BARSINÉ PATAKY ETELKA
BARSINÉ PATAKY ETELKA
BARSINÉ PATAKY ETELKA (MDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyre nehezebb közlekedni a főváros útjain. Lássuk, hogy mi az oka!
A fővárosban egyre-másra épülnek az irodaépületek, az új irodaházak, hála istennek. Egész hihetetlen mennyiségű bevásárlóközpont épül a belvárosban, és ezzel együtt jelentősen, évről-évre nő a motorizáció. Ez utóbbinak is csak örülni lehet és elébe menni. Ugyanakkor a fővárost lassan eléri a nyugati nagyvárosoknak az a sorsa, hogy a drága tömegközlekedésről az emberek egyre inkább áttérnek a személygépkocsi-közlekedésre. Gondolom, hogy ezt mindenki felismerte, eddig nem mondtam semmi újat.
(8.50)
Úgy gondoljuk, ha ez így van, akkor ehhez egy folyamatos és egyenletes közlekedésfejlesztés tartozik. Ehhez képest az eredmény, amivel ma szembesülünk a főváros útjain - és azt hiszem, itt, ebben a Házban ezt senki nem vonja kétségbe -, lényegében az, hogy a fővárosban és a környékén esetenként lehetetlen közlekedni az utakon. Úgy gondoljuk, hogy az amúgy is zaklatott életünkben különösen oda kellene figyelni ilyen orvosolható dolgokra is, amelyek az általános közérzethez, de azonkívül egy világváros életéhez és lüktetéséhez hozzátartoznak.
Nézzük a tényeket! A főváros hároméves közlekedésfejlesztési előirányzatában 1997-re 12-13 milliárd forintnyi beruházást terveztek. Hogy állnak ezek a beruházások? Nos, a BKV villamospálya-rekonstrukciói elindultak a Nagykörúton és a Lehel úton is - kicsit késve, de elindultak. A közúti felüljárók rekonstrukciójánál - mint a Mozaik utca vagy az M3 - azonban lényegében csak nyáron indulhatott a munka. Hasonló volt a helyzet az Etele téren is. Mi történt eddig?
A közbeszerzési eljárás csak márciusban indult meg. Kezdődött az előminősítéssel, a kivitelezési tenderrel s a többi, hadd ne soroljam föl. A tenderek benyújtása júliusban történt meg, a munka elkezdése valamikor a nyár végén. Így következhetett be az a helyzet, hogy ha most már a közműberuházásokat is beleszámítjuk, akkor augusztusig a fővárosban az eredetileg előirányzott beruházásoknak csak a negyede indulhatott el.
Magyarországon az időjárási körülmények és a rendelkezésre álló építőipari kapacitás elvileg egy 9-10 hónapos folyamatos munkavégzést tesznek lehetővé. Ez a gyakorlat ebben a fővárosi tendereztetési és beruházási eljárásban 3-4 hónapra szűkült, vagyis tulajdonképpen az egyharmadára, nem egészen a felére. Ez önmagában jelentős többletköltségeket jelent.
Ezen túlmenően nem kezdődött meg egy sor olyan beruházásnak a tenderkiírása sem, amelyekre szükség lenne. Nem hallunk a dél-budai tehermentesítő út ütemes fejlesztéséről, a Hungária körút előirányzott ütemes fejlesztéséről, és sorolhatnám a sort. Tehát leszögezhetjük, hogy a fővárosban idén a munkák egy része késve kezdődött meg, vagy eddig el sem kezdődött.
Csak mellesleg említem meg, hogy a főváros aszfaltozási, javítási munkái is csak májusban kerültek tenderkiírásra. Valószínűleg tudták, hogy a tél után meg kell erősíteni a burkolatot. Érthetetlen!
A közbeszerzési eljárások és a Közbeszerzési Tanács értelmezése is lehetőséget ad - több évre áthúzódó beruházásoknál - bizonyos előretervezésre és meghirdetésre. Többször elhangzott, hogy Budapest Közép-Kelet-Európa pénzügyi és üzleti központja legyen. Valóban, nagy nemzetközi bankok, multinacionális cégek telepednek meg Budapesten, de a főváros környéke a már megtelepedett világcégek kiszolgálására sem alkalmas közútilag. Hiányoznak az elkerülő autópályák, a külső körutak.
Felkérjük a kormányt, hogy az önkormányzatiság tiszteletben tartása mellett tekintse át a főváros közlekedési helyzetét. Felkérjük a kormányt, hogy tegye meg a szükséges ajánlásokat a főváros felé. Ha szükséges, kérje fel a Közbeszerzési Tanácsot, hogy a nem egyértelmű tételekre ajánlásokat készítsen. Gondoskodjon arról (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), hogy megszűnjön a fővárosi közlekedés lassan már kaotikus helyzete.
Köszönöm szépen. (Taps az MDNP padsoraiban.)
