T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár: a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő H/4114. számú országgyűlési határozati javaslat megerősíteni javasolja hazánk csatlakozását a nemzetközi energiaprogramról szóló egyezményhez és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek a Nemzetközi Energia Ügynökséget létrehozó határozatához.
E csatlakozás igen hosszú, közel egyévtizedes előkészítő munka eredményeként jött létre. A felvétel lehetősége akkor nyílt meg, amikor 1996 májusában a Magyar Köztársaságot felvették a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet - közismert nevén az OECD - tagjai sorába. A Nemzetközi Energia Ügynökség a benyújtott dokumentumok alapján az 1996. október 16-ai kormányzótanácsi ülésén megvitatta a Magyar Köztársaság felvételét és pozitív döntést hozott. Ezzel a volt szocialista országok közül elsőként hazánkat meghívták tagjaik sorába.
A Nemzetközi Energia Ügynökséget 1974-ben hozták létre. A Nemzetközi Energia Ügynökség az OECD független szervezete. Alapításának elsődleges célja a kőolajválság leküzdése volt. A szervezetnek a 29 OECD-tagország közül ma nem tagja Csehország, Lengyelország, Izland, Mexikó és Korea. Az ügynökség hosszú távú feladata a tagországok energetikai problémáinak kezelése.
Tisztelt Országgyűlés! Felvetődik a kérdés, hogy Magyarország számára e csatlakozás milyen előnyökkel jár. Tagságunk révén megszilárdítjuk energiaellátási helyzetünket, megnőnek az ellátási diverzifikációba való tőkebevonás esélyei. Elismertté válik a földrajzi helyzetünkből adódó tranzitszerepünk, a nemzetközi energetikai fórumokon pozíciónk erősödik. Az energiaügynökségi tagság további előnye még, hogy Magyarország tagként részesévé válik annak a bonyolult védelmi mechanizmusnak, amely a kőolaj- és kőolajtermék-ellátás regionális vagy általános csökkenése esetén is megőrzi a tagországok vagy csak egy érintett tagország gazdaságának működőképességét.
A kőolaj-behozatal elmaradása esetén kezdeményezhetjük válságintézkedések végrehajtását. Nettó kőolaj-importáló országként jogosultak lehetünk piaci áron történő kőolaj vagy kőolajtermék juttatására. További előnyt jelent Magyarország számára, hogy bekapcsolódhatunk a legfejlettebb országok energetikai döntéshozói, szakmai vérkeringésébe. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a hatályos magyar energiapolitika aktualizálásakor megalapozza a döntéseinket, továbbá biztosítja a külföldi tőke érdeklődését az energetikai beruházások - így például a tárolók, tranzitvezetékek - iránt.
Tisztelt Országgyűlés! A Nemzetközi Energia Ügynökség csak akkor képes célját elérni, ha a tagországok külön-külön is megfelelnek bizonyos követelményrendszereknek. Hazánk e tekintetben a következő követelmények előtt áll: a kőolajimportra vonatkoztatott 90 napos biztonsági kőolaj- és kőolajtermék-tartalékkészlet biztosítása, kőolajválság esetén önkéntes kőolaj- és kőolajtermékigény-korlátozó intézkedéseket kell bevezetni a nemzetközi energiaprogrammal összhangban. Tagdíjfizetési kötelezettségeket kell teljesíteni, ami évente 300 ezer francia frank, azaz 9 millió forint. Energiastatisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget vállalunk, amely a nemzetközi statisztikai adatbázisnak részévé válik.
Tisztelt Országgyűlés! Ezúton köszönöm a gazdasági és a külügyi bizottságnak, hogy egyhangúlag támogatta a nemzetközi energiaprogramhoz és a Nemzetközi Energia Ügynökséghez való csatlakozásunkat. Ily módon a megerősítésről szóló okmány letétbe helyezése után tíz nappal hazánk döntéshozóként részt vehet az ügynökség különféle munkaszervezeteinek tevékenységében.
Kérem az Országgyűlést, hogy az országgyűlési határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
