt erőltetett, mivel úgy láttuk, hogy a magyar társadalom és nép életét sok évtizedre meghatározó alkotmánynak a nép aktív közreműködése mellett kell kialakulnia. Ezért egy javaslatot dolgoztunk ki és terjesztettünk az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottsága elé, melyben javasoltuk, hogy az új alkotmány kardinális alapkérdéseit az előkészítés közben folyamatosan, országos vitasorozat keretein belül vitassák meg az összes megyeszékhelyen, a szemben álló pártok és civil szervezetek szakértőinek részvételével. Javasoltuk, hogy népszavazást tartsunk az alkotmány elveit illetően.
Tehát a magyar nép dönthetett volna arról, hogy egykamarás vagy kétkamarás legyen-e a Magyar Országgyűlés; hogy vajon a jelenlegi kancellári-miniszterelnöki rendszerből nem kívánnának-e inkább a prezidenciális köztársaság irányába elmenni, vagy akár a köztársaság elnökének nép általi választásával a miniszterelnöki hatalommal szemben egy ellenpólust létrehozni; hogy legyen-e halálbüntetés - mert ez visszatarthatná a brutális gyilkosságok elkövetőinek egy részét - vagy pedig maradjon meg a jelenlegi helyzet, ami nem teszi lehetővé a halálbüntetés alkalmazását még azokban az esetekben sem, amelyekben a társadalom egyértelműen követelné.
Többek között ezeket a kérdéseket javasoltuk feltenni az országos vitasorozat keretében, és ha azt elfogadta volna az alkotmány-előkészítő bizottság, akkor az elmúlt másfél évben összességében több millió ember vehetett volna részt a helyi médiák közvetítésével ilyen vitákon, és alakíthatta volna ki álláspontját ezekben a kérdésekben. Úgy gondolom, ez lett volna a valódi demokrácia felé megtett igen jelentős lépés, és a Független Kisgazdapárt nevében rendkívüli módon sajnálom, hogy ez nem következett be.
Hadd jelezzem, hogy a Független Kisgazdapárt ködösítésnek tartja azokat az érveket, amelyekkel végül is elutasították a javaslatunkat. Tudniillik arra hivatkoztak, hogy ezek túl nehéz kérdések ahhoz, hogy az egyszerű emberek tömegei megérthessék. Ezzel szemben én és a Független Kisgazdapárt azt állítjuk, hogy ezek nagyon is egyszerű, a lakosság döntő többsége által megérthető kérdések, és csak azok, akik nem akarják, hogy ezeket a kérdéseket a lakosság demokratikus vita kapcsán döntse el, próbálják beállítani mások által érthetetlen szakkérdéseknek az egyébként mindenki által világosan felismerhető, látható kérdéseket.
Mi tehát a széles alkotmány-előkészítési út mellett voltunk 1995 őszétől, és elvetettük a titkos alkotmányozást. Ám végül ésszerű javaslatunk nem talált többségi támogatásra, és így az alkotmányozás - amint azt már korábban is jeleztük - néhány ambiciózus képviselő kezébe csúszott át, akik különböző egyezkedéssel vélték megoldhatónak az alkotmányozás hosszú távú alapkérdéseit. Ez persze megbosszulta magát, mivel a titkos alkotmány-előkészítés kikerülte a társadalmat, és a titkos egyezkedések végeredményeként az alkotmánykoncepció a társadalom tömegei számára egyszerűen érdektelen maradt.
Hadd jelentsem ki az Országgyűlés nyilvánossága előtt azt a meggyőződésünket, hogy végül is ez hozta meg az új alkotmány elfogadásának zsákutcáját. Ugyanis minden titkos előkészítés ellenére az új alkotmányt népszavazással kell elfogadtatni, ám teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a titkos alkotmány-előkészítés által okozott érdektelenség miatt nem megy majd el elég ember ennek megszavazására. Képzeljék el, hogy a 7,9 millió választójogosult közül minimálisan 4 milliónak kellene majd részt vennie az érvényes népszavazáson, miközben - az érdektelenség nyilvánvaló jeleként - még az Országgyűlés plenáris ülésein is csak lézengenek a képviselők az alkotmányozási vitákon!
Nos, tehát ezt a veszélyt ismerte fel néhány kormánypárti képviselő később, a koncepció elfogadása körüli időben, és kezdték hangoztatni, hogy nincs is szükség népszavazással elfogadtatni az új alkotmányt. A kormánypárti vezetők érezték azonban, hogy ez a demokrácia megcsúfolása lenne, ezért elkezdték a Független Kisgazdapártot és az ellenzéket vádolni, hogy a mi obstrukciónk miatt bukott meg az alkotmányozás.
Hamis tehát az az érv, amely az alkotmányos moratórium kormánypártok általi feltörését a Független Kisgazdapártra és más ellenzéki pártokra kívánja hárítani. Az igazi ok abban rejlik, hogy miután elvetették a Független Kisgazdapárt javaslatát a nyilvános és széles tömegek előtt folyó alkotmány-előkészítői útra vonatkozóan, akkor zsákutcába juttatták az egész folyamatot. Mi azonban úgy látjuk, hogy az alkotmányozási moratórium a ciklus végéig tart, és a még most is folyó szövegezési munka az új alkotmány-kialakításra - ha talán nem is e ciklus végéig, de a jövő országgyűlési ciklusban - új alkotmányhoz vezethet. Ha a Független Kisgazdapárt a jövő ciklus Országgyűlésében növelni tudja erejét - amire minden esélyünk megvan -, akkor arra használjuk majd fel a megnövekedett erőnket, hogy az elmaradt országos, nyilvános vitasorozatot lefolytassuk, és a magyar nép valóban magáénak érezhesse a Magyar Köztársaság új alkotmányát.
Ezen átfogó, koncepcionális bevezető után jelzem, hogy a Független Kisgazdapárt abból indult ki álláspontja kialakításánál, hogy a kormánypártok alávetik magukat az országgyűlési ciklus végéig vállalt alkotmányozási moratóriumnak, és csak azokat az alkotmánymódosító javaslatokat fogják támogatni a vita során, amelyek az alkotmányozási szükséghelyzet fogalomkörébe esnek, és a társadalom többségének támogatását élvező pártok konszenzusát jelentik.
(Az elnöki széket dr. Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Sajnos, úgy gondolom, hogy ettől a joggal várható úttól eltértek az érintettek, és végül is öt területre oszthatók azok a kérdések, amelyek az alkotmánymódosítás kapcsán a tisztelt Ház elé kerültek.
Az első ilyen kérdéskör az összeférhetetlenség kérdésköre, amelyet az eddigi egyszerű többség helyett minősített többséghez kívánnak kötni. Ezt természetesen támogatja a Független Kisgazdapárt, hiszen ez egy józan indítvány, már csak azért is, mert az olyan fontos kérdésekben, amelyek végső soron akár a kormánytöbbség elvesztését is okozhatják bizonyos országgyűlési erőviszonyok között, csak ilyen többségi egyetértés kikötése jelenthet garanciát. De az összeférhetetlenségnél ismételten meg kell jegyeznem, hogy 1989-ben az akkori háromoldalú tárgyalások alkalmával teljes körű konszenzus jött létre, amely összehasonlíthatatlanul határozottabb összeférhetetlenségi szabályokat állapított meg.
(10.50)
Ugyanis akkor abból indultunk ki, hogy az addigi nem professzionalista parlamentet professzionalista parlament váltja fel. Ezért tehát minden tevékenységet - amelyet az országgyűlési képviselő elvekben elláthat egy gyengébb összeférhetetlenség esetén - elvetnivalónak tartottunk. Úgy gondoltuk, a professzionalista parlament fogalmával összeegyeztethetetlen más munka végzése. Rendkívül sajnálom, hogy végül is félretették ezt a kész törvényt.
A következő csomagrész a népszavazás intézményére vonatkozik. Ez a 2. § egy alkotmányi hézag betöltése felé tesz lépést, amikor a népszavazása bocsátott törvény köztársasági elnöki aláírásáról rendelkezik. "A népszavazásra bocsátott törvényt a köztársasági elnök csak akkor írja alá, ha azt a népszavazás megerősítette" - szól a javaslat 2. §-a. Azonban megfontolásra ajánlom a tisztelt Háznak, a tisztelt képviselőtársaimnak, hogy erre az aláírásra egy időhatárt tűzzön az alkotmány a mindenkori köztársasági elnöknek. Ezért javaslom, hogy e szövegrész kiegészítéseképpen pótlólagos szöveg kerüljön az alkotmányunkba, melyet úgy javaslok szövegszerűen, hogy az ily módon megerősített törvényt a köztársasági elnök 15 napon belül köteles aláírni és kihirdetni.
Úgy gondolom, ezzel a kiegészítéssel az alkotmány megakadályozhatja a köztársasági elnök zsebvétóját. Félreértés ne essék, nem a jelenlegi köztársasági elnök úrról beszélek, hanem általában arról beszélek, hogy a mindenkori köztársasági elnök zsebvétója megakadályozhatja a népszavazás ügyében hozott törvényt, és elodázhatja legalábbis annak hatálybalépését.
A Független Kisgazdapárt támogatja a népszavazás feltételeinek új alkotmányi szabályozását is, amely a mai alacsony küszöb - az 50 ezer, illetőleg 100 ezer aláírás - helyett 100, illetőleg 200 ezer aláírás produkálását igényli. Úgy gondoljuk, hogy ez valóban jó kezdeményezés. De helyes lenne olyan technikai részletkérdésekbe is belemenni, amelyek az aláírás vonatkozásában az Országos Választási Iroda elbírálhatóságának objektivitását növelnék. Néha elképesztően magas számú aláírás gyűjtésére van szükség ahhoz, hogy eredményes aláírás legyen. Így - a jelenlegi gyakorlat szerint egy 200 ezres minimumú aláírást illetően - legalább 400, ha nem 450 ezer aláírást célszerű produkálni. Ez mutatja, hogy a kérdés nem másodlagos jellegű.
A népszavazást illetően még meg kell jegyeznem: annak lennék a híve, hogy a népszavazás intézményét újra valóságos joggá kellene tenni. A bizonytalanságokat ki kellene küszöbölni, akár akként is, hogy például: a 3. §-nál a jelenleg hatályos alkotmány 28/B. § 1. pontját illetően úgy szövegez, hogy az országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet - nem tartom szerencsés szövegezésnek az alkotmányban.
De legyen szabad rámutatnom arra, hogy a tiltásokat is szűkíteni kellene. A most hatályos népszavazási törvény tulajdonképpen abból az elvből indul ki, hogy minden kérdésben meg kell engedni a népszavazást, kivéve a tiltott részben. A tiltott rész mindösszesen négy esetből áll. Sajnálatos, hogy az alkotmánybírósági döntések ezt a tiltott részt tulajdonképpen 99,99 százalékra növelték.
A Független Kisgazdapárt támogatja a törvényjavaslat 4., 6. §-ait is, amelyek lényegében pontosítják a köztársasági elnök jogkörét, illetve a miniszterelnök, a kormány és a miniszterek megbízásának megszűnését. Ezek a pontosítások ugyan megítélésem szerint eddig is következtek az alkotmányi szabályozásból, de a szövegszerű pontos megfogalmazás feltételét az alkotmány rendelkezései közé helyesnek ítéljük. Ugyanígy támogatjuk a 7. §-t is, amely az ügyvezető miniszterelnök jogkörét pontosítja.
Itt jegyzem meg, hogy a Független Kisgazdapárt nevében módosító indítványt nyújtottam be ebben a kérdésben a kormány törvényjavaslatához, és azt az alkotmányos szokásjogot, amit az eddigi két ciklus kezdete már megerősített, és amely szerint a köztársasági elnök a miniszterelnök-jelölt személyére kialakítja javaslatát már az új Országgyűlés alakuló ülésének napjaira, a Független Kisgazdapárt írásos rögzítésben is az alkotmány szabályai közé javasolja felvenni.
Ezért az alkotmány 33. § (3) bekezdését az első mondat után a következő mondattal javaslom kibővíteni: "Az Országgyűlés alakuló ülésének kezdetétől számított 8. napon belül a köztársasági elnök előterjeszti javaslatát a választáson győztes párt miniszterelnök-jelöltjének személyéről." Úgy gondolom, ez sok olyan vitás helyzet elkerülését lehetővé tevő alkotmányszöveg-pontosításként fogható fel, amely valamennyi választáson induló erő érdekében áll. A köztársasági elnöknek azért célszerű ebben a körben határidőt szabni, mert hiszen amíg összeül az alakuló ülés, addig is egy hónap eltelik, tehát nem szabad hagyni, hogy ez a határidő további csúszást szenvedjen.
Ami most már az igazságszolgáltatási reformcsomagra vonatkozó módosításokat tartalmazza, a legnagyobb sajnálatomra jeleznem kell, hogy ezeket nem tudjuk támogatni; bár tény az, hogy itt is három elemről van szó. Az egyik a társasbíráskodást - mint fő szabályt - iktatná ki. Erre nyilvánvalóan szükség van, hiszen a társasbíráskodás mint fő szabály nem tartható. De úgy gondolom, az egész igazságszolgáltatási reformcsomagot illetően vannak óriási aggályok, hiszen önmagában az a tény, hogy például a fellebbezés jogát az alkotmányban rögzítettektől eltérően, sőt azzal szöges módon szemben állva oldja meg az előterjesztés... - utalnék az alkotmány 57. § (5) bekezdésére, miszerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
Az igazságszolgáltatási reformcsomag már a 200 ezer forintos értékhatárig terjedő ügyekre a fellebbezés jogát gyakorlatilag rendkívül szűk körre korlátozza; alkotmányos alapjogot, alapvető emberi jogot érint, ezért mi ezt nem tudjuk támogatni. Noha a négyszintű igazságszolgáltatási gondolatokkal egyetértünk, de úgy gondoljuk, hogy ennek a személyi, technikai, tárgyi feltételeit is meg kell teremteni, nem is szólván a pénzügyi feltételekről.
Legyen szabad utalnom arra, hogy (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a Független Kisgazdapárt - máris befejezem - egy nagyon fontos előterjesztéssel élt.
(11.00)
Egy módosító indítványt nyújtottunk be, az országgyűlési választások időpontját javasoltuk minden ciklus letelte alkalmával áprilisban rögzíteni, hiszen gondoljanak arra, hogy a jelenlegi helyzet szerint május 29-e előtt nem lehetne, augusztus 29-e után már nem lehetne az országgyűlési választás, tehát tulajdonképpen az új kormány megalakulása a nyár közepére esne, a legkedvezőtlenebb időviszonyok közé, ami rendkívül megnehezítené az új kormány eredményes működését. Engedjék meg, hogy a Független Kisgazdapárt itt egy kicsit önző módon önmagára is gondolva terjesztette elő a pontosításra vonatkozó javaslatát.
Sok észrevételünk lenne még, miután azonban az ajánlott időkeret 20 perc és ezt már túlléptem, ezért engedjék meg, hogy befejezzem, de fenntartsam a jogomat, hogy további észrevételeimet később tehessem meg.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
