DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN
DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Nem tudom, képviselő úr, kérdése címében az "utódállamok"-at hogyan kell érteni. Utódállamokként rendszerint a Monarchia utódállamait szokták nevezni. A határon túli magyarság részint a Vajdaságban van, amely Szerbiának része; ez legfeljebb a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság utódállamának tekinthető. Hogy Románia minek az utódállama, amely Erdélyt tartalmazza, azt aztán végképp nem tudom. (Zaj az ellenzék padsoraiban.)
Képviselő úr kérdéseire rátérve:
Az első kérdést, meg kell vallanom őszintén, mintegy félórás tanulmányozás után sem tudom bekódolni. Az, hogy az egyedi összetett nevelési-oktatási intézmény felvétele a több célú intézmények közé, amely a kisebbségek oktatását térségi együttműködés keretében hangolná össze a vele társult intézménnyel - szerintem ennek a mondatnak magyarul nincs értelme.
Ha netán képviselő úr arra gondolt, hogy a határ menti térségi együttműködésben önkormányzatok, illetőleg önkormányzatok által fenntartott iskolák működjenek együtt Magyarországon a szomszédos ország nyelvének, a szomszédos országban pedig a magyar kisebbségnek az oktatásában, úgy az a véleményem, hogy ennek törvényi szabályozására nincs szükség, hiszen erre jelen pillanatban is lehetőség nyílik. Törvénnyel pedig kötelezni az önkormányzatokat, illetőleg iskolafenntartókat erre nem lehet.
Második kérdésére válaszom az, hogy igen, helyeselném, mármint az Országos Köznevelési Tanácsba bevonni a szomszédos országbeli magyar pedagógus szövetségek elnökeit. Úgy gondolom, ennek megvalósításához sincs szükség törvénymódosításra - ezentúl meg fogjuk őket hívni.
Ami a határon túli magyar pedagógusok továbbképzését illeti, erre a Művelődési Minisztérium jelen pillanatban is komoly erőket fordít. 1997-ben a határon túli magyar oktatás és kultúra támogatására 422 millió forintot biztosítottunk. Ebből 28 millió forintot sikerült a pedagógus-továbbképzésre biztosítani. Ezen túlmenően határon túl szervezett kárpát-medencei nyári akadémiák 12 millió forinttal, a magyarországi intenzív nyelvi továbbképzések 12 millió forinttal, határon túli évközi pedagógus-továbbképzések 2 millió forinttal szerepeltek.
Mivel az újjáalakuló magyar oktatásnak egyébként is szerves része a most végső formáját elnyerő magyar pedagógus-továbbképzés, a minisztérium, a tárca fontosnak tartja, hogy a készülő kormányrendelet teremtse meg a határon túli magyar továbbképzés bekapcsolódásának lehetőségét ebbe az intézményrendszerbe, mindenekelőtt a határon túli magyar graduális és posztgraduális rendszer magyar felsőoktatáshoz való kapcsolódása együttműködési formáinak keresése révén.
Ugyancsak nem világos, hogy a határon kívül élő magyar oktatók számára milyen akkreditációs bizottságot kellene létrehozni. A már jól működő Felsőoktatási Tudományos Tanácsban jelen vannak a határon túli magyar felsőoktatási intézmények képviselői, és semmi akadályát nem látom annak, hogy amennyiben képviselő úr erre gondolt, akkor az országos pedagógus-továbbképzési akkreditációs bizottságnak, amely az Országos Köznevelési Tanács albizottságaként működik, tehát hogy ennek a munkájában is megfigyelőként részt vehessenek a határon túli megfelelő képviseletek. Önálló akkreditációs bizottság felállítását ehhez szükségtelennek tartom. Meg fogjuk hívni ennek a bizottságnak a munkájába megfigyelőként a szóban forgó szervezetek képviselőit.
Mindezek a válaszok tehát azt jelzik, hogy a kormány és az MKM fontosnak tartja a képviselő úr által is fontosnak tartott ügyet. Igyekszünk is ennek érdekében cselekedni. Úgy gondolom, hogy ennek a törvény módosítása során történő lerögzítése nem szükséges. Én bízom abban, hogy a következő kormány is a jelenlegi összetételű lesz, de amennyiben netán mégsem, a jelenlegi ellenzéktől nem féltem a határon túli magyarság oktatását.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
