BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Parlament! Tisztelt Miniszter Úr! A környezetvédelmi és területfejlesztési bizottságban a kisebbségi vélemény rövid összefoglalását az alábbiakban szeretném megtenni.
A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozatijavaslat-tervezet megítélésünk szerint az alkotmányossági próbát nem állja ki. Ezt a határozatijavaslat-tervezetet nem határozati javaslatban, hanem törvényben kell az Országgyűlés elé beterjeszteni. Erre elsősorban azért van szükség, mert ez a határozati javaslat lehetőséget ad arra, hogy a tárcaközi egyeztetés kikerülésével, más tárcák véleményének a mellőzésével kerüljön a tisztelt Ház elé, lehetőséget ad arra, hogy bekerüljön, mielőtt a területfejlesztési koncepciót a tisztelt Ház megvitatná és elfogadná. Erre ígéretet kaptunk, hogy ezt nem fogja megelőzni.
Amit miniszter úr szóbeli kiegészítésében említett, az tisztán mutatja, hogy ennek a célja az, hogy minél hamarabb kiírható legyen az a pályázati rendszer, amelyből a pályázók joggal meríthetnek.
Miért is baj az, hogy határozati javaslat formájában került ez a tisztelt Ház elé, és nem törvénytervezet formájában?
Megítélésünk szerint ennek a köztársaságnak feltétlenül szüksége lenne egy nemzeti mezőgazdasági programra, egy koncepcióra, feltétlenül szüksége lenne egy jól átgondolt és a privatizációt is és az európai integráció új irányait is figyelembe vevő energetikai koncepcióra. Szüksége lenne egy iparfejlesztési koncepcióra, melyben például a multinacionális cégek és a hazai beszállítók, kis- és középvállalkozások együttműködését, a minőségbiztosítás és a technológiai színvonal fejlesztését is összefoglalná az iparfejlesztésről szóló koncepcióban a tisztelt Ház a kormány előterjesztése alapján.
(17.40)
Az is szükséges lenne, hogy egy egységes kép alakuljon ki a kormány politikájában és erről a tisztelt Ház döntésében - elfogadja vagy elvesse -, amely az adókedvezményeket és az adómentességek rendszerét az egész köztársaság területén tartalmazná, s kifelé is bemutatható módon biztosítaná a hazai és a külföldi vállalkozások számára.
Véleményem szerint ez az országgyűlési határozati javaslati forma homályos, és lehetőséget biztosít arra, hogy az ebben szereplő nagyon sok - és ezt idézőjelbe teszem, mert prioritás csak néhány van vagy talán egy - "prioritás" között mindenki megtalálja magának azt a hivatkozási alapot, amelyet ezen országgyűlési határozat számára lehetővé tesz.
Amikor a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény vitája a parlament előtt volt, akkor is megemlítettem - nagy nemtetszést aratva -, hogy ez a törvény egy lobbytörvény. És miniszter úrral ellentétben, aki bevezetőjében arról beszélt, hogy milyen eredmények születtek a törvény bevezetését követően, én máshogy tapasztalom: rendkívül sok bonyodalom és koncepciótlanság keletkezett abból, hogy az egyes területfejlesztési tanácsoknak nincsen megalapozott rendezési elképzelésük, nincsen programjuk, nincsen koncepciójuk. Az első év gyakorlatilag a pénz jól-rosszul való elosztásával ment el. Erre miniszter úr is utalt azzal, hogy ez egy átmeneti év volt. Lehet, hogy akkor ez megint egy átmeneti év lesz; hiszen említette miniszter úr is - és ez is a zavaros állapot fennmaradására utal - a kötelezően létrejövő többségi vagy regionális fejlesztési tanácsok sajnos nem álltak fel. Azok elhatárolása, területi és önkormányzati elhatárolása nem történt meg.
Az országgyűlési határozati javaslat formát bíráltuk, mert az látszólag nem állapít meg jogokat és kötelezettségeket, a valóságban azonban - épp a nagyon sekélyes normativitásán keresztül - nemcsak az állampolgároknak - mint például a vállalkozók esetében -, hanem önkormányzatoknak és kistérségi társulásoknak is megállapít kötelezettségeket, megállapít a belső működésükhöz feltételeket.
Összefoglalóan tehát az volt a megállapításunk, hogy lényegesen pontosabb, jobban előkészített és a logikai lépéssorozatban meghatározott törvényre van szükség. Mint ahogy az a területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvény bevezetésekor, indításakor mind a bizottság elnöke, mind miniszter úr részéről elhangzott mint ígéret, hogy a pénzek elosztásának feltételrendszerét, elveit törvényben fogják szabályozni. Sajnos nem így történt.
Amit bírálatkor és minősítéskor egy parlament elé kerülő anyagnál másodikként vizsgálni szoktunk, az az, hogy eurokonform-e, megfelel-e azoknak a jogszabályoknak. Úgy gondolom, nem mindegyik tagállam rendelkezik hasonló területfejlesztési és -rendezési törvénnyel és ilyen feltételrendszer kialakításával. Ezért tehát amire vonatkozik, például a régiók kialakításának elméletére vonatkozóan lehet eurokonformnak nevezni.
Mi úgy ítéljük meg, hogy az az irány, amelyről miniszter úr bevezetőjében említést tett, hogy kezdenek kialakulni a regionális fejlesztési tanácsok, tervezési együttműködések a megyékben, ez nem eurokonform. Ez a megyéknek a társulása, a megyéknek az együttes gondolkodása, és a Magyar Köztársaságban még mindig nem vagyunk képesek arra, hogy a valóságos, az alulról építkező kis térségekből - és nem a statisztikai vonzáskörzetekből, hanem a kis térségekből - hozzunk létre valóságos nagy régiókat. Ezzel előbb-utóbb szembe kell nézni.
Elhangzott a vita során, hogy a várost és vonzáskörzetét nem célszerű szembeállítani, bár azt, hogy a megyei jogú város GDP-je ne számítson be a megyei jogú város vagy a nagyváros és vonzáskörzetének a minősítésébe, GDP-jébe, ezt jónak tartjuk, hiszen így a környezetben levő települések is pályázhatnak esetleg hátrányos helyzetük következtében.
A város és vonzáskörzetének rendszeres és sorozatos szembeállítása azonban egészségtelen irányokat fog szülni, hiszen ma a városok, különösen a nagyvárosok az innováció és a technikai megújulásnak a pólusai. Erről Egyedi professzor úr beszélt egy előadása során, ami itt is felmerült, a három változat, hogy milyen irányba tarthat Magyarország. Hogy az a Nyugat-Kelet irányú lejtő nő-e, vagy csökken a keleti országrész lemaradása, az nagyon sok mindentől függ. Elsősorban - megítélésem szerint - a budapesti arányos fejlődéstől, Budapest és vidék arányos fejlesztésétől, és hogy a városok és vonzáskörzetük képesek lesznek-e az innováció és a technológiai megújulás kristályosodási pontjai lenni vagy sem.
A keleti és nyugati országrész állandó és permanens szembeállítása és a ketté szakadás vagy három részre való szakadás nem segít az ország fejlődése szempontjából, de a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elvei megvalósulásának szempontjából sem. Én tehát azt kifogásolom ezen határozati javaslatban, hogy ez a határozati javaslat elsősorban a kiegyenlítésre és a hátrányos helyzet leküzdésére szorítkozik.
Befejezésül meg szeretném ismételni azt, hogy nyelvezetében nehezen értelmezhető, bonyolult szabályozásokat tartalmaz, és az országgyűlési határozati forma helyett mi azt javasoltuk, hogy ezeket a lehetőségeket, a feltételeket, a normativitást, valamint a decentralizáció elveit törvényben kell a tisztelt Ház elé terjeszteni és a Háznak elfogadni. Ez a határozati javaslat arra jó, hogy minél hamarabb kiírják a pályázatokat, és a pénz ismételten elosztható legyen.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
