POZSGAI BALÁZS
POZSGAI BALÁZS
POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A menekültek helyzetéről szóló egyezményt, az úgynevezett Genfi Egyezményt 1951. július 28-án fogadták el Genfben, amely azóta a menekültek védelmének univerzális alapdokumentuma. Ez az egyezmény lehetőséget biztosít arra, hogy a szerződő államok aláíráskor vagy csatlakozáskor nyilatkozzanak arról, hogy az egyezményből fakadó kötelezettségeiket kizárólag az Európában bekövetkezett események miatt menekültté váló személyekkel szemben teljesítik. Az ilyen nyilatkozatot tevő államok az egyezményt úgynevezett földrajzi korlátozással alkalmazzák. A Genfi Egyezményhez 1967. január 31-én New Yorkban egy jegyzőkönyvet fűztek, amelyet földrajzi korlátozás nélkül kell alkalmazni, de az egyezményben részes államok által tett nyilatkozatok továbbra is érvényesek mindaddig, ameddig kiterjesztő nyilatkozatot nem tesznek.
Magyarország, mint ezt hallhatták, '89-ben csatlakozott a Genfi Egyezményhez és a New York-i jegyzőkönyvhöz. A csatlakozás alapvető indoka a szomszédos Romániából a '80-as évek második felétől mind nagyobb számban érkező és a hatályos magyar jogszabályi keretek között tisztázhatatlan helyzetű menekülők sorsának rendezése iránti igény volt. Tény az is, hogy a csatlakozás lehetővé tette, hogy Magyarország az ENSZ menekültügyi főbiztossága révén nemzetközi segítséget kapjon a menekültek ellátásához. Amint az ismeretes, Magyarország a közép-kelet-európai szocialista blokk országai közül elsőként vált az egyezmény részesévé. Az egyezménynek jelenleg 130 ország részese, Magyarországon kívül mindössze öt ország tart fenn hasonló korlátozó nyilatkozatot.
Magától értetődik, hogy az Európai Unióban fel sem merül a földrajzi korlátozás alkalmazása. Ennek tudható be, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztossága mellett más nemzetközi fórumokon, kétoldalú szakmai és politikai tárgyalásokon egyaránt kérdésként vetődik fel eddig elért eredményeink elismerése mellett e rossz értelemben vett helyzet megléte. Meglátásunk szerint egy demokratikus jogállam egyik alapvető ismérve a jogbiztonság, az életviszonyok jog általi szabályozottsága. Az Európán kívüli menekültek jelenlegi helyzete eme követelményeknek nem felel meg. Felismerve e lépés szükségszerűségét, a földrajzi korlátozás feloldására már az előző kormányzat is ígéretet tett.
A közvéleményben azonban egy ilyen nyilatkozat könnyen ébreszt félelmet, miszerint a földrajzi korlátozás feloldása a menedéket kérők számának ugrásszerű megnövekedését eredményezheti. Egyértelművé kell tenni, hogy az adott országba érkező menedéket kérők számát legkevésbé befolyásolja a korlátozás megléte. Tény, hogy Magyarország a kelet-nyugati irányú migráció egyik fő tranzitútvonalán fekszik. Annak azonban, hogy a nemkívánatos illegális migráció ellen eredményesen lehessen fellépni, eleget téve egyúttal a nemzetközi szerződésekben vállalt humanitárius kötelezettségeinknek, fontos feltétele, hogy a kérdésben hatáskörrel bíró szervek egyértelmű, tisztázott jogi feltételek között végezhessék munkájukat.
Befejezésül: a földrajzi korlátozás feloldását követően megszűnik a menedéket kérők között az üldöztetés helye alapján történő különbségtétel. A döntés joga és felelőssége a magyar hatóságokra hárul. Az eljárás mindenki által megismerhető, a jogérvényesítést lehetővé tévő eljárási szabályok szerint fog zajlani.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat az országgyűlési határozati javaslat elfogadására. Köszönöm türelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
