DR. SOÓS GYŐZŐ
DR. SOÓS GYŐZŐ
DR. SOÓS GYŐZŐ, a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, az úgynevezett médiatörvény rendelkezése alapján jött létre, azzal az alapvető céllal, hogy segítse a szólásszabadság érvényesülését, figyelemmel kísérje a sajtószabadság alkotmányos elveinek betartását, és erről rendszeres időközönként tájékoztatást adjon az Országgyűlésnek.
A törvény szerint az ORTT feladata, hogy védje a műsorszolgáltatók függetlenségét, és tevékenységével segítse a tájékoztatási monopóliumok lebontását, illetve megakadályozza újabbak létrejöttét. A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény - amelyet az ismert és sok évig tartó előkészületek után 1995. december 21-én fogadott el az Országgyűlés - alapvető céljai közé tartozik ugyanis, hogy megtörje az állami televíziók és a rádió monopóliumát a tájékoztatásban, és más független műsorszolgáltatók piacra segítése által kialakítsa az úgynevezett duális médiarendszert, ezáltal is gyengítve a mindenkori kormány lehetőségeit a média befolyásolására.
A duális médiarendszer, amely alapvetően a közszolgálati és a kereskedelmi alapon működő médiumok egymásmellettiségét jelenti, nem új keletű találmány; évtizedek óta hozzátartozik a nagyhagyományú társadalmi, politikai kultúrák rendszeréhez. Hasznossága két alapvető okból is vitathatatlan. Egyrészt a tájékoztatás pluralizmusa által arányos és hírértékének megfelelő jelenlétet biztosít a nyilvánosság előtt a többi között a politika intézményrendszerének és szereplőinek, elsősorban persze abból a szempontból nézve és kezelve a történéseket, hogy mi szolgálja legjobban a néző, a hallgató érdekeit; egészen pontosan, hogy mit vár a médiumoktól a befogadó - úgy is mondhatnánk, a fogyasztó. Annál is fontosabb ez a megközelítési mód, mert a duális médiarendszer - és ez a második alapvető ok hasznosságát tekintve - versenyt is jelent az egyes médiumok között. A verseny döntőbírája pedig a közönség, a néző és a hallgató, értékítéletével, választásával minősíti a média szakmai munkáját, és egyben a piaci verseny eredményét is eldönti. Piaci versenyről kell beszélni, mert a média alapvetően üzlet, az információrobbanás korában, ahogy mondani szokták, a jövő évszázad legígéretesebb üzlete. Akkor tehát, ha lehet, még nagyobb figyelemmel kell kísérni működését, különösen olyan politikai, társadalmi, gazdasági közegben, mint az átalakuló Magyarországé.
Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény még nem a következő évszázad médiatörvénye; inkább adott társadalmi, politikai és gazdasági viszonyok közepette lehetséges kompromisszumok összessége. Vitathatatlan pozitívuma azonban, hogy az általa vázolt médiarendszer tartalmazza azon elemeket, amelyek hosszú távon letéteményesei lehetnek egy modern, minden tekintetben megfelelő és elfogadott médiastruktúra működésének.
Ennek a rendszernek egyik igen fontos eleme az Országos Rádió és Televízió Testület. Az ORTT alapvető feladata, hogy koordinálja és irányítsa a magyarországi médiaátalakulást; a törvény keretei között szabályozza és felügyelje a kereskedelmi médiumok, valamint a helyi és regionális televíziók és rádiók működését; a műsorfigyelő, értékelő és elemző rendszer, az úgynevezett monitoring szolgálat felállításával figyelje a médiumok működését szabályozó törvények betartását; panaszbizottsága által biztosítson fórumot a köz és az állampolgár felszólamlásainak a képernyőkre és a hangszórokba kerülő produktumokkal kapcsolatban, természetesen tekintet nélkül arra, hogy közszolgálati vagy kereskedelmi médium műsorszolgáltatásáról van-e szó.
Ahhoz, hogy az ORTT törvényben rögzített feladatait maradéktalanul el tudja látni, megfelelő infrastruktúrára, képzett, lojális és a köz érdekében elkötelezett szakembergárdára van szüksége. Ehhez pedig megfelelő pénzügyi forrás szükséges. A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény erről megnyugtatóan rendelkezik.
A 32. § (1) bekezdésében rögzíti, hogy az ORTT költségvetését a testület javaslata alapján az Országgyűlés költségvetési ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottságának előterjesztésére az Országgyűlés önálló törvényben hagyja jóvá. A most benyújtott, az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat ennek a kötelezettségének tesz eleget.
A költségvetési és pénzügyi bizottság felhívására az Országos Rádió és Televízió Testület 1996 novemberében benyújtotta az 1997. pénzügyi évre vonatkozó költségvetési igényét. Eszerint az ORTT a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény 84. § (2) és (3) bekezdésére hivatkozva igényt tart a mindenkori üzemben tartási díjból a saját maga kezelésében működő Műsorszolgáltatási Alapba befolyt bevétel 1 százalékára, amely idén várhatóan 184 millió forint lesz.
(23.10)
Ezenkívül igény tart az alapba egyéb címen beérkező bevételekből az üzembentartási díj arányában további 3 százalék kiegészítő forrásra. Ez újabb 552 millió forintot jelentene számára.
A költségvetési és pénzügyi bizottság 1996 novembere óta folytatott egyeztetéseket az ORTT-vel az 1997. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatról. A bizottság az elmúlt körülbelül fél év alatt több esetben kérte, hogy a megfelelő mérlegelés érdekében a testület szolgáltasson részletes adatokat az 1996. évi gazdálkodásáról. Hangsúlyozni szeretném, hogy a kérés csak és kizárólag az ORTT mint az Országgyűlés által létrehozott, a költségvetési intézményekre vonatkozó előírások szerint gazdálkodó köztestület pénzügyi beszámolóját igényelte, semmilyen vonatkozásban nem sértve ezzel a médiatörvény előírásai szerinti médiafinanszírozási autonómiát. A pénzügyi előzményekre vonatkozó információk híján ugyanis a bizottság nem tudta volna kellően mérlegelni az ORTT igényei és a feltétlenül szükséges összeg realitását. Márpedig a költségvetési és pénzügyi bizottság a törvényjavaslat előterjesztőjeként felelős azért, hogy akár közpénzekből, akár a médiarendszer egyes szereplőinek befizetéseiből származzék is a forrás, azt egy köztestület - az ORTT - saját működésének keretében milyen célra fordítja. Ezt a felelősséget a bizottságnak a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény hatályából következően is vállalnia kell.
Hosszas egyeztetés után a bizottság 1997. május 5-én kapott az ORTT-től olyan bázisadatokat, amelyek alapul szolgálhattak ahhoz, hogy a költségvetési törvényjavaslatot a jelenlegi formájában benyújthatta a tisztelt Országgyűlésnek. Eszerint az Országos Rádió és Televízió Testület 1996-ban a megalakulását, a március 1-jét követő háromnegyed évben összesen 850 millió forint összegből gazdálkodhatott. Ebből 630 millió forintot működése körében fel is használt.
Áttekintve a gazdálkodásról a bizottság rendelkezésére bocsátott számadatokat, megállapítható, hogy az elmúlt pénzügyi évben megfelelő források révén lehetősége volt az ORTT-nek a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényben rögzített feladatai teljesítéséhez szükséges alapvető személyi és infrastrukturális feltételek megteremtésére. Így indokoltnak tekinthető a hasonló közhivatalok éves működési költségeinél jóval magasabb költségkeret felhasználása az ORTT-nél 1996-ban; azzal a kiegészítéssel természetesen, hogy ez csak működésének megkezdésekor, az első évben jelentkező és indokolt költségkeret.
Sajnálatos, hogy - mint az Országgyűlésnek az ORTT által benyújtott 1996. évi tevékenységéről szóló beszámoló is tartalmazza - a testületnek nem sikerült a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényből következő alapvető feladatainak egy részét teljesítenie, ezért ezek teljesítése áthúzódik az 1997. évre. Pénzügyi tekintetben azonban ez nem okozhat problémát az ORTT működésében, mert az 1996-os pénzügyi évet jelentős maradvánnyal, 215 millió 446 ezer forinttal zárta. Így elegendő forrás állhat rendelkezésére az elmúlt évből áthúzódó feladatok teljesítésének finanszírozására.
Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési és pénzügyi bizottság a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben előírtaknak megfelelően az üzembentartási díj éves bevételének 1 százalékát, valamint az üzembentartási díj bevételének arányában a Műsorszolgáltatási Alapba minden más jogcímen befolyó bevételből 0,5 százalékot, összesen 276 millió forintot javasol az ORTT 1997. évi költségvetését tartalmazó törvényben elfogadni. Ez az összeg, valamint a testület 1996. évi költségvetésének maradványa 215 millió 446 ezer forint, mindösszesen tehát 491 millió 446 ezer forint, elegendő bevételi forrásul szolgálhat az ORTT 1997. évi működéséhez. Mint a törvényjavaslat mellékletéből kiderül, a fenti összeg úgy a köztisztviselői törvény hatályából következő személyi juttatások és azok munkaadókat terhelő járulékainak kifizetésére, mind pedig a dologi kiadások, a napi működés finanszírozására elegendőnek bizonyul. Az üzembentartási díj fél százalékkal történő emelése fedezetet nyújt a legsürgetőbb, már megkezdett beruházások megvalósítására is. A tervezett 10 millió forint költségvetési tartalék szükség szerint fedezetet nyújthat a be nem érkező üzembentartási díjak pótlására.
Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Rádió és Televízió Testület alig másfél éves működése során megtette az első, nem könnyű lépéseket a duális médiarendszer kialakítására, amikor kiírta a két országos televíziócsatorna koncesszióba adásának pályázati feltételrendszerét, illetve a napokban megjelenteti két országos rádiófrekvencia műsorszolgáltatási jogosultságának pályázatát. Ígérete szerint még a nyár folyamán gondoskodik a helyi és regionális rádiók és televíziók műsorszolgáltatási engedélyeinek kiadásáról. Mindez azért is fontos, mert e feladatok és kötelezettségek teljesítésével az ORTT jelentős bevételt is biztosít a média immár zárt finanszírozási rendszerének. Ez a bevétel ebben az évben összességében akár a 10 milliárd forintot is elérheti.
A Műsorszolgáltatási Alap tehát, amely központi szereplője az új médiafinanszírozási rendszernek, olyan bevételekhez juthat, amelyek azután részben a médiatörvény előírásaiból következően, részben az ORTT saját hatáskörű döntése nyomán jelentős forrást biztosítanak a közszolgálati médiumok, valamint valamennyi, Magyarországon közszolgálati műsort is készítő szolgáltató számára.
E törvényjavaslat előkészítése idején ez a forrás még nem állt rendelkezésre. Így bár a költségvetési és pénzügyi bizottság belátta, hogy működése és törvényes feladatai ellátása során az év folyamán még felmerülhetnek az ORTT-nél újabb szükséges kiadások, jelenleg nem vállalhatta magasabb költségkeret rögzítését, még akkor sem, ha az ez alkalommal nem a központi költségvetést terhelné, hanem a médián belül teremtődne meg a forrása. A probléma itt a feltételes mód. Ugyanis abban az esetben, ha mégsem sikerül a Műsorszolgáltatási Alap tervezett forrásait megteremteni, előfordulhat, hogy éppen az állami költségvetésnek kell az általános tartaléka terhére vagy pedig pótköltségvetéssel biztosítani a hiányzó forrást. Egyelőre tehát nem marad más, mint addig nyújtózkodni, ameddig a média, az ORTT takarója ér. A költségvetési bizottság egyebekben nyitott további egyeztetésekre is.
Köszönöm szépen. (Taps.)
