DR. TROMBITÁS ZOLTÁN
DR. TROMBITÁS ZOLTÁN
DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Meglepett Bauer Tamás képviselő úr hozzászólásának kezdete, hiszen először a Kereszténydemokrata Néppártot, majd a Magyar Demokrata Fórumot bírálta, és vártam, mikor jut el kedvenc szakterületéhez. De nem kellett sokáig erre a kérdésre várni, hiszen a Fidesz is hamar kivívta képviselőtársam bírálatát.
(19.50)
Bauer Tamás elmondta azt is, hogy egy nemzeti közmegegyezés tűnik akörül látszani, hogy a jelenlegi rendszer nem jó rendszer.
Mitől önkormányzati is a jelenlegi társadalombiztosítás? Ennek több kritériuma is lehetséges, hogy mit nevezünk mi önkormányzatnak. Én azt gondolom, az egyik ilyen, hogy egy közösség önmagának az igazgatása - az egyik ilyen alaptétele. Ez a jelenlegi társadalombiztosítási önkormányzatoknak nevezett valamikre egyáltalán nem igaz, ebben egyetértek Bauer Tamással, ez egyáltalán nem állja meg a helyét, és mindazokkal az előttem szólókkal, akik ezt ecsetelték, hogy ezek nem valódi önkormányzatok. Például engem ki képvisel ebben az önkormányzatban? - tehetem föl a kérdést; azt gondolom, hogy senki.
A parlamentbe való jutáshoz bárki jelöltetheti magát képviselőnek, és ha megszerzi az ehhez szükséges, törvény által támasztott feltételeket, vagy az önkormányzat... - bármelyik helyi önkormányzati választáson megszerzi az ehhez szükséges feltételeket, a polgárok részéről az ajánlásokat, jelöltetheti magát, a jelölés után pedig, ha meggyőzi őket arról, hogy ő a legjobb abban a kerületben, akkor képviselő is lehet belőle. A társadalombiztosítási önkormányzatoknál ez a helyzet nem áll fenn.
Bauer Tamás azt is megkérdezte, feltette a kérdést, hogy miféle választások voltak 1993-ban, és azt a megállapítást tette, hogy nem voltak ezek szabad választások. Én is azt gondolom, hogy ezek a választások nem voltak szabad választások, ezért a Fidesz nem támogatta ezeket a választásokat, nem támogatta ezt a törvényjavaslatot - egyedül az akkori parlamenti pártok közül -, mert mi úgy gondoltuk, hogy ez rossz megoldás. Azonban nagyon örülök annak, hogy Bauer Tamás is belátta, hogy ebben a vitában nekünk, a Fidesz-nek volt igaza, és az ő akkori pártja, amely ezt a módosítást vagy ezt a törvényjavaslatot megszavazta, nem helyes úton járt. Ezeket a választásokat egyébként Nagy Sándor a demokrácia győzelmének nevezte akkor, 1993-ban. Nagy Sándor korábbi pártjában sokan hangoztatták, hogy Magyarországon történelmileg egypártrendszer alakult ki, nincs szükség ezért többre.
A mostani helyzet hasonlóról győz meg bennünket. Győzött a demokrácia elméletileg 1993-ban ezeken a választásokon, történelmileg ez alakult ki tehát Magyarországon, ezek után nincs már másra szükség, mint ezen választások alapján a későbbiekben delegálunk képviselőket egy adott testületbe, amit úgy nevezünk, hogy önkormányzat. Ha ez az elv egyébként a parlamentre is igaz lenne, akkor az első szabadon választott magyar kormány is megtehette volna, mondjuk, azt a javaslatát, hogy majd a '94-es választások helyett a '90-es választások eredményei alapján delegálnak a pártok tagokat a parlamentbe - az analógia ugyanaz.
Konkrétabban a törvényjavaslatra visszatérve: beszél a törvényjavaslat a képviselők költségtérítéséről és tiszteletdíjáról, de nem helyez itt korlátokat, hanem csak annyit mond, hogy az önkormányzatoknak, az úgynevezett önkormányzatoknak kell erről rendelkezniük. Én azt gondolom, hogy csak a számlával igazolt és indokolt költségeket szabad megengedni, valamint a munkabérkiesés esetén járó költségeket az itteni képviselőknek; a tiszteletdíj esetében pedig - ha az önkormányzati, tehát a helyi önkormányzati képviselőkre a parlament hozott egy törvényt, hogy milyen keretek között állapíthatják meg a saját tiszteletdíjukat - logikusan itt is beléphetne egy olyan szabály, hogy valamilyen kereteket szabunk, és nem hagyunk tág határokat. Emlékezzünk vissza '93 nyarának elejére, akkor társadalombiztosítási önkormányzati képviselő is mondott le pont a tiszteletdíjak megállapításáról szóló vita következtében - amelyek néhol igen magasra sikeredtek, egyáltalán nem voltak indokoltak a véleményem szerint.
Van a törvényben egy visszamenőleges hatály is szerintem, amely a '93-as választottakat is érintené: a kétszeri választás vagy delegálás lehetőségét érintené. Szerintem ez egy visszamenőleges hatály, hisz aki '93-ban indult valamilyen módon ezen a választáson, az nem készülhetett fel arra, hogy a későbbiek folyamán legfeljebb kétszer lehet. Ez az elv egyébként elvileg nem helytelen elv a delegálás szempontjából, ha a delegációs elv érvényesül, akkor egyet lehet vele érteni, hogy lekorlátozzuk az ő indulási lehetőségüket egymás után kétszeri indulásra, csak ez a visszamenőleges hatály aggályos lehet. A delegációs elvvel foglalkozott tegnapi ülésén a Fidesz-Magyar Polgári Párt Országos Választmánya, amely ezt támadta, és állásfoglalást fogalmazott meg a delegációs elvvel szemben. Ennek egyes indokait ki is fejtettem itt az előbb elmondottakban.
Tartalmaz a törvényjavaslat egy olyan megoldást is, hogy az önkormányzatok helyi területi szervezeteket alakíthatnak ki, amelyeket nem látunk igazán, az indoklásból sem derül ki, hogy milyenek lennének ezek, kik lennének ezeknek a helyi területi szervezeteknek a tagjai, és igazából mit is csinálnának ezek a helyi területi szervezetek, milyen pénzek fölött lenne rendelkezési lehetőségük; bár a kormányprogram is tartalmaz erre egy utalást, hogy bizonyos regionális önkormányzatokat kellene létrehozni a társadalombiztosítás területén. Tudom, hogy itt nem erről van szó, csak ott is van egy ilyen utalás, meg itt is van egy ilyen utalás, csak pontosan nincsen kifejtve, ezért nem igazán értem, hogy ez pontosan mit jelent, milyen tartalommal lesz ez kitöltve.
A mi véleményünk szerint a felügyelőbizottságok, mint ahogy ez '93 előtt volt, betölthetik ugyanazt a szerepet, amit az önkormányzatok. Ez a kétszer kilenc fő alkalmas lenne ezeknek az "önkormányzatoknak" a pótlására. Természetesen itt nem ebben a törvényben említett felügyelőbizottságokra gondolok, hanem egy hasonló elven felépülő felügyelőbizottságra, ami '93 előtt működött. Hiszen ha igaz az, amit elmondott Bauer Tamás, és azt hiszem, szerintem igaza van - hogy ezek azért sem önkormányzatok, mert nem vállalnak felelősséget igazából azokért a döntésekért, amelyeket meghoznak, hanem a parlamentnek, tulajdonképpen a költségvetésnek és a mindenkori kormányzatnak, a kormányzati többségnek kell felelősséget vállalni az ő döntéseikért, és ha kell, akkor nekik kell a pénzt belepumpálni a tb-hiány miatt ezekbe a szervekbe, illetve az ő költségvetésükbe, mivel nem ők viselik a felelősséget -, akkor teljesen értelmetlenné válnak az olyan irányú felügyelőbizottságok, amelyeket a törvényjavaslat is indokol.
Ha a parlament áll jót azokért a cselekedetekért, amelyeket ezek az önkormányzatok végeznek, akkor ehelyett inkább jobb lenne az, ha egy olyan felügyelőbizottság gondoskodna a dolgokról, amit én például úgy is el tudok képzelni, hogy a kilenctagú felügyelőbizottság kormányzati oldalról három, ellenzéki oldalról három delegált tagból, plusz a két érintett tárca - tehát a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium - által delegált egy-egy tagból, plusz, mondjuk, a miniszterelnök által kinevezett elnökből tevődne össze, és ez tökéletesen betölthetné ezt a feladatot, az ellenőrzési feladatot, ugyanúgy, mint ahogy ezt '93 előtt az akkori felügyelőbizottságok betöltötték, és lényegesen olcsóbb megoldás is lenne. Egyébként pedig az, hogy mi akkor ezt a törvényjavaslatot nem fogadtuk el, és az azóta eltelt idő, majdnem négy év és azok botrányai bebizonyították, hogy az akkori válaszunkban, amit adtunk a felvetett kérdésre - azt gondolom -, nem volt minden aggály nélküli a mi válaszunk, hiszen beigazolódtak a botránysorozatokkal, hogy ezek az önkormányzatok igazából nem fognak jól működni.
Így elolvasva a javaslatot, összességében elmondhatom azt, hogy számomra felesleges szervnek tűnnek ezek az önkormányzatok, hiszen ha összeszedjük azt, hogy tulajdonképpen mihez van joguk, és mihez nem, és miben korlátozhatják őket... - az Országgyűlés a kormány vagy az ÁSZ javaslatára feloszlathatja őket, csak a kormány egyetértésével nevezhetik ki, vagy menthetik fel a főigazgatót és helyetteseit, felfüggesztheti a Ház a gazdálkodási jogosítványait az önkormányzatoknak, egy sor kérdésben csak akkor tud javaslatot tenni, vagy döntést hozni, amennyiben azt kétharmados többséggel szavaznák meg. Tehát ahol még lenne javaslattételi jogköre, sok kérdésben a törvény kétharmados többséget ír elő, ha ez pedig nem jön össze, akkor nem tudja gyakorolni ezt a javaslattételi jogkörét, és tudjuk, hogy ilyen széles körű konszenzus bizony sokszor igen nehezen jön össze. Az alapszabály elfogadásához szintén a parlament jóváhagyása, egyéb határozatok elfogadásához pedig a kormány egyetértése szükséges.
Mindezek alapján tehát én azt tudom összefoglalóul, utolsó mondatul elmondani, amit többek is elmondtak: ezek nem önkormányzatok - ezekkel egyetértek -, és nevezzük inkább nevén őket; ezek, az itt szereplő javaslatban szereplő szervek: gittegyletek. Köszönöm.
