DÖGEI IMRE
DÖGEI IMRE
DÖGEI IMRE (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A minap Nagy Ferenc kisgazdapárti miniszterelnökről emlékeztünk meg. Én sem tudom kihagyni, hogy e rendkívüli nagy tudású, egyszeri parasztemberről ne emlékezzek meg a magam szavaival.
Nagy Ferenc, a nemzetközi rangra emelkedett kisgazda politikus dél-dunántúli kisgazda család szülötte, 1903. október 8-án látta meg a napvilágot, Baranya vármegyében, Bisse községben. A református kisgazdák hagyományait örökölte és vitte tovább. A Trianon utáni Magyarország politikai közéletébe a kisgazda őstehetség friss tettvágyát hozta, aki hűséges a magánvagyon-gyarapításban, a családépítésben és a magyarságban gondolkodásban.
A kisgazda gondok különösen megsokasodtak az 1920-as világgazdasági válság éveiben. Tehetségéből fakadóan képesnek bizonyult ezek elemzésére cikkek által. Írásai 1929 januárjától az akkor nagyon híres Pesti Hírlapban jelentek meg, s máig becses források az agrárnépesség életét tanulmányozó tudományos kutatók számára. Sőt ekkor írja meg szülőfalujának, Bissének a monográfiáját, amellyel elnyerte a Faluszövetség által meghirdetett pályázat első díját. Eddigre már politikai tapasztalatokat is szerzett a Nagyatádi Szabó István alapította országos gazdapárt utódjaként működött egységes pártban. De megtapasztalta azt is, hogy milyen nagy a jelentősége az önálló kisgazdapártnak, amely az egységes párt létrejöttével tulajdonképpen megszűnt.
Azok közé tartozott, akik küzdelmet folytattak az önálló kisgazdapárt megalakításáért. Ott találjuk Szabó Árpád, Szíjj Bálint és Tildy Zoltán oldalán, akik Mezőberényben 1930 januárjában megkezdték az országos független kisgazdapárt szervezését és önálló programjának kidolgozását. Felvállalták az ország lakossága többségének szorító gondját, és keresték a kiutat. Az 1930. október 12-én hivatalosan megalakult Független Kisgazda- és Földmunkáspárt első országos főtitkára. Ebben a tisztségében tevékenykedett 1945. augusztus 20-áig. Ha meggondoljuk, ez másfél évtized, s eközben olyan pártelnökök mellett vitte vállán a pártszervező munkát, mint Gaál Gaszton és dr. Eckhardt Tibor. Közben 1933-tól a Független Kisgazda című hetilap szerkesztője is. Az Országgyűlésbe 1939-be jutott be, közismerten nehéz körülmények között, a fasizmus magyarországi térhódítása közepette. Ettől kezdve legfőbb törekvése a kisgazda érdekérvényesítés szervezetének létrehozása. Végre 1941-ben sikerült, főképp a baranyai kisgazdáknak, létrehozniuk a Magyar Paraszt Szövetséget. Ennek ő az első elnöke egészen 1943 novemberéig.
A második világháború zivataros időszakában a magyar ellenállás, a függetlenségi mozgalom részese, de mindvégig nagyon bizalmatlan a mozgalom és a föld alatti kommunista tevékenység kapcsolatával szemben. Magyarország fasiszta megszállása napján, 1944. március 19-én azonnal letartóztatta a Gestapo, és először az Astoria Szálló pincéjében őrizték. Innen csak október 15-én szabadult. A Szálasi-puccsot követő időben az ország különböző helyein illegalitásban él, rejtőzködik.
A fasizmus területi térvesztésének köszönhetően 1945. január második felétől hozzákezdett a Független Kisgazdapárt és a Magyar Paraszt Szövetség újjászervezéséhez. A Független Kisgazdapártot új alapokra helyező, 1945. augusztus 20-ai országos nagyválasztmány a párt elnöki székébe emelte. Ekkor már államigazgatási tapasztalatokkal is rendelkezik, minthogy május 11-étől az Ideiglenes Nemzeti Kormány újjáépítési minisztere.
A gondok gondja igazán 1946 elejétől szakadt rá, amikor az államforma kérdésében megszületett a döntés: Tildy Zoltánt, a miniszterelnököt a Nemzetgyűlés egyhangúlag köztársasági elnökké választotta 1946. január 31-én. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság brit missziójának vezetője 1946. január 30-án a következő különleges, titkos táviratot küldte a brit külügyminisztériumnak Budapestről: "Az új miniszterelnök lehet, hogy Sulyok Dezső kisgazdapárti képviselő és ügyvéd lesz, nem valószínű, hogy sok változás lesz a kormányban, és Nagy Ferenc valószínűleg továbbra is a Nemzetgyűlés elnöke marad." Tudjuk, hogy időközben Sulyok Dezső személyét a hazai kommunistákat támogató szovjet nyomásra elejtették, s a koalícióképesebb Nagy Ferencre esett a választás.
A Magyar Köztársaság miniszterelnökeként mindent megpróbált annak érdekében, hogy a fiatal magyar demokrácia kihúzza a békekötésig, amikor - reményeik szerint - a szovjet csapatok elhagyják Magyarországot. Közismert tény, hogy a magyarság óriási többségének ez a reménye nem teljesült. A szovjet politika által már korábban megírt forgatókönyv szerint alakultak a belpolitikai viszonyok, s ennek tartalma szerint Magyarországon egypártrendszer épült. Így került sor a magyar demokrácia fő ereje, a Független Kisgazdapárt szétverésére, a szalámitaktika eszközével. Az úgynevezett köztársaság-ellenes összeesküvés 1946. december közepén őrizetbe vett gyanúsítottjaiból már januárban kikényszerítették a Nagy Ferencre, Kovács Bélára, Varga Bélára vonatkozó terhelő vallomásokat. A menetrend szerint először Kovács Bélát tartóztatták le a szovjet belügyi tisztek, majd Nagy Ferencet kényszerítették lemondásra.
1947. június 1-jén 12 órakor írta alá lemondó levelét Bernben, ahol is szabadságát töltötte. A magyar történelem különleges közjogi helyzete alakult ki. Június 1-jén reggel hivatalosan már kinevezett miniszterelnök Dinnyés Lajos, de még miniszterelnök Nagy Ferenc, akinek titkárát, Kapócs Ferencet idehaza őrizetbe vették.
Ettől kezdve Nagy Ferenc története a magyar emigráció történelmének része. Az Amerikai Egyesült Államokba, a Washington közelében levő Herndonba költözve, bekapcsolódott a Magyar Nemzeti Bizottmány munkájába. Ő, aki nagy tapasztalatot szerzett miniszterelnökként, az Egyesült Államok elnökével, Trumannal és a Szovjetunió diktátorával, Sztálinnal folytatott személyes tárgyalásai közben tapasztalatait az emigrációban főképpen a távol-keleti bandungi konferencián érvényesítette 1955-ben.
(17.10)
E konferencia témája többek között a kolonializmus. Ez idő tájt nagy befolyásra tett szert a kommunista világmozgalom, és ezért úgy állítódott be, hogy a gyarmatosítók főképpen Nyugaton találhatók. Nagy Ferenc nem kis érdemet szerzett azzal, hogy e konferencia résztvevői felismerték a szovjet gyarmatosítás lényegét is. Tulajdonképpen ezzel teljesedett ki Nagy Ferenc egész politikai pályafutásának a lényege, a kommunizmusellenesség, bár taktikai okokból miniszterelnöksége idején a kompromisszum látszatát keltette lépéseivel.
Nagy Ferenc életműve példamutató számunkra: ő az első magyar miniszterelnök, aki a kisgazda társadalom őstehetségét építette be a magyar politikába. Ezért emlékezünk rá nagy büszkeséggel és odaadó tisztelettel.
Két könyvet jelentetett meg az emigráció alatt Nagy Ferenc volt miniszterelnökünk, első és második kötetben: kifejezi a magyarság szenvedéseit, a magyarság életútját, a demokráciába vetett hitét, amelyet sajnos a mai napig is csak küszködéssel próbálunk megvalósítani.
Én nagy tisztelettel emlékezem erre az óriási parasztvezérre; és emlékezem azért is, mert a parasztság felemelkedő útját a modern gazdasággal együtt csak az ő elképzelései, hagyománytisztelete tudják biztosítani.
Köszönöm a tisztelt Országgyűlésnek, az elnök úrnak és mindazon magyar rádióhallgatóknak a figyelmét, akik ezeket a fejtegetéseket hallgatták. Köszönöm szépen.
