DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon a menedékjogról szóló törvényjavaslat tárgyalásának megkezdésével, s reményeim szerint mihamarabbi elfogadásával a Magyar Országgyűlés egyrészt az alkotmányban foglalt követelménynek, másrészt az elmúlt években jelentős nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségének tesz eleget. A menedékjogra vonatkozóan mindeddig nem született törvényi szintű szabályozás, ezt a témakört, ezt a tárgykört mindeddig alacsonyabb szintű jogszabályok rendezték.
A jelen törvényjavaslat elfogadásával a Magyar Köztársaság biztosítja a törvényes kereteket ahhoz, hogy az üldöztetést elszenvedő külföldinek módja legyen korrekt menedékjogi eljárásban bizonyítania, hogy jogosult a védelemre, s ha már védelmet kapott, jövedelmi, vagyoni helyzetétől függően ellátásokkal és támogatásokkal segítjük, hogy az alapvető életfeltételeket országunkban a saját maga számára megteremthesse.
A törvényjavaslat alapvetően új szabályokat tartalmaz abban a tekintetben, hogy meghatározza - és a menekülés okait tekintve: elkülönítve - a menekülők kategóriáit, önálló jogállást biztosít, és e kategóriák szerint állapítja meg azokat a kereteket, amelyek között a Magyar Köztársaság részükre védelmet biztosít.
Ennek megfelelően a törvényjavaslat önállóan kezeli a menekültek körét, azokét, akiket a nemzetközi jog szabályai szerint, a genfi egyezményben meghatározott feltételek meglétében menekültnek kell tekinteni. Ennek megfelelően menedékjogot azoknak a külföldi állampolgároknak, valamint hontalanoknak kell biztosítani, akiket hazájukban, illetőleg akiket tartózkodási helyükön faji, vallási okból, nemzeti, nemzetiségi hovatartozásuk, politikai meggyőződésük miatt üldöznek.
Mint ahogy a közelmúltban a területi korlátozás feloldásáról szóló országgyűlési határozat expozéjában már elmondtam, Magyarország a térség országai közül elsőként, 1989 márciusában csatlakozott a genfi egyezményt kihirdető nemzetek sorába. A csatlakozási okirat letétbe helyezésekor arra vállaltunk kötelezettséget, hogy csak az európai események miatt menekülők számára nyújtunk védelmet. 1989 óta a magyar hatóságokhoz menekültstátuszért közel 6000 fő folyamodott, és a menekültként elismertek száma ebben az időintervallumban mintegy 4300 fő.
Ez a területi korlátozás azt eredményezte, hogy a magyar menekültügyi hatóság az Európán kívüli menekültek számára nem biztosított menedékjogot, és nem teremtette meg számukra azt a lehetőséget, hogy a menekültügyi hatóság előtt valószínűsíthessék az üldözésüket kiváltó okok fennállását. Az Európán kívüli menekültek esetében az eljárást az ENSZ menekültügyi főbiztossága budapesti irodája bírálta el. Az elmúlt, mintegy hét évben közel 2700 kérelem érkezett az ENSZ menekültügyi főbiztosához, és ebből mintegy 260 nyert pozitív elbírálást.
A törvényjavaslat szerint, a menekülthöz hasonlóan, szintén önálló jogállást kapnak az úgynevezett menedékesek. Előbb Romániából, majd 1991 nyarától a délszláv válság következtében menekülők ezrei érkeztek több hullámban Magyarországra, akik többségénél a genfi egyezmény szerinti egyéni üldöztetés nem állt fenn ugyan, mégis egyértelmű volt a védelem indokoltsága, hiszen származási országukban életük a háborús események következtében veszélyeztetve volt. Túlnyomó többségük kinyilvánította továbbá azon szándékát, hogy a származási országába mielőbb vissza kíván térni. Az ideiglenes menedék tehát egy újabb, megfelelő jogi keretek nélküli, az élet által létrehozott kategória volt. A mindenkori magyar kormány, a korábbi és a mostani is, humanitárius szempontokat vett figyelembe akkor, amikor ezeknek a menekülőknek védelmet biztosított.
A nyilvántartásba vételt követően a menedékesek elhelyezése, a róluk való gondoskodás nem lett volna lehetséges az állami, önkormányzati, társadalmi szervek és szervezetek együttműködése nélkül. Ezek az események 1988 és 1996 között közel 135 ezer ember gondját hárították az országra úgy, hogy arra - mint ahogy az előbb említettem - jogi szabályozás nem adott iránymutatást, és a beilleszkedés, ellátás, támogatás terén híján voltunk minden tapasztalatnak. Az előbbiekben már szintén említettem, hogy ezen menekülők nagy része tranzitországnak tekintette Magyarországot, ezzel magyarázható, hogy jelenleg kevesebb mint 4000 menedékest tartunk nyilván.
A jugoszláv térségbeli háborút lezáró daytoni megállapodások és a párizsi békeszerződés megteremtette a béke alapfeltételeit. Erre való tekintettel Magyarország 1996. január 15-e után menedékes jogcímen a volt Jugoszláviából érkezőknek már nem nyújt ideiglenes menedéket. Úgy vélem, itt az alkalom, hogy a törvény elfogadásával, valamint azt követően a végrehajtási jogszabályok megalkotásával megfelelő jogi keretet, megfelelő jogi környezetet biztosítsunk a hasonló események kezelésére.
A külföldieknek a menekültügy körében kezelt harmadik csoportja a befogadottak kategóriája. A befogadottak átmeneti védelmére a Magyar Köztársaság azzal vállalt kötelezettséget, hogy az emberi jogok védelmében született nemzetközi egyezményeket magára nézve kötelezőnek ismerte el. A befogadott az a külföldi, aki országunk területén tartózkodik, az idegenrendészeti szabályok szerint hazájába vissza kellene irányítani, illetőleg ki kellene utasítani, azonban akkor emberi jogai védelmét egy ország sem biztosítaná, sőt, esetleges visszaküldésével kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve.
Ebből a személyi körből azonban befogadott csak az lehet, akinek a Magyar Köztársaság területén való tartózkodása nem sért nemzetbiztonsági vagy közrendi érdeket, és akinek magatartására törvénytisztelet és a hatóságokkal való maximális együttműködési készség a jellemző.
(9.10)
Az a külföldi, aki ezeknek a feltételeknek nem felel meg, az idegenrendészeti szabályok hatálya alá kerül.
Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvény tehát meghatározza a védelem feltételeit és korlátait, megteremti a törvényes eljárás garanciáit, kialakítja a részletszabályok kereteit. Mindezt pedig úgy teszi, hogy figyelembe veszi az ország humanitárius hagyományait, teherbíró képességét, nemzetközi kötelezettségeinket, és eleget tesz az Európai Unió jogszabályaihoz való közelítés követelményeinek is.
Az eljárás főbb szabályainak megalkotása során arra törekedtünk, hogy betartva a nemzetközi egyezmények rendelkezéseit fenntartsuk az összhangot a menekülők védelmében vállalt kötelezettségeink és a közrend védelméhez fűződő érdekeink között, és addig, de csak addig biztosítsuk a menedéket, amíg a védelem alapjául szolgáló ok ténylegesen fennáll.
A törvényjavaslat tartalmazza a menekültügyi eljárás alapvető szabályait, meghatározza a rendes eljárás kereteit, de rendkívüli szabályok alkalmazása útján lehetőséget nyújt arra is, hogy könnyített bizonyítási eszközök igénybevételével mód legyen az ügy mielőbbi lezárására. Természetesen az ügyfél érdekében a rövidített eljárásban is érvényesíteni kell a tényállás alapos tisztázásának követelményeit.
Tisztelt Képviselőtársaim! A menedékjogról szóló törvényjavaslat megfogalmazása során igyekeztünk minél szélesebb körben tájékozódni, és véleményt kérni a menekültügyben érintett állami szervektől és civil szervezetektől. Itt szeretném megköszönni mind az állami szerveknek, mind a civil szervezeteknek azt a segítséget, amellyel a törvényjavaslat során minket segítettek, és ezáltal nyilván tökéletesebbé vált maga a törvényjavaslat is.
Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a Magyar Köztársaság védelmét élvezők beilleszkedésének elősegítésében, ellátásuk, támogatásuk biztosításában jelentős és nélkülözhetetlen szerepet játszanak azok a civil szervezetek, amelyek felvállalták ezt a tevékenységet. Ezért a törvényjavaslat egyeztetése során szóban és írásban egyaránt folyamatosan egyeztettünk ezekkel a szervezetekkel, amelyek javaslataikkal elősegítették, hogy a törvényjavaslat ma önök elé kerülhetett. Itt szeretnék még arra kitérni, hogy nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi menekültüggyel foglalkozó szervezetek véleményét is kikértük. Természetesen ezekkel a szervezetekkel folytatni kívánjuk a párbeszédet majd a törvény gyakorlati végrehajtása során is.
Tisztelt Képviselőtársaim! Bízva abban, hogy az az együttműködés a különböző parlamenti pártokkal, amely megnyilvánult a törvényjavaslat benyújtását megelőző egyeztetések során, az a segítőkészség, amely megnyilvánult, most itt a törvényjavaslat parlamenti vitájában sem lesz másként, és ebben bizakodva kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot - adott esetben még módosító indítványaikkal segítve - mihamarabb fogadják el.
Köszönöm szépen. (Taps.)
