DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A sors iróniája, hogy én ugyanazokat a kérdéseket tartottam a társadalmat nyugtalanító kérdéseknek, mint a miniszterelnök úr. Kár, hogy ő kiszaladt... (Dr. Szabó Zoltán: Félt tőled!) a teremből, mert most átadtam volna neki mindenekelőtt egy doboz Andaxint, hogy nyugodtabban tudja elviselni mindazt, amire hivatkozni fogok. (Moraj a kormányzó pártok padsoraiban.)
Először is: én úgy gondolom, hogy az a megközelítése a kérdéseknek, ahogy a Szocialista Párt oldaláról ez történt, megengedhetetlen, elutasítandó, hiszen az, hogy itt bárki felálljon a Szocialista Pártból és Trianonra értse azt, amit a Duna elterelése kapcsán bekövetkezett nemzetcsonkítással kapcsolatban mondtam, az egy olyan gyenge szellemi szintre utal, amely a Kisgazdapárt látókörén kívül esik.
De azért, hogy a gyengébbek is értsék: kérem, nemcsak Trianonban következett be nemzetcsonkítás, hanem Bősnél a Duna elterelése kapcsán is, és jó lenne, ha a miniszterelnök úr rájönne arra, hogy nemcsak a trianoni szerződés volt nemzetcsonkító, hanem az általa felkarolt ügy is az. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiból.)
A másik megjegyzésem az lenne - hiszen ő megengedhetetlen szavakat használt arról, amit én mondtam -: én emlékeztetem a miniszterelnök urat... (Gaál Gyula: Mi folyik itt, elnök úr?) arra, hogy akkor, amikor Balladur miniszterelnök úrról már mindenki tudta, hogy nem lesz a Francia Köztársaság elnöke, akkor támogatta azt a Balladur miniszterelnök urat Horn Gyula, aki sajnos magyarellenes megoldást karolt fel.
(16.20)
Ugyanezt tette Iliescuval, és úgy gondolom, hogy a magyarság tragédiája lett volna, ha Horn Gyulának sikerül Iliescu elnök urat hatalomban tartania. Szerencsére itt épp olyan módon megbukott Horn Gyula, mint Balladur támogatása esetében. Most Meiart támogatja Horn Gyula (Zaj a kormánypárt padsoraiban.), és bizony, kérem, megint kénytelen vagyok visszautalni arra, hogy a mi érdekeink feladása a bősi erőmű felépítése kapcsán az egész korábbi kommunista kormányzat által megtörtént! Az egyetlen talán a rossz emlékű Gerő Ernő volt, aki ellenvéleményt hangoztatott; de bizony Grósz Károly, amikor is Horn Gyula a kommunista párt központi bizottsága külügyi osztályának vezetője volt, tehát felettese volt az akkori külügyminiszternek, ilyen minőségében támogatott, később, Németh Miklós alatt külügyminiszterként támogatott és bizony, ő éppúgy részese volt a több száz milliárd forint elherdálásának, mint a több száz millió schilling kölcsön felvételének és újabb több száz milliárd forint elherdálása előkészítésének. (Sic!)
Tehát az a szocialista kormányzat, amely arra hivatkozik, hogy ők milyen megbecsülést harcoltak ki a magyar népnek, adjon választ arra, hogy akkor miért nem áll velük szóba már Meiar sem. Az a Meiar, akit Horn Gyula számos alkalommal titkos tárgyalásra hívott. Titkos találkájuk volt több alkalommal Ótátrafüreden, és Győrben titkos találkájuk volt!
Kérem, időhiány következtében nem is tudtam már föltenni Horn Gyulának a kérdést (Dr. Szabó Zoltán: Nem is baj!), hogy ténylegesen lehallgattatta-e Meiart, vagy titkos felvételt készíttetett-e róla. Ha nem, honnan tudott róla Meiar, vagy hogyhogy az ő barátja, Meiar kifogásolta ezt? (Közbekiáltások az MSZP padsoraiból: Pfuj!) Kérem, úgy gondolom, hogy olyan szintre züllesztették Horn Gyuláék a magyar külpolitikát, amely ellen az ellenzéknek fel kell emelnie a szavát, ha tetszik Horn Gyulának, ha nem tetszik, ha kirohan, ha nem rohan! A lényeg az, hogy rádöbbenjenek arra, hogy ez a út járhatatlan, hogy ez a nemzetnek olyan károkat okoz, amelyeket a kisgazda kormány is csak nagy-nagy nehézségek árán tudhat majd helyrehozni. (Derültség a kormánypártok padsoraiban. - Dr. Szabó Zoltán: 2100 körül!) Remélem, mielőbb bekövetkezik. (Taps az FKGP padsoraiban. - Zaj a kormánypárti padsorokban.)
