DR. PUSZTAI ERZSÉBET
DR. PUSZTAI ERZSÉBET
DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Múlt héten napirend előtti hozzászólásra kértem szót. S miután az új Házszabály szerint az ellenzéknek már nincs módja viszontreagálni egy-egy, a kormány részéről érkező felszólalásra, nem tudunk más megoldást választani, minthogy egy újabb napirend előtti hozzászólásban visszatérünk a kérdésre. Mégpedig azért térünk vissza a kérdésre, mert az utóbbi időben - mióta az ellenzéknek nincs lehetősége viszontreagálni - sajátos miniszteri válaszok hangzanak el sajátos megközelítésben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Múlt héten hétfőn egy nagyon fontos problémára hívtam fel a figyelmet. Elmondtam, hogy a jövő évi költségvetés vitája előtt felhívom a figyelmüket az ifjúságot érintő, súlyos statisztikai adatokra és azok jelentőségére. Elmondtam, hogy a gyermekszegénység mértékét jelzik a Központi Statisztikai Hivatal adatai, miszerint a három- és többgyermekes családokban negyedannyi zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a gyerekek, mint amennyire élettanilag minimálisan szükségük lenne; 313 ezer gyerek veszélyeztetett, 385 ezer kiskorú szorul rendszeres nevelési segélyre. Elmondtam, hogy a továbbtanulás egyre több fiatal számára elérhetetlen, miközben a munkanélküliek 40 százalékát már a fiatalok adják. Elmondtam, hogy a 25-29 évesek korosztályában, tisztelt képviselőtársaim, 35 százalékos a munkanélküliség.
Nos, ezek után hallhattuk a népjóléti miniszter úr válaszát. Ma már tényleg azt gondolom, hogy a gyermekvédelmi törvény, amelynek elsődleges célja az volt, hogy minél inkább a családokban nevelkedhessenek a gyerekek, hogy minél kevesebb gyereket szakítsanak el a családjától akár szociális, akár más okból, de ha valakit mégiscsak el kell távolítani a családjától, akkor új családban helyezzék el, hiszen a normális szocializáció egyetlen lehetősége a családban nevelkedés. Nos, ez a törvény ezt a célt szolgálja, de mióta a parlament meghozta ezt a törvényt, azóta minden kérdésben ez a hivatkozási alap, tisztelt képviselőtársaim. Sajátos dolog a családok nehéz anyagi helyzetében egyetlen válaszként az idén meghozott gyermekvédelmi törvényre hivatkozni, tisztelt képviselőtársaim! Még sajátosabb dolog a tanulási nehézségek esetén, a felső fokú tanulmányok és a továbbtanulás nehézségei esetén a gyermekvédelmi törvényre hivatkozni, tisztelt képviselőtársaim! Ennél már csak az a sajátosabb, hogy a nagyon komoly és nagyon súlyos munkanélküliségi statisztikákra miniszter úr sajátos módon azt válaszolja, hogy pont a pályakezdők tekintetében nem olyan tragikusan rossz a helyzet, mert vannak nálunk rosszabb helyzetben lévő országok is, tisztelt képviselőtársaim!
Azt hiszem, hogy a témához méltatlan a ilyen válasz. Ha nincs más, legalább annyit válaszolhatna a miniszter: igen, a kérdés súlyos, és a kormány megvizsgálja az összes lehetőséget, mert tisztelt képviselőtársaim, sokkal többről van szó, mint az ez évi vagy a jövő évi költségvetésről. Hiszen amikor több százezer fiatal se nem tanul, se nem dolgozik, akkor ezeknek a fiataloknak a számára egész életükre kiható következményei vannak ennek. Hiszen ha valaki abba az életmódba nő bele, hogy egyfelől a társadalomnak nincs szüksége rá, másfelől nem szokja meg a rendszeres munkát, és eközben még a képzettsége sem növekedik, az az ember öt vagy tíz év múlva sem számíthat arra, hogy normális munkát fog találni magának.
A kérdés sokkal súlyosabb annál, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim és tisztelt miniszter úr, mint hogy banális, semmitmondó mondatokkal válaszoljanak egy ilyen súlyos társadalmi problémára.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MDNP padsoraiban.)
