DR. CZUCZI MIHÁLY
DR. CZUCZI MIHÁLY
DR. CZUCZI MIHÁLY (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 24., 25., 26. pontjához, a közigazgatási szakvizsgához kívánok néhány szót szólni. Ugyanis tanácsadói, főtanácsadói cím közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkező köztisztviselőnek adható, és a tervezet megszünteti a szakvizsga kötelezővé tételét, illetve azt a vezetőkre korlátozza.
Emellett bevezeti a szakvizsga után járó pótlékot. Ezek az új módosítások ösztönzőleg fognak hatni a szakvizsga megszerzésére. Amikor beadtuk a javaslatot, és azt támogatta a foglalkoztatási bizottság, arra gondoltunk: félő, hogy a köztisztviselők ilyen irányú kezdeményezését a szűkös anyagi lehetőségek miatt kénytelenek lesznek kényszerpályán tartani a hivatalvezetők, így ezek előmeneteli lehetőségei tényleg csak lehetőségek maradnak. Még akkor is, ha az anyagi fedezet megteremtésénél történik némi változtatás, a köztisztviselők motiváltságával összhangban feltételezhetően ez nem fog arányban állni.
Úgy gondoltuk, az előmenetel anyagilag egyik legjobban meghatározó része a felsőfokú végzettség megszerzése. A gyakorlatban ez iránt van a középfokú munkatársak körében a legnagyobb, a közszolgálati szervezetek lehetőségeit messze meghaladó igény. A törvénytervezet szerint - és a mi javaslatunk is erre épített volna - az iskolarendszerű továbbképzés költségeit a közigazgatási szerv az eddigiekhez hasonlóan saját költségvetéséből kell hogy fedezze.
A másik, amit itt Füle István képviselőtársam már említett, az ajánlás 36., illetve 40. pontja, amely az illetményrendszerrel, az illetményrendszer koncepciójával foglalkozik. Ő elmondta, és én is meg tudom erősíteni, hogy további szeletekre bontani talán meggondolandó lett volna a megyei jogú város, a főváros, a megyei közgyűlés esetében az illetménykiegészítési kör kiterjesztése. Ebben az önkormányzati körben eddig is lehetőség volt valós bérgazdálkodási, létszám-gazdálkodási problémák megoldására, az illetményalap felemelésével. Ezek a döntések mindig megalapozottan, az éves költségvetési pozíciók ismeretében születtek meg. A javaslattal ezen önkormányzatok olyan automatizmusnak nyitnak utat, amelyért később egy kedvezőtlenebb - és itt ez lett volna a fontos, ezeknél a besorolásoknál - költségvetési helyzetben is helyt kell álljanak, s amelyet akár a választási hangulatjavító intézkedések eszköztárába is besorolhat az adott helyi politikai érdek.
Más megközelítésben úgy gondolom, az önkormányzatok között nincs hierarchia, mivel az illetménykiegészítés és az államigazgatási hierarchia szakemberellátását segítő eszközként jött létre, és idegen az önkormányzati szférától, mivel az önkormányzat és az önkormányzat között különböztek (Sic!).
Nem azt kérdőjeleztem meg, és nem azt kérdőjelezzük meg, hogy az érintett szervezetek joggal kell hogy törekedjenek az igazgatási szakemberek munkaerőpiacán kivívott pozícióik megőrzésére, de úgy gondolom, ez a cél az egyéb juttatások körével - például ruházati költségtérítés mértéke, üdülési hozzájárulás, helyi és távolsági utazási költségtérítés és biztosítási formációk a dolgozók javára -, bővítéssel, az érintett feszültségek nélkül is elérhető.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
