DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Képviselőtársaim előtt is ismeretes, hogy az Országgyűlés 1996 decemberében fogadta el a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvényt. Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság korábbi iránymutató határozata alapján - az államot terhelő intézményvédelmi kötelezettség rögzítésével, illetve a pártoktól, társadalmi szervezetektől és állami szervektől független, több pólusú rendszer kialakításával - új alapokra helyezte a nemzeti hírügynökség szervezetrendszerét, és a nagy múltra visszatekintő, központi költségvetési szervként működő közszolgálati hírügynökség részvénytársasággá történő átalakításáról döntött.
A törvény az állam nevében az Országgyűlés hatáskörébe utalta a részvénytársaság alapító okiratának elfogadását. A benyújtott határozati javaslat ennek a feladatnak a teljesítését jelenti. Az alapító okirat elfogadása azért is kiemelkedő jelentőségű, mivel a törvény rendelkezései szerint a részvénytársaság működése szempontjából meghatározó szervezetek, így a tulajdonosi tanácsadó testület, a felügyelőbizottság, a könyvvizsgáló, illetve a részvénytársaság ügyvezetését ellátó elnök megválasztásával kapcsolatos eljárások és határidők kezdetét az alapító okirat elfogadása jelenti. A részvénytársaság tulajdonába és rendelkezésére bocsátott állami vagyont az alapítói jogokat gyakorló Országgyűlés adja át. Ezért szükséges, hogy a megfelelő fejezetátcsoportosításról is - a határozati javaslat 2. pontja szerint - rendelkezzen az Országgyűlés.
A részvénytársaság meghatározó szerveinek és személyeinek az alapító okirat elfogadását követő megválasztása teszi szükségessé és indokolttá azokat a felhatalmazásokat, melyek a részvénytársaság cégbírósági bejegyzéséhez szükséges alapító okirat megfelelő kiegészítésére hatalmazzák fel a részvénytársaság megválasztásra kerülő elnökét. Erről a határozati javaslat 3. pontja rendelkezik.
A határozati javaslat egyes választási eljárással kapcsolatos pontjai a törvény által meghatározott határidőkhöz igazodva rögzítik az alapító okirat elfogadását követő eljárásokat. A határozati javaslat mellékletét képező alapító okirat a gazdasági társaságokról szóló törvényben és a nemzeti hírügynökségről szóló törvényben meghatározott eltéréseknek megfelelően rögzíti a részvénytársaság alapvető adatait, tevékenységi körét, szervezetét, a feladat- és hatásköröket. Az alapító okirat csak azokban a kérdésekben tartalmazza a szükséges új elemeket, amelyekre a törvény lehetőséget teremtett. Így például a hírügynökségi törvény 15. §-a alapján rendelkezik a felügyelőbizottság üléseinek rendjéről, határozatképességéről, jegyzökönyvvezetésére vonatkozó szabályokról, továbbá részletes előírásokat tartalmaz a tulajdonosi tanácsadó testület titkárságáról.
A részvénytársaság gazdálkodásával és finanszírozási kérdéseivel kapcsolatos alapvető kérdések között már a törvény is tartalmazza: a hírügynökségi tevékenység alapvetően közszolgálati feladataira figyelemmel elengedhetetlen, hogy az Országgyűlés e közszolgálati feladatok ellátásához szükséges mértékű céltámogatásban részesítse a részvénytársaságot. Az alapító okirat a részvénytársaság gazdálkodási szabályai között ezt azzal egészíti ki, hogy a támogatásra vonatkozó javaslatot a részvénytársaság elnöke csak a könyvvizsgáló és a felügyelőbizottság véleményének beszerzése után teheti meg. Itt szeretném felhívni a pénzügyi kérdések rendezéséért felelősséget érző képviselőtársaim szíves figyelmét arra is, hogy az egyes olyan finanszírozási problémák, melyek nem szorosan a részvénytársaság megalakulásához, hanem még a nemzeti hírügynökség költségvetési szervként történő működéséhez kötődnek, nem az alapító okiratra tartoznak.
Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a kormány legutóbb májusban az 1060/1997. határozatában foglalkozott egyes, ma fennálló tartozások rendezésével annak érdekében, hogy az MTI költségvetési szerv jogutódjának minősülő részvénytársaság induló működési feltételei tisztázottak legyenek, és a jelenlegi lehetőségek keretei között optimális alapot biztosítsanak a közszolgálati feladatok ellátására.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a nemzeti hírügynökség átalakítási folyamatának mielőbbi lezárása érdekében az önök előtt lévő javaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
