DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES
DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évek társadalmi, gazdasági változásai miatt az ingatlan-nyilvántartást vezető földhivatalok munkája, szerepe felértékelődött. A tulajdoni reform megindulásával, 1991-től kezdődően feladataik robbanásszerűen megnövekedtek, mivel az ezzel kapcsolatos tevékenység közvetve vagy közvetlenül a földhivataloknál csapódott le.
Az ingatlanok száma rendkívüli mértékben megszaporodott, a korábbi szövetkezeti táblákból százezrével alakultak ki kisebb földrészletek, az önkormányzati tulajdonokba került lakótelepek értékesítésével pedig több mint egymillió új lakástulajdon keletkezett. Ezzel párhuzamosan az elintézésre váró ügyek száma is folyamatosan nőtt, és ez a leterheltség az ingatlanok számára és az ingatlan-nyilvántartás bővülő tartalmára tekintettel állandósult.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a tulajdoni lapok manuális vezetése mellett a szervezet ennek a kihívásnak eleget tenni nem tud. A korszerűtlenné vált infrastruktúra fejlesztésére az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti megállapodás értelmében az EU-Phare Földhivatalok számítógépesítése című segélyprogram támogatásával került sor. A program elsődleges célja integrált földhivatali rendszer létrehozása, amely biztosítja az ingatlanok tulajdoni és térképi adatainak egységes kezelését és szolgáltatását.
Az ingatlan-nyilvántartási adatok számítógépre vitele 1994-ben kezdődött meg és mára gyakorlatilag befejeződött. A feladat nagyságrendjét érzékelteti, hogy több mint 8,5 millió ingatlan adatainak számítógépre vitelét kellett ez alatt a rövid idő alatt elvégezni.
Az ingatlan-nyilvántartás alapját képező térképek kezelését biztosító számítógépes eszközpark telepítése 116 körzeti földhivatalban már megtörtént. Folyik az állami földmérési alaptérképek kezelését biztosító programok telepítése is, amely ez év végéig fejeződik be. A folyamatban lévő fejlesztések célja olyan szoftverek bevezetése, amelyekkel az ügyintéző munkája gyorsabbá és megbízhatóbbá válhat. Az ingatlan-nyilvántartás anyagi és eljárási szabályai alapján ugyanis számos összefüggés vizsgálatára nyílik lehetőség az informatika felhasználásával, amely a minőség javulását eredményezi. Várhatóan már a jövő évben megvalósul a földhivatali adatbázisok összekapcsolása egységes hálózattá, amely mérföldkövet jelent az adatszolgáltatásban.
Tisztelt Országgyűlés! Rendelkezésre áll tehát az a technikai háttér, amely biztosítja az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett ingatlan-nyilvántartás tartalmában bekövetkezett változások számítástechnikai eszközzel történő vezetését. Az ingatlan-nyilvántartás technikai feltételeinek modernizációja mellett szükségessé vált a hatályos joganyag felülvizsgálata is. Ezt azonban a lezajlott informatikai fejlesztésen túl az is indokolttá tette, hogy az anyagi-jogi szabályok, főként a privatizációhoz kapcsolódó új jogintézmények folytán részben meghaladottá váltak. Megváltoztak például az állami tulajdonú ingatlanok kezelésének szabályai, újraszabályozásra került a jelzálog teljes rendszere. Számos olyan tartalmi bővítésre vonatkozó igény is megfogalmazódott, amely törvényi szintű szabályozást igényel.
A törvényjavaslat szerint a bejegyezhető jogok köre termőföldek esetében a haszonbérleti jog bejegyzésével bővül. Ezáltal javul a bérlő biztonságérzete, megteremthető annak lehetősége, hogy közhiteles adatok állnak majd rendelkezésre a haszonbérelt területek nagyságáról, a haszonbérlők személyéről is.
Az önök előtt fekvő törvényjavaslat változatlanul fenntartja az ingatlan-nyilvántartás egységességét, amelynek értelmében az úgynevezett földnyilvántartás és telekkönyv tartalmának egységes nyilvántartása valósul meg. Az ingatlannal kapcsolatos adatok, jogok és tények nyilvántartása változatlanul egy szervezet, a földhivatal feladata.
A javaslat a bevezető rendelkezések körében rögzíti az ingatlan-nyilvántartás legfontosabb, még a telekkönyvi rendszerből átörökölt alapelveit. A javaslat a magyar jog tradíciói alapján következetesen érvényesíti a bejegyzés elvét, vagyis hogy az ingatlanokat érintő jogváltozások általában csak akkor állnak be, ha azokat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. A javaslat - összefoglalva - meghatározza azokat a jogokat, amelyeket az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzés keletkeztet.
A javaslat az ingatlan-nyilvántartás nyilvánosságának elve alapján áll, s annak korlátozását csak annyiban engedi, amennyiben a személyes adatok védelméhez fűződő érdek feltétlenül megköveteli. A tulajdoni lap feltétel nélkül nyilvános, csupán a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok, a tulajdoni lapról törölt bejegyzések jegyzéke, valamint a jogosult személyazonosítója tekintetében van a nyilvánosságot érintő korlátozó szabály. A személyazonosító adatokat, a javaslatban meghatározott kivételektől eltekintve, nem használhatja fel a földhivatal abból a célból, hogy annak alapján a tulajdonos valamennyi ingatlanát kigyűjtse és erről adatot szolgáltasson.
A közhitelesség elve alapján a javaslat egyrészt védelmet állít fel arra vonatkozóan, hogy a bejegyzett jog azt a személyt és olyan tartalommal illeti meg, ahogy azt a nyilvántartás feltünteti, illetve az ingatlanra vonatkozóan más jog, mint amit a nyilvántartás feltüntet, nem áll fenn.
A javaslat védelemben részesíti a jóhiszemű szerzőt - az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében jogot szerző személyt -, akivel szemben az úgynevezett telekkönyvön kívüli tulajdonos sem érvényesítheti a jogát, legalábbis az ingatlan-nyilvántartási eljárásban.
A javaslat az elvek között foglalkozik a kérelemhez kötöttséggel is, ami szerint jogok és tények bejegyzésére irányuló eljárás fő szabályként az ügyfél kérelmére indul, és a kérelemhez az eljáró földhivatal általában kötve van. A javaslat rögzíti a rangsor elvét, amely szerint a bejegyzések rangsorát az határozza meg, hogy a bejegyzési kérelmek milyen sorrendben érkeznek a földhivatalhoz. Új megoldás a javaslatban a ranghely előzetes biztosítása, illetve fenntartása, amely a tulajdoni lapon határozott időtartamra feljegyezhető.
A javaslat a jelenlegi szabályozással azonosan fenntartja az úgynevezett reálfolium elvét, amelynek értelmében a nyilvántartás alapja nem az ingatlan tulajdonosa, hanem maga az ingatlan. A törvényjavaslat érvényre juttatja a nyilvántartás teljességének az elvét is azáltal, hogy az ország valamennyi ingatlanát tartalmazza.
Továbbra is érvényesül a jogi szabályozás egységessége, tehát az anyagi-jogi és az alapvető eljárásjogi szabályokat egyaránt a törvényjavaslat tartalmazza. Kiküszöböltük azonban azt a hibát, hogy a hatályos szabályozásban a végrehajtási rendelet az ügyfelek jogait közvetlenül érintő eljárási szabályokat is tartalmaz. Ezek rendeleti szintről átkerültek a törvényjavaslatba.
Az ingatlan-nyilvántartás rendszerével kapcsolatos szabályok körében a tervezet meghatározza az ingatlan-nyilvántartás tárgyát, az úgynevezett önálló ingatlant. Eszerint önálló ingatlan a földrészlet az épülettel együtt, ha az épület tulajdona a földtulajdonost illeti meg.
(15.40)
A földrészlet fogalmát a tervezet - eltérően a hatályos szabályozástól - szintén a törvényben fogalmazza meg az egyéb önálló ingatlanokkal együtt.
Az ingatlan-nyilvántartás tartalmát a bejegyezhető jogok, a feljegyezhető tények, illetve az átvezethető adatok tételes meghatározásával lényegében a jelenlegi szabályozással egyezően határozza meg a javaslat. A bejegyezhető jogok körét a már említett haszonélvezeti jog bejegyzéssel, a tények körét pedig több zálogjoggal összefüggő tény feljegyzésével bővíti, amelyet a gazdasági élet biztonsága követel meg.
Az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapból, térképből, okirattárból és törölt bejegyzések jegyzékéből áll. A hagyományos részekre tagolást a törvényjavaslat azért változtatja meg, mert a számítógépes nyilvántartásra való áttérés bármely kigyűjtést vagy az ingatlan-nyilvántartás tartalmának bármely szempont szerint való csoportosítását lehetővé teszi.
Az ingatlan-nyilvántartás centruma változatlanul a tulajdoni lap. Tartalmáról adatfeldolgozás útján különböző kimutatások, összesítők is készíthetők, például földkönyv, amelyek azonban, mivel eseti igényeket elégítenek ki, már nem sorolhatók a fő részek közé.
A javaslat módot nyújt arra, hogy amennyiben egy település térképe számítógépes adathordozón kerül rögzítésre, úgy ez képezze az ingatlan-nyilvántartási térképet. Az ingatlanok tulajdoni és térképi adatainak együttes kezelése lehetőséget biztosít ezek összhangjának megteremtésére, amit a jogbiztonság növelése szempontjából tartok fontosnak kiemelni. Az ingatlan-nyilvántartás térképi alapjainak korszerűsítésére, továbbá a nyilvántartásnak az új jogszabály által támasztott feltételeknek megfelelő továbbfejlesztésére a nemzeti kataszteri program szolgál.
A javaslat ismét abból indul ki, ami egyébként 1981-ig töretlenül érvényesült, hogy az ingatlan-nyilvántartás vezetésénél elsősorban az erre irányadó speciális szabályok az irányadók. Az Áe. rendelkezései csak mögöttes jogalanyként kerülnek alkalmazásra. Ez a sui generis eljárás a korábbinál határozottabbá teszi a jóhiszemű jogszerző védelmét, és tág lehetőséget biztosít a földhivatali határozatok bírósági felülvizsgálata számára is.
Az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályozás igyekszik kihasználni a számítógépesítés nyújtotta előnyöket. Újszerű rendelkezés, hogy az ingatlan-nyilvántartás megtekintése a tulajdoni lapról kiadott nem hitelesített másolat átadásával is biztosítható, és hogy a megtekintést nemcsak az adott település ingatlan-nyilvántartását vezető földhivatal teheti lehetővé. A hiteles tulajdonilap-másolat kiadásával a szolgáltatók köre bővül, hiszen ilyen másolatot bármely körzeti földhivatal kiállíthat, továbbá az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jegyzője, valamint a közjegyző is.
A törvényjavaslat elfogadása rendezett jogi alapot biztosít az ingatlan-nyilvántartási munka végzéséhez, meggyorsítja az eljárást, önmagában azonban nem oldja meg a szervezet nem kielégítő működéséből eredő problémákat.
A javaslat hatálybalépéséig le kell záródnia a kárpótlás és részarány-nevesítés folyamának, folytatni kell az informatikai fejlesztést, és további eredményeket kell elérni a felgyülemlett hátralékok felszámolása terén. Mindezekhez a földhivatali szervezet és a kormány együttes erőfeszítései szükségesek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
