KÓSA LAJOS

Teljes szövegű keresés

KÓSA LAJOS
KÓSA LAJOS, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének előadója: Elnöknő! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság megtárgyalta a most napirenden lévő törvényjavaslatot. Az ottani kisebbségi véleményt összegezve próbálom most bemutatni a parlamentnek, hogy mik voltak azok a legfontosabb szempontok, amelyek miatt a gazdasági bizottság kisebbsége nem támogatta ezt a törvényjavaslatot, illetőleg országgyűlési határozati javaslatot.
A területfejlesztés - mint az anyagból, illetőleg az eddigi hozzászólásokból is kiderült - rendkívül összetett probléma, éppen ezért nagyon kell vigyázni azzal, hogy a területfejlesztéskor milyen szempontokat milyen súllyal és hogyan mérlegelünk. Világos, hogy aligha lehet olyan koncepciót a Ház elé behozni, amiben ne lehetne nagyon fontos érveket felhozni, hogy a különböző számítási metódusok, a különböző feltételek miért nem szerepelnek benne helyes súllyal. De ha bizonyos feltételektől és tényektől teljes egészében eltekint az országgyűlési határozati javaslat - a tervezet -, akkor valóban azt kell mondani, hogy ezt át kell dolgozni, és figyelembe kell venni azokat a tényeket, amelyeket egyáltalán nem vesz figyelembe ahhoz, hogy betöltse azt a hivatását, amiről itt a miniszter úr beszélt.
Úgy ítélem meg, hogy valóban nem tartalmaz ez az előterjesztés bizonyos olyan - nem elfelejthető - tényeket, amelyek miatt ez a koncepció megérett - vagy szükséges -, hogy átdolgozásra kerüljön. Ez a feltételrendszer pedig, ami hiányzik ebből az anyagból, a következő:
1990-től kezdődően, az elmúlt hat évben a parlament rendkívül sok pénzt ölt olyan programok finanszírozásába, amelyek nyilvánvalóan szolgálták az illető területek fejlesztését is. Gondoljunk csak arra, hogy kistérségi gázfejlesztésre hány milliárdot költött el az ország az elmúlt hat évben - nagyon sokat. Összességében egyes térségekben például sikerült elérni, hogy kistérségeket tekintve teljes körű legyen a vezetékes gázellátás. Ezek nagyon komoly eredmények - miniszter úr ezt bizonyára tudja, hiszen például Szabolcs-Szatmárban vannak olyan kistérségek, ahol a teljes körű gázellátás megoldott. Azt is lehet tudni, hogy ez nagyon-nagyon sok pénzébe került a kormánynak, és nagyon sok pénzébe került az illető terület lakójának is, hiszen közös volt a finanszírozás.
Éppen ezért, akkor, amikor a területfejlesztésről gondolkodunk, nem szabad szerintem figyelmen kívül hagyni azt, hogy az elmúlt időszakban mely térségekbe milyen nagyságrendű pénzek folytak be, és milyen projekteket finanszíroztak ebből. Ez az anyag pedig ezt a szempontot nem veszi figyelembe. Éppen ez az a tény, ami miatt szerintünk az anyag nagyon erősen bírálható. Kifejezetten alkalmasabb lenne a tárgyalásra egy olyan anyag, amely ezt a szempontot figyelembe veszi. Azért kell ezt a szempontot figyelembe venni, mert teljesen világos, hogy az országnak nincs szabadon elkölthető, végtelen mennyiségű pénze területfejlesztésre, bár egyébként nyilvánvalóan a területfejlesztésre nagyon-nagyon sok pénzt kell költeni.
Éppen ezért, ha figyelembe vesszük, hogy az általunk elkölthető pénz mennyisége korlátos, akkor nemcsak a pénz nagyságát kell korlátozó tényezőként figyelembe venni, hanem az időbeliségét is; nevezetesen: a területfejlesztésre elköltött pénzeket nem szabad minden évben csak mint korlátot figyelembe venni, hanem azt is meg kell nézni, hogy mely térségekre - 1990-től, az új, demokratikusan választott parlament működésétől kezdődően - milyen mennyiségű pénzek áramlottak. Hiszen teljesen érthető az a kritika, amikor valaki megfogalmazza - egy adott kistérség képviselője -, hogy nem elég, hogy hozzájuk nem érkezett korántsem olyan mennyiségű pénz a területfejlesztésre, mint más területekre 1990 óta; ugyanakkor ezt a tényezőt ráadásul nem is veszik figyelembe akkor, amikor a különböző mutatókat konstruálja ez a javaslat, ahhoz, hogy megállapítható legyen például, hogy a kistérségi fejlesztések közül mely térségeket hogyan kell támogatni.
Például az általam említett gázpélda azért érzékelteti jól a helyzetet, hiszen a kistérségi infrastrukturális feltételekből a gázellátás teljes egészében hiányzik, ami nyilvánvalóan képtelen helyzet, hiszen '90-től az ország közel 30 milliárd forintot költött ilyen projektek megvalósítására. Éppen ezért ezt a tényezőt nem lehet figyelmen kívül hagyni akkor, amikor erről az országgyűlési határozati javaslatról beszélünk.
(17.30)
Van egy másik nagyon fontos szempont, ami miatt azt gondoltuk, hogy a kormánynak ezt éppen ilyen szempont alapján át kellene dolgozni. Mégpedig az, hogy az országgyűlési határozati javaslat műfaját tekintve is nehezen módosítható. Hiszen itt nem a szokásos jogszabályok szerkezetéről van szó - törvények, bekezdések, paragrafusok, fejezetek -, hanem ez egy sokkal inkább kifejtő anyag, a műfaj ilyen, ezért a parlamenti képviselői módosító indítványokkal praktikusan sokkal nehezebben kezelhető. Amennyiben a kormány akceptálja az általunk felhozott érveket, akkor sokkal jobban elő tudja készíteni ezt az anyagot tárgyalásra, hiszen messze nincs arról szó, hogy a területfejlesztés kérdését valaki nem támogatná. Mindenki támogatja.
Arról viszont már nyilván van szó, hogy a területfejlesztésre fordított pénzeket, azoknak a korlátját hogy kell figyelembe venni, mely feltételeket kell figyelembe venni, és azért fontos ezzel foglalkozni, hiszen a területfejlesztés magában hordoz egy csomó konfliktust. Egyes területek így kapnak, mások úgy kapnak lehetőséget a fejlődésre. Teljesen világos, hogy ha minden a legnagyobb rendben megy, ez akkor is nagyon komoly indulatokat és kritikákat válthat ki. Éppen ezért, ha ezt el lehet kerülni, akkor ez elkerülendő.
A kormánynak természetesen nem kell figyelembe vennie egy kisebbségi álláspontot. Ebben az esetben a kormánynak majd azzal kell próbálkoznia ennek az álláspontnak az előterjesztésekor - ha egyáltalán nyitott a kritika vagy a jobbító szándék befogadására -, hogy ezeket a javaslatokat most már módosító indítvány formájában megpróbálja a szövegbe beépíteni.
Éppen ezért végül is a kisebbség a bírálatok elmondása után nem ellenezte ezt a határozati javaslatot, csak szerettük volna, ha egy másik verzió kerül ide be, reméljük azonban - nyilvánvalóan a gazdasági bizottsági munkában a kisebbségi vélemény képviselői is garantálták ezt -, hogy amennyiben a kormány álláspontja nyitott lesz, akkor a közös munkával talán sikerül egy még ennél is jobb határozati javaslatot a Ház elé hozni.
Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem