DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hazánkban mintegy 140 ezer hektár kiterjedésű természetes vízen folytatnak kereskedelmi célú és szabadidős halászatot. Ebből 30 ezer hektár kiterjedésű vízterületet kizárólag szabadidős halászatra, horgászatra hasznosítanak. Az ország mintegy 24 ezer hektárnyi mesterséges halastó területe az étkezési célokat szolgáló hal megtermelése mellett a természetes vizek halutánpótlásában is meghatározó szerepet játszik. Az állampolgárok évente mintegy 360 ezer állami horgászjegy kiadását igénylik, és 3200 személy folytat fő tevékenységként, valamint jövedelemkiegészítés céljából halászati tevékenységet. E számok azt jelentik, hogy ha háromfős családokat veszünk alapul, a lakosságnak körülbel 10 százaléka érdekelt a halászati jog egyértelmű, hosszú távú szabályozásában. A hosszú távú és egyértelmű szabályozás lehetővé teszi a halászok és horgászok eddigi tevékenységének zavartalan folytatását és továbbfejlesztését. Ugyanakkor a törvényjavaslatban foglalt garanciák eloszlatják a halászok és horgászok körében az utóbbi években kialakult bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy a halászati jog tulajdonosának esetleges változása eddigi ráfordításai elvesztésével járhat.
A horgászat napjainkban Magyarországon - hasonlóan az iparilag fejlett országok többségéhez - az egyik legjelentősebb aktív szabadidős tevékenységnek számít. E tevékenység jelentőségét nemcsak az határozza meg, hogy az állampolgárok pihenési lehetőséget találnak a vízpartokon, hanem a hozzá kapcsolódó gazdasági érdekek is. A horgászat a kereskedelem, az idegenforgalom több területén is milliárdos jövedelmet állít elő a nemzetgazdaságnak, ugyanakkor munkahelyeket teremt és tart fenn.
Tisztelt Képviselőtársaim! A halászatról és a horgászatról szóló törvény kapcsán feltétlenül beszélni kell a szabályozás nemzetközi vonatkozásairól. Ha figyelemmel kísértük az Európai Közösség bővülési folyamatát, megállapíthattuk, hogy a halászat kérdése rendkívül érzékeny terület, mely gondot jelentett Spanyolország felvételekor, és egyike volt a norvég csatlakozást elvető népszavazás indítékainak. Az Unió a tengeri halászatot szabályozza, ugyanakkor a belvízi halászat területén egységes elvek érvényesítését várja el a tagországoktól. Ezek az egységes elvek a hal és élőhelyének védelmére vonatkoznak, a konkrét szabályozási mód azonban országonként és a szövetségi berendezkedésű országokban - mint Németország, Olaszország, Ausztria - tartományonként is eltérő lehet.
A halászat joga ugyan mindenütt a vízterületek tulajdonjogához kötődik, a tulajdonosok azonban e jogukkal csak korlátozottan élhetnek. Az egymással összefüggő vízrendszerekben a halállományt egységes szabályok védik, hiszen a hal szaporodása és táplálkozása érdekében vándorol, és vándorlása közben nem tiszteli a tulajdonhatárokat. Csak az egységes védelem biztosíthatja az állományok védelmét és folyamatos megújulását, mely elengedhetetlen mind a halászati és horgászati hasznosítás, mind a biológiai sokféleség fenntartása szempontjából.
Itt kívánom megjegyezni, hogy az európaitól eltérő a belvízi halászat szabályozásának amerikai modellje. Az Egyesült Államokban valamennyi vízterület halászati joga egységesen állami tulajdonban van. A magántulajdonosok csak a földterületükkel határos vizek megközelítésébe szólhatnak bele. Az állam a halászati jogot nem engedi át hasznosítónak, hanem egy egységes szervezet útján minden részletében maga szabályozza és hasznosítja.
Magyarország a halállományok védelmére és biológiai sokféleségének fenntartására vonatkozó elvek elfogadását és jogszabályi érvényesítését már akkor deklarálta, amikor az Európa Tanácsba felvételt nyert. A jelen törvényjavaslat elfogadása esetén a hal védelmét törvényi szintre emeli. A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat szakmai előkészítése során elsősorban az osztrák és az olasz tartományi törvényeket, valamint egy Unión kívüli ország, Svájc hasonló szabályozását is figyelembe vettük. A javaslat szakmai előkészítésébe az európai gyakorlatnak megfelelően folyamatosan bevontuk a halászat és horgászat legfontosabb érdek-képviseleti szerveit, így a Haltermelők Országos Szövetségét és a Magyar Országos Horgász Szövetséget. E szervezeteknek lehetőségük volt álláspontjuk kifejtésére az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának a törvényjavaslattal foglalkozó ülésén is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatról jelenlegi formájában elmondhatjuk, hogy összhangban áll az Unió tagországainak szabályozásával, csatlakozásunk idején nem fog jogharmonizációs problémákat felvetni.
Jelenleg a halászat törvényi szintű szabályozásával nem rendelkezünk. A kérdést a halászatról szóló '77. évi 30. számú törvényerejű rendelet szűk terjedelemben, mindössze néhány paragrafusban szabályozza. A halászattal összefüggő részletes szabályokat csak miniszteri szintű rendelet tartalmazza. A halászati jog állami tulajdonának alapelve mellett a törvényerejű rendelet csupán deklarálta azt, hogy az állampolgárt a tulajdonában lévő vízen megilleti a halászat joga, és nyitva hagyta azt a kérdést, hogy hogyan érvényesítheti ezt a magántulajdonos a gyakorlatban. A törvényerejű rendelet hatálybalépésekor a termőföldek és vizek állami tulajdona volt a jellemző, ezért annak szabályozása is főként az állami használati jogra irányult. Az állam halászati jogának hasznosítása központi hatósági elosztással történt, állami vállalatok, költségvetési szervek, szövetkezetek vagy horgászati érdek-képviseleti szervek javára. A horgászegyesületek önállóan csak a törvényerejű rendelet 1992. évi módosítását követően juthattak halászati joghoz.
Tisztelt Képviselőtársaim! A földtulajdonviszonyok átalakulásával az egyes állami tulajdonú vízfolyások, tavak, holtágak önkormányzati tulajdonba adásával, a polgári törvénykönyvnek az egyes állami tulajdonú vizek forgalomképtelenségére vonatkozó rendelkezése feloldásával már nem egyeztethető össze az, hogy a vízterület tulajdonosa a hatósági elosztástól függően gyakorolja a halászati jogot. A halászati jog szabályozása olyan, az európai jogrendszerek szabályozásához igazodó, minőségi változtatást igényel, amely már megfelel az átalakult társadalmi-gazdasági viszonyoknak, és piacgazdasági alapokon versenyfeltételeket teremt a halgazdálkodás lehetséges szereplői számára, ugyanakkor biztosítja az élőhelyre jellemző korú és állapotú halállomány fennmaradását is.
(17.40)
Az új halászati szabályozásnak - a jelenlegitől eltérően - ki kell terjednie valamennyi hazai vízen folytatható természetes vízi halászati, szabadidős halászati, horgászati és haltermelési tevékenységre. A halászatról és a horgászatról szóló törvényjavaslat új alapokra helyezve állapítja meg a halászati jog tartalmát, és mint vagyonértékű jogot, a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan részévé teszi. Ez nem a vadászati jog analógiáját jelenti, mert már jóval korábban az első hazai halászati törvény, az 1888. évi XIX. törvénycikk és a módosításáról szóló 1925. évi XLIII. törvénycikk is úgy rendelkezett, hogy a halászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan tartozékát képezi, és a meder tulajdonosát illeti.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat szerint tehát a halászati jog a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része. Amennyiben a halászati vízterületnek több tulajdonosa van, a tulajdonosok az úgynevezett társult halászati jog gyakorlására a törvény erejénél fogva jogközösséget alkotnak. E jogközösségre a javaslat - néhány eltéréssel - a polgári törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait hívja segítségül. A polgári törvénykönyv alapján például valamennyi tulajdonos egyhangú határozata alapján van lehetőség az egész vízterület hasznosítására. A javaslat az okszerű halgazdálkodás érdekében e merev szabályt akként oldja, hogy beéri a tulajdonosoknak a vízterület tulajdoni hányada arányában számított 51 százalékos többségével a halászati jog hasznosítására vonatkozó döntések meghozatalakor.
A kisebbség számára természetesen lehetőség van a bírói jogorvoslat igénybevételére. A javaslat ökológiai és a horgászok érdekeit szem előtt tartó megfontolásából kivételt tartalmaz a halászati jog tulajdonát illetően a kavicsbányatavak és a holtágak esetén, mert a víz tulajdoni helyzetétől függetlenül az állam tulajdonába rendeli a halászati jogot. Ez a rendelkezés nem érinti a jelenleg már magántulajdonban lévő vízen halászati joggal bíró tulajdonosokat.
A javaslat megszünteti a halászati jog hasznosításának hatósági átengedését, a hasznosításról a tulajdonos határozhat. A tulajdonos számára új jogintézményként lehetővé válik a halászati jog haszonbérbeadás útján való hasznosítása.
A magyar államot mint tulajdonost megillető önálló halászati jog gyakorlása is haszonbérbeadással történik. A magyar államot megillető önálló halászati jog gyakorlásáról a földművelésügyi miniszter az érintett miniszterekkel egyetértésben rendelkezhet. Az állami halászati vízterületeken a haszonbérlőt nyilvánosan meghirdetett pályázatokra benyújtott pályázati kérelmek alapján választjuk majd ki. A halászati jogok gyakorlásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek teljesítéséért a halászati vízterület tulajdonosa, illetve - ha a tulajdonos a halászati jogát haszonbérbe adja - a haszonbérlő felel. A halászati hatóság ellenőrzi a jogosultak által más személyek részére nyújtott halászati, horgászati területi engedélyek kiadását, a halászati vízterületen végzett telepítéseket, a kifogott hal mennyiségét és fajta szerinti összetételét, illetve a halgazdálkodási terv készítésére kötelezés esetén annak megvalósítását.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az állam megváltozott szerepében a hatósági ellenőrzés, valamint az állami támogatások eszközével érvényesítheti a hal és élőhelyének védelme, az egymással összefüggő halászati vízterületeken folyó halgazdálkodás, valamint a halászati, horgászati tevékenységének eddiginél jobb összehangolását. A természet védelméről szóló törvény elvárásainak megfelelően a szabályozásban fontos szerepet kap a hal és életközösségének, valamint élőhelyének védelme, figyelemmel annak ökológiai fontosságára is. A halászati vízterület tulajdonosa számára a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó előírások betartása kötelező. A hagyományos természetes vízi halászat helyébe új, a tudatos környezetgazdálkodás integráns részét képező halászati tevékenységnek kell lépnie.
A javaslat a hatósági ellenőrzés szigorítása és hatékonyságának növelése érdekében felhatalmazást ad a halászati felügyelők részére halgazdálkodási és halvédelmi bírság kiszabására. A halászati hatóság jogosítványainak kiterjesztésére tekintettel az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendeletben foglalt jogosulatlan halászatra és horgászatra, valamint a halgazdálkodási érdek veszélyeztetésére vonatkozó rendelkezések fenntartása szükségtelen. A javaslat átmeneti rendelkezései lehetővé teszik - a halászati jog tulajdonának változtatására tekintettel - az átmeneti időben való felkészülést, a jelenlegi és jövőbeni halászati jogot gyakorlók az új halászati törvényben foglaltak alapján megállapodhatnak a halászat, horgászat feltételeiben. Ezt szolgálja a jelenlegi több százezer horgász érdeke.
A halászati tevékenység szakszerűségének fenntartása továbbra is megkívánja a jelentős vízterületek esetén ötéves halgazdálkodási terv készítésének kötelezettségét, és ezáltal a telepítésre, a vízinövény- és víziállat-állomány fenntartására, a vízminőség védelmére vonatkozó előírások hatósági ellenőrzését. Az Országgyűlés által már elfogadott erdőtörvény és vadásztörvény is kötelezi az erdő tulajdonosát, illetve a vadászat jogosultját az erdőterv, illetve a vadgazdálkodási terv készítésére. A halgazdálkodási terv előírása összhangban van e törvények nyitott üzemekre vonatkozó rendelkezéseivel. A javaslatot az Országgyűlés környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottsága is megtárgyalta.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot az előzőekben elmondottak alapján is támogatni szíveskedjenek. Megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
