DR. RASKÓ GYÖRGY
DR. RASKÓ GYÖRGY
DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az elmúlt napokban a sajtóban, a rádióban egyaránt többször foglalkoztak azzal a hírrel, mely szerint a rendőrség több megyében vizsgálatot folytat az agrárgazdasági exporttámogatások jogtalan felhasználása ügyében Mint megtudtuk, sem a VPOP, sem más nem foglalkozik az export, a kivitel ellenőrzésével, nincsen meg hozzá az információs rendszer, és sajnálatos módon a kormány egyéb más tárcáinak sincs meg az az eszköze, hogy az exporttámogatások felhasználását ellenőrizze.
Ezekután egészen döbbenetes az a nyilatkozat, amelyet az APEH illetékese, vezetője tett, miszerint már 1995-ben 5,4 milliárd értékű jogtalan felhasználást fedezett fel az APEH - 1996-ban 5,2 milliárdot -, ami annyit jelent, hogy a támogatások igen jelentős hányadát jogszerűtlenül vették igénybe. Szomorú dolog, hogy általában az igénybevevők nagy része nem is magyar vállalkozás, hanem általában valamelyik környező nyugat-európai ország (Sic!) és magyar vállalkozók által létrehozott kft.-k. Azt hiszem, ez a döbbenetes visszaélés mindenképpen felhívja a figyelmet arra, hogy az exportszubvenció kifizetése és egyáltalán maga az exporttámogatás rendszere teljesen elavult, korszerűtlen, nagyon alacsony hatékonyságú az így kifizetett pénzek megtérülése.
S ami nagyon lényeges - szintén a Világgazdaság utal rá -, hogy általában legkevésbé a mezőgazdasági termelők részesednek ebből a támogatásból. Itt van az ominózus hagyma-eset, amikor egy élelmes vállalkozó Makón fillérekért felvásárolta a hagymát, majd azt szárított hagymaként Romániába exportálta. Tízszeres szubvenciót vett igénybe, azzal szemben, akik ezt nyersen vitték ki. Ez a példa egyben azt is jelzi, hogy a nemzeti agrárprogram tárgyalása során egy nagyon fontos kérdés lenne a támogatási rendszer teljes revíziója, felülvizsgálata, s egy olyan támogatási rendszer alapjainak lerakása, amely egyértelműen azt a szándékot, hogy a mezőgazdasági termelést és a termelőket támogassuk, szolgálja.
Azt hiszem, ez a lehetőség ma adott, és úgy gondolom, hogy a kormánynak ezen a területen már rég ki kellett volna jönnie azokkal a konkrét elképzeléseivel, amelyek a mezőgazdasági exporttámogatás újszerű módját mutatná be az érdekeltek előtt.
Hozzáteszem, azért is szükség lenne a gyors változtatásra, mert a nyugat-európai országok, így az Európai Unió is 1992 óta folyamatosan építi le az exporttámogatást. Hogy jelezzem és eloszlassam az esetleges ezzel kapcsolatos nagy várakozásokat: ha mi az Unió tagjai lennénk 1997-ben, akkor mindössze 70 millió ECU exporttámogatásban részesülne a magyar kivitel, ami kevesebb, mint 20 milliárd forint; míg 1992-ben az akkori EU-exportszubvenciós rendszer alapján 590 millió lett volna az exporttámogatás. Tehát egy drasztikus csökkenés van ezen a területen. Hozzáteszem, nemcsak az Európai Unióban, hanem az Egyesült Államokban is, ahol például 1997-ben mindössze 250 millió dollár értékű exportszubvenció kifizetését engedélyezte a kongresszus. Ez az összkivitelnek 0,4 százaléka, tehát rendkívül alacsony szint.
Azt hiszem, ha máshol rájöttek arra, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképességét nem az exportszubvenció rendszerével lehet erősíteni, hanem a termelés hatékonyságának javításával, tehát a támogatásokat a kis-, közép- és nagyüzemek teljesítményének javítására kellene átcsoportosítani most, nem várni meg 2000-et és 2001-et.
S befejezésül ezzel jelezném azt: az a szándék, ahogy a kormány az exportszubvenció ezen anakronisztikus rendszerét tovább akarja kitolni, mindenképpen téves, és mindenképp azonnali változtatásra szorul a kormány gondolkozása ezen a területen. Ehhez a Magyar Demokrata Néppárt partner kíván lenni, és úgy gondoljuk, hogy más ellenzéki képviselőtársaim hasonlóan csatlakoznának egy ilyen újszerű támogatási rendszer kiépítéséhez. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
