DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Az interpelláció elején megfogalmazott feltevést és a végén levont következtetést hat állítással próbálja alátámasztani. Engedje meg, hogy először egyenként ezekre válaszoljak röviden.
A Budapest Bank 1991-ben azért nem fizetett adót, mert teljes nyereségét - törvényi kötelezettség teljesítésére és nem annak megszegésére - a céltartalék képzésére kellett fordítania. Ezzel a megoldással csökkentette a minősített kintlévőségekkel összefüggő kockázatot, és így - szemben más bankokkal - a betétesek érdekeit védte.
2. A képviselői állítás időben össze nem eső eseményeket mos egybe, ezért a valóságnak nem felel meg. A bankkonszolidáció során egyébként Bokros Lajos soha nem volt olyan döntési helyzetben, ami ezt a folyamatot meg tudta volna határozni. A törvény céltartalék képzésére vonatkozó előírásai szerint a kötelező céltartalék teljes összegét 1994. év végére kellett képezniük a pénzintézeteknek. Ez a kötelezettség nemcsak a Budapest Bank könyveiben, hanem a kereskedelmi bankok többségében veszteségnövelő tényként jelentkezett. A veszteséget - megint csak törvényi előírás szerint - az eredménytartalék terhére kellett elszámolni. A negatív eredménytartalék tőkeleszállítás útján történő rendezése közgyűlési hatáskör, s Bokros Lajos - mint tudjuk - nem egyenlő a bank közgyűlésével, így a mérlegben kimutatott negatív eredménytartalék a törvényi előírásoknak teljes mértékben megfelel.
Frakcióvezető úr előtt is nyilvánvalóan ismert, hogy a Tőzsdetanács választott, általános irányító testület, melynek nem tartozik jogkörébe az értékpapír-kereskedelem egyedi kondícióinak meghatározása vagy befolyásolása. Bennfentes információkhoz Bokros Lajos valóban hozzájuthatott, de ezen az alapon minden tőzsdetanácsi tagot vagy bankvezetőt lehetne visszaéléssel vádolni - hiszen elkerülhetetlen, hogy e minőségben ne tudjanak meg társaságokról fontos híreket.
Konkrét gyanú Bokros Lajos esetében soha nem merült fel.
5. Az Állami Fejlesztési Intézet székházának apportálása során az eljárás törvényes volt. Az a feltételezés pedig - és az interpelláció hangvétele ezt sugallja -, hogy a Magyar Országgyűlés kizárólag Bokros Lajos kénye-kedve szerint módosítja a törvényeket, az a volt pénzügyminiszter számára ugyan lehet hízelgő, de a Ház elé a kormány mint testület nyújtja be a törvényjavaslatait. Az intézet megszüntetésével kapcsolatos eljárás pedig a vonatkozó eljárási szabályok szerint zajlott.
6. A Polgári Bank Részvénytársaságban felhalmozott veszteségekkel kapcsolatban tájékoztatom az interpelláló frakcióvezető urat arról, hogy a bank üzletfeleivel kapcsolatban információt önnek adni nem tudok, mert a banktitok ezt nem teszi lehetővé, sőt még azt sem, hogy a tájékoztatást hivatalos, legális úton megkaphassam. Feltételezem, hogy a képviselő úr sem örülne, ha akár a párt üzleti kapcsolatai az Országgyűlés előtt kerülnének megtárgyalásra, az érintettek jóváhagyása nélkül.
Tekintettel arra, hogy 1995 első negyedévétől Bokros Lajos nem a Budapest Bank vezetője volt, így nem lehetett közvetlen rálátása arra, hogy a Budapest Bank százszázalékos tulajdonát képező Polgári Bank milyen üzletmenetet folytat.
(15.10)
Fel szeretném hívni a figyelmet arra is, hogy a bank akkori ügyvezetését a Budapest Bank már leváltotta.
A felvetések alapján tehát azt kell megállapítunk, hogy a felvetések kevesek annak kimondásához, hogy Bokros Lajos törvénytelenségeket követett volna el. Megjegyzem, az elmúlt időszakban a külföldi befektetők érdeklődése és bizalma is növekszik országunk iránt, amit aligha lehetne törvénytelen intézkedésekkel elérni. Ami pedig a világbanki tisztséget illeti, le kell szögeznem, és a közvélemény korrekt tájékoztatása érdekében meg kell mondani, hogy Bokros Lajost a Világbank hívta meg főtanácsadónak. (Az elnök csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kérem a tisztelt Házat és a képviselő urat, hogy fogadja el válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
