DR. KERTÉSZ ZOLTÁN
DR. KERTÉSZ ZOLTÁN
DR. KERTÉSZ ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném felhívni a figyelmüket egy érdekes jelenségre: a mezőgazdasági bizottságból egy olyan ember mondott véleményt, aki nem volt jelen a bizottsági ülésen. Ettől még a jegyzőkönyvet tanulmányozhatta volna, és gondolom, azt elmondhatta volna - de hogy egészen más dolgokról is beszélt, ezt kicsit furcsának tartom. De hát rátérek a lényegre, hiszen egy nagyon fontos javaslatról van szó.
A Szabad Demokraták Szövetsége korábban is és jelenleg is a helyben lakók, a ténylegesen mezőgazdasági tevékenységet folytatók termőföld-tulajdonszerzését kívánta eddig is segíteni és kívánja a jövőben is támogatni. Szeretnénk azonban csökkenteni minden spekulációs szándékú termőföld-vásárlási lehetőséget. Egyetértünk azzal is, hogy külföldi természetes és jogi személy az EU-csatlakozásig ne szerezhessen termőföldtulajdont. Gondolom, Balsay képviselő úr, ha ezt tudta volna, talán nem veti fel azt a korábban tett megjegyzését. (Közbeszólások a jobb oldalról.)
De miért is váltott ki ez ilyen éles vitákat már a parlamenti tárgyalás előtt? Feltehetőleg azért, mert valóban nagyon fontos kérdésről van szó, hisz a termőföld legfontosabb nemzeti kincsünk, egyik legfontosabb különleges termelőeszközünk, amelynek a területe nem növelhető, az örvendetes beruházások számának növekedésével inkább csökken a területe, hisz ez a megújuló erőforrások, természeti erőforrások alapja, közege.
Külön meg kell említenem azt, hogy az ország területének körülbelül 70 százaléka termőföld, összehasonlítva a világátlaggal, ahol ez körülbelül 9 százalék. Ehhez társulnak még a kiváló éghajlati viszonyaink, a magyar emberek közismert szorgalma és szakismerete, amit nemzetközi szinten is elismernek.
Miért is szükséges a jelenlegi szabályozást módosítani? Az 1994. február hóban tárgyalt törvényjavaslatból érzelmi, indulati irányváltás miatt kicsit félresikerült törvény lett. Nem kívánok idézni az akkori vezérszónoklatokból, pedig lenne egynéhány érdekesség, sem a választási pártprogramokból, pedig abban is lenne egynéhány érdekesség, hisz valamennyi párt szinte elismerte azt, hogy szükséges lenne, hogy a gazdasági társaságok termőföldhöz jussanak. De a preambulumból néhány szót, néhány sort mégis idéznem kell.
"Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a termőföld forgalma és a termőföld mint a jelzálogon alapuló hitelezés biztosítéka a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegítse, a versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas földbirtokok jöjjenek létre, és a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék - stb. stb. - a következő törvényt alkotja."
Kialakult-e a valódi termőföldforgalom és földpiac? El kell ismernünk, hogy nem. Így megfelelő földárak sem alakulhattak ki, ami pedig a jelzálog-hitelezés biztosítéka lehetne. De versenyképes birtokszerkezet sem alakult ki.
De mi történt, kedves képviselőtársaim 1994 júniusáig? Egyik kisebbségi előadó sem tett erről említést, érdekes módon. Addig bárki termőföldet vásárolhatott Magyarországon. Vasárnap este "A hét" műsorában is láthattunk erre példát. Én magam is voltam egy hasonló helyen Zala megyében, nem kívánok neki reklámot csinálni, de ha valaki kíváncsi rá, megmondom, és el lehet menni megnézni, hogy milyen jól működik.
Remélem, hogy most nem az indulatok fogják vezérelni e fontos törvényjavaslat vitáját, hanem valóban a mezőgazdaság, a mezőgazdasági termelők számára hasznos és fontos törvényt fogunk alkotni, módosítást fogunk megszavazni.
Nem kívánok részletes statisztikai adatokat ismertetni, de egynéhányat mégis meg kell említenem, ami indokolja részben a törvény módosítását. Jelenleg Magyarországon az összes földbirtok 97 százaléka - tehát majdnem 100 százalék, 97 százaléka - 10 hektár alatti. A földtulajdonosok 80 százalékának egy hektár alatti a földbirtoknagysága - természetesen a "nagyság" idézőjelben, mert inkább kicsiségét kellene említeni -, az összes termőföld 41,2 százaléka 1-10 hektár birtokméretű. 1,8 millió földtulajdonos volt, ami az öröklések folytán természetesen már jóval több. De azt is tudom, hogy ez csak papíron van így, mert már elindult egy ésszerű birtokkoncentráció.
Azon felesleges lenne vitázni, kedves Gyimóthy Géza képviselőtársam, hogy a hatékony gazdálkodáshoz mi az optimális birtokméret, hisz ez nagymértékben függ attól a növénykultúrától, amit éppen ott termelnek. De éppen ez az idei nehéz csapadékos év bizonyította be, hogy gabonaféléket egy-másfél hektáros gazdaságokban nem lehet nyereségesen termelni.
Ugyanakkor mi a helyzet napjainkban? Nagyon sok idős vagy városban lakó földtulajdonos, aki nem tudja vagy nem is akarja művelni ezeket a szétszórt apró parcellákat, megfelelő áron szeretné eladni a termőföldjét. De sajnos nincs ára, így a mai nyomott árakon nagyon kevés magánszemély, nagyon olcsón, spekulációs céllal, nagyon nagy mennyiségű termőföldet vásárolhatna fel, és valljuk meg őszintén, nem is biztos, hogy valamennyien tisztességes módon teremtették meg ennek a forrását. Sokat hallottunk olajszőkítőkről, borhamisítókról, amit gondolom, hogy az ellenzék is nagyon jól tud. Azt javaslom, aki megteheti tehát, ne adja el jelenleg a földjét, mert olyan eszköz, kincsképző eszköz van a kezében, amely a későbbiekben sokkal többet érhet.
Ugyanakkor azt is meg kell említenem, hogy a termőföld közel 60 százalékát művelő belföldi társas vállalkozások tulajdonában mindössze a földterületek 4-4,5 százaléka van. Ezekben több mint 150 ezer főfoglalkozású dolgozó van, akik máshol nem tudnak dolgozni. Egyrészt nem volt kárpótlási jegyük, nincs tőkéjük, hogy elinduljanak vagy földet vásároljanak, másrészt feltehetőleg szakképzettségük sincs, hisz korábban bizonyos speciális részfeladatokat végeztek csak.
Meg kell kérdeznem: lehet-e tulajdon nélkül komoly befektetésre, beruházásra gondolni? (Közbeszólás a jobb oldalról: Lehet!) Azt hiszem, mindenki tudja, hogy kevésbé. (Közbeszólás a jobb oldalról: Lehet!) Jöhet-e így működő tőke a mezőgazdaságba? Nemigen hiszem. (Közbeszólások a jobb oldalon.) Kedves ellenzéki képviselőtársaim, ha a népszavazáson esetleg azt is megkérdeznénk az állampolgároktól, hogy hajlandó-e ön több adót fizetni azért, hogy a mezőgazdaság több támogatást kaphasson (Közbeszólás a jobb oldalról: Ezt nem lehet megkérdezni!), én gondolom, hogy a polgárok többsége nemmel válaszolna.
A minőségi tejtermelés nagy részét adó tehenészeti telepek a hatalmas tömegtakarmány-igényüket jelenleg bizonytalan, bérelt területeken kénytelenek megtermelni.
(10.00)
A nagy távolságok csak növelhetik a termelési költségeket, de a bizonytalanságot is. Jelenleg viszont termőföldet a jelenlegi szabályozás miatt nem vásárolhatnak. Tehát hangsúlyoznom kell, hogy az igazi földpiac nélkül megfelelő termőföldárak sem alakulhatnak ki. Ezért is kell módosítani a jelenlegi szabályozást.
Mire is ad lehetőséget a jelenlegi, tárgyalás alatt lévő módosítás? Miniszter úr az expozéban részletesen kifejtette ezt, csak a három legfontosabb alapelemét szeretném ismertetni. A legalább öt éve mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaság vagy társas vállalkozás a telephelye, székhelye szerinti településen - ha legalább középfokú mezőgazdasági szakképesítéssel rendelkező tagja van - termőföldet vásárolhat. Jelenleg ezeknek a feltételeknek körülbelül 2000 társas vállalkozás felel meg.
Viszont hangsúlyoznom kell, hogy ez a 300 hektár úgy értendő - az önkormányzati bizottsági előadó ebben tévedésben volt -, hogy ha a meglevő és a megszerezni kívánt földterület összessége haladná meg a 300 hektárt, akkor kell a helyi önkormányzat engedélye a helyi agrárkamara véleménye alapján. Igen, ezt a Szabad Demokraták Szövetsége is nagyon fontosnak tartja - a helyi közösségek beleszólási lehetőségét -, hiszen a helyben élők sokkal bölcsebbek, gondolom, hogy nálunk is bölcsebbek. (Közbeszólás az ellenzék padsoraiból: Ezt tudjuk!)
De szeretnénk majd egy módosító javaslatot benyújtani, hogy amennyiben ez a 300 hektár meghaladná az adott kistelepülés földterületének 15 százalékát, akkor ez legyen a felső határ; amennyiben ez nem éri el a 300 hektárt, akkor is. Ugyanakkor a földtulajdonosok részére is biztosítani kell a szabad rendelkezés jogát, tehát annak adhassa el, aki többet fizet érte.
Fontosnak tartjuk a beruházások földigényének kielégítését is. Hasznosnak tartjuk a bérleti idő maximális idejének felemelését, ugyanakkor a minimális idejének meghatározását is, hiszen ez nagyon fontos olyan szempontból, hogy ott a gazdálkodó biztonságban legyen, különböző egyszerűbb beruházásokat - mint öntözés - is meg tudjon valósítani, ugyanakkor a föld zsarolása ne következhessen be.
Az elővásárlási jog szempontjait szintén fontosnak tartjuk, el is indult már egy ésszerű birtokszerkezet kialakítása, ehhez jelenleg is kedvezményes kamatozású hitel vehető igénybe.
Mire nem ad lehetőséget, tisztelt képviselőtársaim, ez a törvényjavaslat? Sok minden mellett két dologra biztosan nem. Az első, hogy az úgynevezett zsebszerződéseket nem fogja legalizálni, amit az egyik ellenzéki párt többek között állított korábban. De külföldi magán- és jogi személy sem szerezhet földtulajdont. Ha a gazdasági társaság megszűnik, feloszlik vagy csődeljárás alá kerül, termőföld akkor sem kerülhet külföldi tulajdonba.
De miért csak most nyújtotta be a kormány ezt a nagyon fontos törvényjavaslatot? Miniszter úr is említette, hogy régóta folyik ennek az előkészítése és mennyire fontos, de nagyon sok korábbi változat is készült, és nagyon sok estét átvitatkoztunk már erről a témáról korábban. Meg kell azt is jegyeznem, hogy a kárpótlás hibás végrehajtásából és a részaránytulajdonok rendezetlensége miatt a földhivatalok csak most, illetve a közeljövőben fognak elkészülni a telekkönyvi rendezéssel, úgy gondolom, hogy naprakész tulajdoni lapok nélkül nemigen lehet fontos és ilyen horderejű üzleteket kötni.
Ugyanakkor nem foglalkozik a javaslat a megműveletlen termőföldek kérdésével, pedig ez egy nagyon fontos dolog, kedves képviselőtársaim. Nagyon sok kis parcella van jelenleg is megműveletlenül, elsősorban természetesen növény-egészségügyi, másodsorban közegészségügyi szempontból is nagyon fontos lenne ezekkel foglalkozni. Persze a tulajdonost, a bérlőt a jelenlegi rendezetlen viszonyok között nagyon nehéz lenne megtalálni. Ha a földbérlet forrásadója átkerülhet a helyi adó kategóriájába, akkor, gondolom, az önkormányzatnak is nagyobb érdeke fűződik majd ahhoz, hogy kiderítse, ki ott valóban a tulajdonos. Úgy gondoljuk, hogy mindenképpen, ha két éven át felszólítást kap, és akkor sem tesz semmit, nem gyommentesíti a területet, esetleg a kényszerárverés is szóba jöhessen. (Bogárdi Zoltán közbeszólására:) Ez hiányzik, kedves képviselőtársam, azt mondtam, hogy ezt is fontosnak tartanánk.
Bár a jelenlegi javaslat a belföldi természetes személyek földszerzését nem módosítja, úgy gondoljuk, hogy a spekulációs célú földvásárlások megelőzésére célszerű lenne a dán vagy a svéd modellt alkalmazni, amely közismerten az életvitelszerű helyben lakást, az élethivatásszerű mezőgazdasági tevékenységet és bizonyos szakképesítést is előír. Célszerű lett volna az öröklési kérdésekkel is foglalkozni, hogy ne következhessen be további birtokelaprózódás. Ezzel a közeljövőben mindenképpen kell foglalkoznunk.
Összességében azt mondhatom, hogy az említett apróbb módosításokkal mi javasoljuk a termőföldről szóló tervezet elfogadását, hogy valóban igazi földpiac alakulhasson ki, hogy emelkedjen a termőföld ára, ezáltal a hitelhez jutás is könnyebb lehessen, hogy megfeleljünk a nemzetközi szerződéseknek, hogy végre tiszta és világos helyzet alakuljon ki a földpiacon, hogy megszűnjenek végre a zsebszerződések.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
