DR. CSEHÁK JUDIT
DR. CSEHÁK JUDIT
DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt nem kormánypárti, hanem valóban felelős, önkormányzatpárti képviselőként szeretném elmondani a mondandómat. Teszem ezt annak ellenére, hogy meghallgattam Selmeczi Gabriella képviselő asszonyt, és nem igazán győzött meg az érvelése. Nem győzött meg a tekintetben, hogy a felügyelőbizottságok jobbak lennének az önkormányzatoknál, hiszen sajnos elég öreg vagyok már, és emlékszem arra a két évre is, amikor az önkormányzatok helyett felügyelőbizottságok működtek, és szeretném a képviselő asszony figyelmét felhívni, hogy például az egészségbiztosító igen jelentős székházának építéséről is ez a felügyelőbizottság döntött, valamint a parlamenti vizsgálóbizottság által kifogásolt számos ügy eredője visszavezethető erre az időszakra is, sajnos, amikor a felügyelőbizottságok regnáltak.
Együtt talán megállapíthatnánk, hogy az elmúlt hat évben sem a felügyelőbizottságok, sem pedig az eddig működő önkormányzatok nem végeztek meggyőző munkát, és éppen ezért vagyunk nehéz helyzetben.
Üdvözölni szerettem volna - sajnos, nincs jelen - Torgyán képviselő urat a választott önkormányzatok barátai között, baráti körében, hiszen a Független Kisgazda- és Polgári Párt az előző parlamenti ciklusban más kormánypártokkal együtt erősen a delegálást támogatta. Szívből üdvözlöm tehát, hogy velem együtt a választott önkormányzatok hívei között tarthatom őt is számon.
1989-ben, 10 évvel ezelőtt magam, bár tájékozott voltam az önkormányzatok kezdő 50 évének súlyos problémáiról, mégis a reformidealizmustól áthatva úgy gondoltam, abban, hogy szüksége van a magyar társadalomnak és a magyar szociálpolitikának önálló, legitimitással rendelkező, a társadalmi demokráciát erősítő testületekre, ebben egyetértés lesz a társadalom tagjai, a politikai pártok és a politikai döntéshozók között. Roppant sajnálom, hogy bár úgy tűnt az elindulásnál, hogy ebben mindannyiunknak erős a meggyőződése, nem tartunk előrébb 10 év elmúltával, itt és most, mint 1989-ben vagy 1991-ben.
Azt is ki kell mondanom, hogy ezért valamennyien felelősek vagyunk. Felelős az előző kormány, az előző parlament, felelős a jelenlegi kormány is, és természetesen felelősek mindazok a szervezetek, amelyek az önkormányzatokban működtek, és nem adták meggyőző tanújelét annak, hogy ezek az önkormányzatok hatékonyan, jól és felelősen tudnak működni.
Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy nem megszüntetni kell emiatt az önkormányzatokat, hanem meg kell keresni azokat a lehetőségeket és megoldásokat, amelyek felelős önkormányzati működésre adnak lehetőséget. Azt kell látnunk a beterjesztésből és a helyzetből adódóan is, hogy számos dolgot sem a kormány által beterjesztett jogszabály, sem a parlament nem fog tudni megoldani. Ezek között említeném azt, hogy nem lesz lehetőségünk az új önkormányzatok megalakulásáig például az alkotmánymódosításról rendelkezni, pedig 5 év óta egyetértünk abban, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatokról az alkotmányban is szólni kell. Nem lesz lehetőségünk azt a fontos kérdést eldönteni, ami itt minden felszólaló esetében felmerült, hogy delegáljunk vagy válasszunk. Abban valószínűleg egyet lehet érteni, hogy mindkét oldalt egyforma módszerrel kell létrehozni, de hogy hogyan lehet: akár közvetlen választással ezt megvalósítani, akár pedig valódi legitimitással rendelkező, teljes érdekképviseletet megvalósító szervezetekből delegálni, ez a problémakör itt és most nem rendezhető el.
Nem zárható le az a vita, hogy kik legyenek a testületekben. Ellentmondásos a jelenlegi és az előző jogszabály is, hiszen az ellátásra jogosultak és a teherviselők önkormányzatát említi, és többnyire a járulékfizetők, a teherviselők önkormányzatáról van jelenleg szó. Ezt az alapkérdést sem vitattuk meg, és ebben sem születtek eddig meggyőző álláspontok.
Nem vagyunk teljesen tisztában azzal, hogy a társadalombiztosítási reformok következtében hogyan és miként fog átalakulni az önkormányzatok feladatköre, ebben egyetértek Selmeczi Gabriellával.
(11.40)
Ezért tehát várhatóan módosulni fog a két önkormányzat feladatköre, irányítása. Valószínűleg szükség lesz tartalmilag, formailag is a nyugdíj-biztosítási önkormányzat és az egészségbiztosítás elkülönülésére és külön kezelésére. Nem tudjuk ebben a törvényben, de még módosítások során sem, teljesen pontosan meghatározni a parlament, a kormány és a önkormányzatok feladatkörét és munkamegosztását, és ez a jövőben és a következő években is sok gond okozója lehet. Természetesen a beterjesztett módosító javaslat és a jelenleg megismert módosító indítványok sem teremtenek egyértelmű helyzetet a hivatal irányításának, működésének és teljes körű szabályozásának a kérdésében.
Én tehát azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy a parlament egy átmeneti rövid időre, 2000-ig szóló törvényt, megoldást tud elfogadni. Ez ugyanis azt a helyzetet, ami eddig kialakult, apró korrekciókkal és módosításokkal a jobb megoldások, az egyértelműbb helyzet felé tudja terelni, de ugyanakkor nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy két politikai választás között politikai vitáktól nem ilyen mértékben terhelten, ezek a kérdések továbbra is egyeztetésre kerüljenek, és új, értelmes és hosszú távra is eredményes megoldások születhessenek. Én tehát itt ezen a ponton, miután miniszter úr kifejezte készségét ennek a javaslatnak és megoldásnak az elfogadására, nem álságot látok, nem a problémák elhalasztását, hanem éppen annak a szándékát, hogy a jelenlegi kormányzat és a kormánykoalíció senkit nem akar delegálással befagyasztani az újjáalakuló testületekben, hanem a politikai pártok és a társadalom lehetőségeit akarja szabadon hagyni, hogy jó irányba alakuljanak ezek a testületek.
Én tehát úgy gondolom, hogy ezt a célt kell mindenekelőtt hangsúlyozni és figyelembe venni. Szükség van korrekciókra, meg kell tenni minden lépést, ami jelenleg megtehető és egyszerűbb helyzetet teremthet, és nyitva kell hagyni minden lehetőséget, ami a jobb megoldás irányába mutat. Ezért nekem az a véleményem, miniszter úr szavait kölcsönözve, hogy a jelenleg beterjesztett kormányjavaslat is metszőollót igényel. Bizonyos módosító indítványokkal tovább kell módosítani és változtatni a beterjesztett kormányjavaslatot.
Elmondanám nagyon röviden, hogy milyen kérdésekben tartom ezt nagyon fontosnak. Nem térnék ki a rövidebb idejű mandátumra, hiszen erről már szóltunk és szóltam.
Fontosnak tartom a hatáskörök pontosabb kiegyensúlyozását, indokolt esetben a kormány, indokolt esetben az önkormányzatok hatáskörének további korlátozását. A vagyonkezelés kérdésében vagy például az egészségpénztár rendelkezésére álló természetbeni ellátások fedezetét képező alapok átcsoportosítási lehetőségeinek a tekintetében én biztosan korlátozásokat fogok javasolni. De ugyanakkor számos ponton korlátozni kell azokat a jogosítványokat, amelyeket én indokolatlannak tartok a kormány számára megadni.
Fontosnak tartom azt, hogy módosító indítványokkal tovább pontosítsuk a kormány, az önkormányzat és a hivatal viszonyát. Én magam sem tartom teljesen kidolgozottnak az egyszintű testületek működését. Azzal értek egyet, hogy bizottságok és tagozatok alakításával - és nemcsak önkormányzati képviselők bevonásával - lehet szélesíteni ezt a munkát, be lehet vonni olyan testületeket, szervezeteket, amelyek nem kerülnek most be az önkormányzatba, és ez lehet iskolája egy új típusú, másfajta összetételű önkormányzat kialakításának.
Igen, szükség van arra, hogy a parlament megerősítse a biztosítási önkormányzatok alapszabályát, és én olyan kérdéseket, mint az önkormányzati tisztségviselők díjazása, az összeférhetetlenségi szabályok, különböző járandóságoknak és tiszteletdíjaknak az összege, az alapszabályba javaslom befoglalni, hiszen akkor egy külső kontroll is érvényesülhet; és így mindazoknak, akik szóvá tették ezeknek az összegnek a nagyságát, a lelkiismerete nyugodt lehet, hiszen bele fogunk tudni szólni ezekbe a kérdésekbe.
Én a felügyelőbizottság összetételét elfogadhatónak tartom, de ajánlanám, hogy gondolkodjunk el azon, hogy erősítse meg a parlament ezt a felügyelőbizottságot. Más jogállást jelent. Ha már nem az önkormányzaté a felügyelőbizottság, akkor valahova tartoznia kell! Ha már az alapszabályt, ha már a felügyelőbizottság jogosítványait és a felügyelőbizottság alapszabályát megszavazza a parlament, akkor miért ne erősíthetné meg a felügyelőbizottság tagjait!? Ezzel tulajdonképpen bizonyos beszámolási kötelezettséget is előírhatnák számára a parlament bizottságai vagy a parlament plénuma előtt. Fontosnak tartom azt, hogy rendezzük a felelősségi viszonyokat, hiszen ezek sem egyértelműek.
Sokan kitértek a házasság kérdéskörére. Magam is azon az állásponton vagyok, hogy a kapcsolat megjavításához kölcsönös kompromisszumok és egyetértésre alapozott megállapodások szükségesek. Nem tartom tehát jónak, ha ezek a módosító javaslatok és a parlament által elfogadott törvényjavaslat nem az érintett szervezetekkel, nem a járulékfizetőkkel és nem a járulékokból finanszírozott ellátások élvezőivel kialakított kapcsolatokra épülnek.
A további vita során a módosító javaslataink esetében is azon leszünk, hogy ezek az egyeztetések továbbra is folytatódjanak, és hogy nagyobb legyen az egyetértés, a támogatás - nemcsak itt a parlamentben, hanem a parlamenten kívül is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
