GODÓ LAJOS
GODÓ LAJOS
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ígérem, nem sokáig fárasztom a jelen lévő képviselőtársaimat, hisz az előttem szóló két képviselőtársam már jószerével részletesen ismertette, elemezte a törvény apró részleteit, nagyon hasznos javaslatokat tettek. Én inkább a törvény szükségességéről, jelentőségéről és tartalmáról kívánok szólni, amit csokorba szedtem.
Az első halászati törvényt, amely az egész ország területén egységesen rendezte a halászat jogát, több mint száz évvel ezelőtt, 1888-ban fogadta el a parlament. Napjainkban a vizek halgazdálkodását, a vizeken folyó halászati és horgászati tevékenységet az 1977-ben kiadott törvényerejű rendelet szabályozza. A jogszabályt az eltelt közel két évtized alatt többször módosították. A viszonylag rövid idő, de nagy rugalmasságot biztosító rendelet lehetővé tette, hogy a '90-es évek eleji átmeneti időszak problémáit a szakigazgatás kezelni tudta.
(18.40)
Az új, halászatról és horgászatról szóló törvényre azért van szükség, mert a lezajlott tulajdonváltással összefüggő problémákra a rendelet nem ad megfelelő választ. Nem foglalkozik a halászati jog hasznosításával, ha az államtól átkerült magántulajdonosokhoz. Számos olyan kérdés van a halászatban, horgászatban, amit egy demokratikus jogállamban törvényi szinten kell szabályozni. Már csak azért is, mert a magyar lakosság több mint tizede van közvetlen kapcsolatban az ágazattal. Az a probléma is törvényi szabályozást igényel, amit a halászat és a természet-, illetve a környezetvédelem között kialakult jó-rossz kapcsolat jelent.
Törvényi szintű szabályozásra van szükség azért is, mivel a természet- és környezetvédelmi kérdéseket a közelmúltban elfogadott törvények szabályozzák. A kormány által benyújtott törvényjavaslat célja, hogy a halászat és a horgászat feltételei a piacgazdaság követelményeivel összhangban úgy kerüljenek meghatározásra, hogy folyamatosan biztosítsák a vízi élővilág sokféleségének fenntartását és megújulását. A törvénytervezet jelentősége, a természetes vizek halgazdálkodásában megszünteti a tulajdonjogi bizonytalanságot, lehetővé teszi a halászati és horgászati tevékenység eddiginél jobb összehangolását.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én Siófokon részt vettem a mezőgazdasági bizottság ülésén, és ott az érdekképviseleti szervek vezetői, a MOHOSZ vezetői, illetve a halászati szövetség vezetői azt kinyilvánították, hogy nagyon jó kapcsolatban szeretnének lenni annak érdekében, hogy ismét eredményes halgazdálkodás folytatódjon hazánkban.
A miniszter úr expozéjában kiemelte a halászat, horgászat gazdasági jelentőségét. Egy számmal szeretném bővíteni expozéját, amikor elmondom azt, hogy 1983-ban érte el a halászati, horgászati tevékenységünk a csúcspontját, amikor 44 ezer tonna halat termelt meg ez az ország, azóta folyamatosan csökken, ma 24-26 ezer tonna az a mennyiség, amit termelünk. És ennek, sajnos, egytizedét becsülik egyes szakértők, amely feketeúton kerül a piacra, illetve az orvhalászok, -horgászok tulajdonítják el. Erre vonatkozó észrevételeket mindkét képviselő megfogalmazott, amivel természetesen én is egyetértek.
A halállomány és természetes vízi élőhely védelmét törvényi szintre emeli. A törvényjavaslat új alapokra helyezve állapítja meg a halászati jog tartalmát, és mint vagyonértékű jogot főszabályként a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan részévé teszi. A javaslat szerint a halászati jog hasznosításáról a tulajdonos határozhat, dönthet arról, hogy e vagyonértékű jogot maga hasznosítja, vagy haszonbérbe adja. A haszonbérlő kiválasztása nyilvános pályázat keretében történhet, megszűnik tehát a halászati jog hasznosításának eddigi hatósági átengedési rendszere.
A javaslat szerint a víztulajdonosok kétéves átmeneti időszak után élhetnek halászati jogukkal. Azokon a vizeken, ahol a tulajdonos a magyar állam, öt évig maradhatnak érvényben az átengedési határozatok, ezt követően mindenütt kötelező a haszonbérletre pályázatot kiírni. Az átmeneti időszak a jelenlegi hasznosító érdekeit védi, és figyelembe veszi a halállomány megújulásának és fejlődésének biológiai sajátosságait.
A törvényjavaslat szabályozza a halászati jog haszonbérbeadását, a halgazdálkodás tervszerűségét, a halfogásra jogosító okmányokat, a halászati igazgatással kapcsolatos állami feladatokat, rendelkezik halászati adattár felállításáról. Rendkívül fontos szerepet kapnak a törvényjavaslatban azok a fejezetek, amelyek a hal és élőhelye védelmével, a halászati őrzéssel, a szabálysértések eddigieknél szigorúbb szankcionálásával foglalkoznak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt frakciója nevében ajánlom a törvényjavaslatot a parlament mezőgazdasági bizottságának ajánlása figyelembevételével, és az itt elhangzott ésszerű javaslatok figyelembevételével, az abban megfogalmazott kiegészítésekkel, javaslatokkal elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Gyér taps.)
