DR. SZIGETHY ISTVÁN
DR. SZIGETHY ISTVÁN
DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hack Péter a Szabad Demokraták Szövetsége nevében már részletesen beszélt mind a négy törvényről, amely a választójogi csomagban az Országgyűlés előtt áll. Már jelezte, hogy a választójogi törvény, az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosítása kapcsán én néhány kérdésről részletesebben beszélni fogok.
Mindenekelőtt szeretném jelezni, hogy sokkal szívesebben beszélnék nagyobb törvényről, mint ami most az Országgyűlés előtt áll, hiszen ez a törvény tulajdonképpen mással nem foglalkozik, mint a közös és a kapcsolt listák eddigi szabályozásának nem egyértelműségéből adódó néhány probléma feloldásával.
Már többen említették, hogy a választójogi törvény további fejlesztése szükséges, és erre valószínűleg a következő parlamenti ciklus elején talán sor is kerül. Ezekkel a kérdésekkel a felszólalásom későbbi részében szeretnék foglalkozni, hiszen - a tíz percre tekintettel - elsősorban a mostani törvényt érintő néhány kérdést szeretnék részletesebben ismertetni.
Nem tudok egyetérteni Sepsey Tamás azon felvetésével, hogy a mostani törvényjavaslat tulajdonképpen valamiféle kormánypárti igényt elégítene ki. A hatályos törvény értelmezése kapcsán a sajtóban - éppen ellenzéki pártok vezetői részéről - néhány olyan jogértelmezés volt olvasható, hogy ezekből a tárgyalásokból esetleg olyan előzetes együttműködések alakulhattak volna ki, amelyek többek szerint nem feleltek meg a hatályos választójogi törvény rendelkezéseinek.
Jogos volt az az igény, hogy nem szabad az utolsó pillanatra hagyni, hogy a bíróság esetleg már felállt pártszövetségek összetételének, listáinak jogellenességét állapítsa meg, és ezzel esetleges bírósági döntések befolyásolhassák a választási eredményt. Éppen az ellenzéki pártok érdekében áll az, hogy a nem teljesen egyértelmű, hatályos törvényi szabályozást tegyük világossá, egyértelművé, és ahogy Torgyán József felszólalásában erről beszélt is, ez a későbbi időszakokban is minden kérdésben meghatározhassa azt, hogy hogyan lehet közös és kapcsolt listákat állítani.
A közös listánál több párt eleve közösen indít képviselőjelölteket, közösen állít listát. A kapcsolt listáknál a már így létrejött külön listákat utólagosan kapcsolják össze, de a kettő szabályozása között azért feltétlenül vannak bizonyos különbségek.
Torgyán József felszólalásában felvetette azt az igényt, amellyel egyébként a kormánypártok végig egyetértettek, hogy a parlamentbe - lehetőség szerint - nagyon csekély támogatottságú pártok - a közös vagy a kapcsolt listák szabályozásának nem kielégítő volta miatt - ne kerülhessenek be, legyen tejesen világos az, hogy ha egy párt listás mandátumot szerez, akkor az ország választójoggal élő választópolgárai legalább 5 százalékának támogatottságát élvezze.
Egyébként a parlamenti munka rendkívüli mértékben szétaprózódhatna, és ez esetleg a kormányozhatóságot is befolyásolná. Nos, a mostani javaslatok tulajdonképpen ezen a vonalon haladnak tovább.
A mostani szabályozás alapelve az, hogy ugyanazok a pártok más-más megyében ne állítsanak különböző listákat, azonos összetételben jelenhessenek csak meg az országos listán végezetül - ez érthető. Egy önkormányzati választásnál semmi kivetnivaló nincs abban, hogy azonos pártok az egyik városban ezzel a párttal, a másik városban amazzal a párttal kötnek megállapodásokat a város vagy a község kormányozhatósága érdekében.
Az országban azonban meglehetősen furcsa helyzet alakulna ki, hogyha például az egyik megyében később kormányra kerülő pártok kötnének megállapodást, a másik megyében olyan pártok kötnének közös megállapodást, ahol az egyik kormányra kerül, a másik nem kerül kormányra - és még sorolhatnám ezeket a példákat.
A törvényjavaslat ezeket az anomáliákat kívánja megelőzni, és kíván teljesen tiszta, világos képet teremteni. Torgyán József felszólalásának viszont volt egy nagyon lényeges és nagyon érdekes eleme, amikor arról beszélt, hogy a közös listák esetében is ki lehessen mutatni a legalább 5 százalékos országos támogatottságot.
Az általa felvett megoldás járható út, méghozzá konkrétan úgy tudnám ezt elképzelni, hogy ha pártok közös listát állítanak, akkor vagy megegyeznek egymás között abban, hogy milyen százalékos arányban oszlanak meg az országos lista tekintetében a rájuk adott szavazatok, vagy pedig, ha ebben nem egyeznek meg, akkor a törvény eleve feltételezi, hogy egymás között egyenlő arányban részesednének a szavazatokból.
Ez három pártig semmiféle gondot nem jelent, hiszen tizenöt pártnál minden párt biztosan megkapja az 5 százalékot ilyen megosztás esetében is. A probléma, amely fölvetődhet, és amely ezzel megoldható, a négy vagy több pártot érintő közös listáknál jelentkezhet. Ebben az esetben, ha nem kötnek előzetes megállapodást, akkor valamennyi párt viseli annak a kockázatát, hogy nem éri el az 5 százalékos bekerülési küszöböt, hiszen ebben az esetben nyilvánvaló, hogy már az egy pártra eső átlag nem érné el az 5 százalékot.
Ez a Torgyán József által felvetett gondolat megfontolandó, és ha ilyen módosító indítvány érkezik az Országgyűlés elé, akkor a kormánypártok minden bizonnyal meggondolják, hogy ezt támogassák-e ezt vagy sem.
A következő kérdés, amelyről beszélni szeretnék, már általánosabb és általában a választási rendszerrel foglalkozik. Reagálni szeretnék néhány olyan felszólalásra, amely ma már elhangzott és további kérdéseket érint.
Trombitás Zoltán említette azt, hogy véleménye szerint késő már a törvény módosítása, hiszen néhány hónap van hátra a választásokig. Nos, ez az érv már több hónapja többször elhangzott, még régebben is elhangzott; úgy gondolom, hogy addig, amíg ennek nincs alkotmányos akadálya, és igazában magyar közjogi hagyománya sincs, hogy ezt az illemszabályt be kellene tartani, addig erre nem célszerű hivatkozni.
(12.50)
Szeretném hangsúlyozni azt, hogy a mostani módosításban szándékosan nincsenek benne további elemek. Tehát azok a nagy jelentőségű kérdések, amelyekről Hack Péter, Trombitás Zoltán és Toller László is beszélt, amelyek valójában strukturális változást jelentenének a választási rendszerben, nem szerepelnek a mostani javaslatban, csak ez a viszonylag kis terjedelmű, a közös és a kapcsolt listákat érintő módosító csomag van előttünk.
Nem hiszem, hogy bármiféle illemszabályba ütközne, hogyha erről az Országgyűlés most nem döntene, és bizonytalan helyzetbe hozná azokat a pártokat, amelyeknél esetleges bírói döntéstől függne a választásokon való indulásoknak az adott lehetősége egyszerűen azért, mert ezt a kérdést az Országgyűlés nem rendezné. Egyébként 1994 elején, a választások előtt néhány hónappal születtek meg többek között azok a módosító javaslatok, amelyek ezt a furcsa helyzetet teremtették, hiszen az akkori törvénymódosítás néhány eleme nem volt teljes egészében összhangban a törvény egészével - abból adódtak az ellentmondások.
De ha már erre a törvényre hivatkoztam: éppen a korábbi kormánykoalíció által beterjesztett választójogi törvénymódosítás érkezett nagyon későn a választások előtt. Igaz, hogy a keresztülvitt változtatások ugyancsak nem voltak nagy jelentőségűek - ahogy a mostani sem az -, azonban a kormány eredeti előterjesztésében olyan kardinális kérdések szerepeltek, mint például az, hogy valamennyi határon kívüli magyar állampolgár - függetlenül a távozásától, függetlenül attól, hogy esetleg csak a szülei jogán kapta meg a magyar állampolgárságot - magyar választójogot kapott volna. Ez a módosítás nem ment keresztül, de elő volt terjesztve. A mostani előterjesztés közel sem ilyen mértékű, közel sem ilyen jelentőségű: nem hiszem, hogy bármiféle illemszabályba ütközne ennek a teljesítése.
A következő kérdés, amiről Trombitás Zoltán beszélt, már előremutat. Felvetette azt, hogy a szavazatok nem egyenjogúak - egyetértünk vele. A szavazatok egyenjogúságát csak az arányos rendszer tudja biztosítani. A Szabad Demokraták Szövetsége 1996 elején letette azt az arányosítási modellt, amelynek a próbaszámításai biztosították az alkalmazhatóságát nem rajtunk múlott, hogy ezen a területen nem tudtunk előrelépni. Valóban örülünk egyébként, hogy mind a Fidesz, mind pedig a Magyar Demokrata Néppárt ezt a javaslatunkat már akkor támogatta. Elnézést (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), lejárt az időm. A további kérdésekről majd a vita további részében tudunk beszélni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
