SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Éles verseny folyik ma Magyarországon a legkorruptabb intézmény címének elnyeréséért, ám mi úgy véljük, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat első helye nincs veszélyben. Mivel úgy tűnik, a törvényhozóknak nem ez volt a valós céljuk az önkormányzatok létrehozásával, ezért nézzük meg, hogy akkor a törvényhozók miért hozták létre az önkormányzatokat.
Az egykori parlamenti vita alapján megállapíthatjuk, hogy az önkormányzatok felállításától a biztosítottak érdekeinek erőteljesebb képviseletét, a demokratikus döntéshozatali eljárás kiteljesedését, valamint a gazdálkodás átláthatóbbá tételét várták azok, akik ezt a törvényt megszavazták. A Fidesz persze akkor sem táplált ilyen illúziókat.
Milyen érvek alapján elleneztük már akkor ezt az irányítási formát? Először is azért, mert feleslegesnek tartottuk. Akkor is úgy véltük, ha megvizsgáljuk az európai társadalombiztosítási rendszereket, láthatjuk, hogy ezek a problémák - a nyugdíjbiztosítás, az egészségbiztosítás problémái - az igazgatási formától függetlenül jelentkeznek. Másodszor: úgy látjuk, hogy a korporatív elemek behozatala a rendszerbe csökkenti a rendszer hatékonyságát, hiszen a funkciók összemosása ezt fogja eredményezni. Ennek az álláspontnak egyébként nem ellenérve az, hogy Európában jól működnek önkormányzati rendszerek, hiszen megnézhetjük, hogy ahol Európában ilyen rendszereket találunk, ott általában az történt, hogy előbb megalakultak az önálló betegsegélyező és segélypénztárak, majd a tb fejlődésével a kormányzat ezekre az intézményekre támaszkodva terjesztette ki az ellátásokat, s mivel ott akkor is jogállam volt, nem lehetett a biztosítók vagyonát "einstandolni", így kénytelen volt az eredeti tulajdonosokkal közösen önkormányozni. Sehol máshol, senkinek nem jutott az az eszébe, hogy az állami felelősséget ilyen módon ossza meg.
Érveink akkor nem találtak meghallgatásra. A tb-önkormányzati választások eredményét - emlékezzünk vissza - a szakszervezeti vezetők akkor a demokrácia győzelmeként emlegették. A demokrácia győzelmeként felállt testületek elsőként elfogadtak egy olyan alapszabályt, amit a nagy házszabályalkotó Korom Mihály is megirigyelhetett volna. Megjegyzem, hogy az akkori Országgyűlés szégyenszemre elfogadta ezt az alapszabályt. Ezt az alapszabályt egyébként az önkormányzatok később lépten-nyomon megszegték.
Lejárván az önkormányzatok mandátuma, vizsgáljuk meg, mi teljesült az elvárt célokból. Erőteljesebb lett-e a biztosítottak érdekeinek képviselete? Demokratikusabb lett-e a döntéshozatal? Hatékonnyá és átláthatóbbá vált-e a gazdálkodás? A Fidesz-Magyar Polgári Párt mindhárom kérdésre: nem.
Részleteiben megvizsgálva tevékenységüket, azt láthatjuk, hogy azért sikereket is fel tudnak mutatni ezek az önkormányzatok. Irányításuk alatt tovább folytatódott az a tendencia, hogy a tb működési költségvetése az államháztartás legdinamikusabban fejlődő területe volt: a működési költségek az ötszörösére, az apparátus létszáma a háromszorosára növekedett. A tb székházai mellett a bankok székházai mind a mai napig ócska épületeknek tűnnek. S ezt az elképesztő növekedést úgy sikerült véghez vinni, hogy sajnos a hivatalok szolgáltatása nem javult.
A sikerekből ennyit lehet felsorolni. Jóval terjedelmesebb a botrányok listája.
A rendszerváltozás óta első ízben történt meg az az eset, hogy egy közjogi intézmény elnökét az Állami Számvevőszék bűncselekmény elkövetésével vádolta meg. Sándor Lászlót, az Egészségbiztosítási Önkormányzat volt elnökét az ominózus CM-Klinikák-ügy kapcsán az Állami Számvevőszék 150 millió forint kárt okozó, hanyag kezeléssel jelentette fel. Az önkormányzat felügyelőbizottságának a vizsgálata szintén megállapította az elnök személyes felelősségét a történtekben. Mindezek ellenére az egész testületben nem akadt egyetlen olyan képviselő sem, aki indítványozta volna, hogy legalább az eljárás időtartamára függesszék fel az érintettet funkciójából.
Tisztelt Képviselőtársaim! Sok jogos és jogtalan kritika éri ma a közélet morálját, de nem tudom elképzelni, hogy létezne még egy olyan közjogi testület, ahol ez megtörténhetne. S a történetnek itt sajnos nincs vége. Az a társaság, amely - mint a napokban kiderült - 250 millió forintot vett fel teljesítés nélkül az OVER-programcsomagért, nem sokkal azután, hogy többéves karbantartási szerződést írt alá a nem létező vagy nem működő szoftverre, visszafizeti a CM-Klinikák adósságát. Talán mondanom sem kell, hogy ismét nem volt olyan önkormányzati képviselő, aki legalább gyanúsnak találta volna az ügyet. Most éppen ott tartunk, hogy az önkormányzat elnöksége a társadalombiztosítás érdekében kifejtett tevékenységéért Szent Kristóf-emlékplakettel tüntette ki az önkormányzat volt elnökét, Sándor Lászlót. A határozat meghozatalánál csak egyetlen elnökségi tag tartózkodott, az összes többi tag megszavazta.
Tisztelt Képviselőtársaim! Eme skandalum mellett persze egyéb visszaélések tömege látott napvilágot. Ebben a bizonyos vizsgálóbizottságban az embernek az volt az érzése, hogy ezek mennyisége csupán attól függ, mennyi időt és energiát vagyunk képesek a vizsgálatokra fordítani. Anélkül, hogy részletesen ismertetném a vizsgálat eredményét, csak vázlatosan hadd említsek egypárat.
A kockázatkezelő kuratóriumok tevékenységében - amelyek milliárdos nagyságú pénzek fölött diszponáltak - éppúgy megtalálható volt a személyi összefonódás, mint cégek reklámkampányának vagy éppen szextornának a finanszírozása és az ellenőrzés szinte teljes hiánya. Így sikerült olyan otthonápolási programokat finanszírozni, amelyek jelentősen többe kerültek, mint az aktív kórházi ellátás. A magán betegszállítók kapcsán ismerkedhettek meg képviselőtársaim olyan menetlevelekkel, amelyek szerint Veszprém kétszáz kilométerre került Budapesttől, vagy amelyek alapján a mentőautónak a nap 24 órájában 120 kilométer/órás sebességgel kellett száguldoznia az országban. Ez esetben nem az ellenőrzés hiányáról volt szó. Ezek az adatok olyan időszakból származnak, amelyet nem sokkal a vizsgálóbizottság előtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár két magas rangú tisztviselője ellenőrzött, és semmi kivetnivalót nem talált abban.
A biztosítottak vagyonával való gazdálkodást pedig talán mi sem jellemzi jobban, mint hogy az állandó gyakorlattá vált törvényszegés - az önkormányzat alelnöke szerint rugalmas jogalkalmazás - ellenére gyakorlatilag nem volt olyan vagyonelem, ahol ne vagyonvesztés következett volna be. Ez a gazdálkodás legalább egymilliárd forint kárt okozott a biztosítónak.
A sorozatos botrányoknál is sokkal elszomorítóbbnak tartom azonban a testület feletti demokratikus kontroll hatástalanságát. Nem született még olyan ÁSZ-vizsgálat, parlamenti vizsgálat, de akár saját felügyelőbizottsági jelentés sem, ami érdemi kritikára késztette volna az elnökséget vagy a közgyűlést. Talán egy jellemző példa a problémák elfogult kezelésére: amikor a munkástanácsok - megismerve az Állami Számvevőszék és a parlamenti vizsgálóbizottság jelentését - úgy döntött, az általuk delegált elnökségi tagot a feltárt ügyekért felelősség terheli és ezért visszahívja, az elnökség két ülésen is foglalkozott az üggyel, majd úgy döntött, hogy a választott képviselő nem visszahívható, sőt támogatta a visszahívás indokát leközlő napilap ellen a helyreigazítást.
(11.30)
Nem kívánok most állást foglalni a választott képviselő visszahívhatóságának ügyében, inkább arra az elgondolkodtató tényre szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy amikor a felügyelőbizottság volt elnöknőjét, azután, hogy bejelentette, a CM-Klinikák ügyében vizsgálatot indít, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége azonnal visszahívta funkciójából; az elnökségnek esze ágában sem volt foglalkozni esetleges jogi problémákkal vagy akár határozatban megvédeni az illetőt.
A kontrollnak ez az eredménytelensége és az önkontroll teljes hiánya az, ami miatt ki kell mondanunk: a jelenlegi megoldás megbukott. Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatok elmúlt négy éve túl drága játék még egy kísérletre.
Tisztelt Miniszter Úr! Ön az expozéjában megemlítette Kis Gyula azon hasonlatát, hogy ha rossz egy házasság, akkor nem az intézményt kell felszámolni, hanem el kell válni és esetleg a feleket lecserélni. Szeretném önnek elmondani, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány által benyújtott törvényjavaslat azonban - amely a delegálást tartalmazza - arra kényszeríti a feleket, hogy újra ugyanazt vegye el feleségül vagy férjül, és ugyanazokkal a felekkel köttessék meg a házasság.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt elfogadhatatlannak tartja a delegálás intézményt a következő indokok alapján.
Először is a társadalombiztosítási önkormányzatokban mandátumokhoz jutott szervezeteket politikai felelősség illeti meg, politikai felelősséggel tartoznak a választópolgáraik felé. A politikai felelősség érvényesítése pedig csak választások útján lehetséges. Amennyiben ezt az intézményt önök fenn akarják tartani, a választáson való megmérettetés nem elkerülhető.
A kormánynak azon indoka, hogy a választás költséges, helytálló. Sőt, azt mondjuk, hogy ennek az intézménynek, az önkormányzatoknak a fenntartása egy országos választási költségnél nagyságrendekkel kisebb összegnél is költséges, mert felesleges, sőt kártékony. Ám aki fenn akarja tartani az önkormányzatokat, annak számolnia kell azzal, hogy a demokratikus intézmények sokba kerülnek, még akkor is, ha nem fosztogatják a közvagyont. Mindenesetre reménykedünk, hogy a kormány nem gondolja úgy - illetve félve teszem fel a kérdést, hogy a kormány nem gondolja úgy -, hogy a jövő évi országgyűlési választások helyett is inkább egy költségkímélő delegálásos rendszert kell bevezetni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha a kormány javaslatáról azt állítjuk, hogy rossz és nem elfogadható, akkor arra az utóbbi időben egyes szakszervezetek által felvetett javaslatra, hogy hosszabbítsák meg az önkormányzatok mandátumát - a jelenlegi önkormányzatok mandátumát -, csak az "arcátlan" kifejezést tudjuk használni.
Rögtön felmerül az emberben a kérdés: úgy gondolják-e az illetők, hogy a demokrácia győzelme egyszeri és megismételhetetlen alkalomra vonatkozott akkoriban, 1993-ban? Csak addig volt szükség demokratikus eljárásra, amíg megszerezték a többséget? És most már arra sem hajlandóak, hogy a többi szakszervezetek megegyezzenek a mandátumok felosztásában? Mivel az önkormányzat történelme botrányok története, a Fidesz-Magyar Polgári Párt leszögezi: ennek az önkormányzatnak mindenképpen mennie kell.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mit javasolunk tehát, ha úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi önkormányzati irányítás nem folytatható? Azt javasoljuk, hogy térjünk vissza ahhoz a megoldáshoz, amely a legkevésbé botrányos időszaka volt a társadalombiztosításnak: a felügyelőbizottsági irányításhoz. Az általunk javasolt felügyelőbizottság hatékony kontrollt tud gyakorolni a biztosítási reformok lezajlásáig, hiszen ne felejtsük el, hogy a kormány most készül előterjeszteni a nyugdíjbiztosítás reformját, kaptunk anyagot az egészségbiztosítás reformjáról, tehát reformok előtt áll mind a két terület. Úgy gondoljuk, hogy majd ha ez a két reform lezajlott vagy legalábbis érdemben megkezdődött, akkor kell érdemben vitatkozni és akkor kell konszenzust kialakítani arról, hogy mi legyen a megfelelő irányítási forma.
A felügyelőbizottságokról szóló javaslatunkat hamarosan be fogjuk nyújtani, és a vita további részében fogom önöket tájékoztatni a módosító javaslat részleteiről. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
