JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is a helyi adó, és ezen belül is az iparűzési adó kérdésköréhez szeretnék röviden hozzászólni; azért röviden, mert már elég sok oldalról megközelítették képviselőtársaim ezt a kérdést.
Természetesen mint minden ilyen dolognak, ennek is két oldala van: nem mindegy, hogy ki fizeti ezt az adót, és nem mindegy, hogy ki kapja ezt az adót. Többé-kevésbé ez a módosítási javaslat, ami a parlament előtt szerepel, annak a szemszögéből készült, aki fizeti ezt az adót. Ebből a szempontból én értem a módosítás lényegét: többé-kevésbé el is tudom fogadni ezeket a javaslatokat, bár hozzáteszem, hogy a jelenlegi törvényi szabályozás szerint is annál az önkormányzatnál, ahol szándék van annak a problémának a feloldására, hogy különböző tevékenységeket különböző mértékben sújt ez a jelenlegi rendszer, megoldhatnák. Különböző tevékenységeket különböző adómértékkel lehet terhelni, és a helyi önkormányzat tulajdonképpen be tudja állítani a körülbelül egyforma adóterhelést egy adott településen; de emellett tehet különböző tevékenységeknek kedvezményt, illetve tehet bizonyos tevékenységeknél szigorúbb szabályozást, ahogy a helyi érdek kívánja. Ez azért nagyon fontos, mert itt a helyi adóról van szó, és ez tipikusan az az adó, ahol a helyi sajátosságok befolyásolhatják az adómértéket - és azt is, hogy ki fizet.
Még egy dolgot annak a szemszögéből, aki fizeti: elhangzott, de egyre inkább közelít ez a szabályozás, ha ezt elfogadjuk, az áfához. Tehát egyre inkább megközelíti azt a tartalmat, ami az áfatartalom mögött van, és ezen is el kell gondolkodni, hogy hosszú távon ez jó-e, hogy ugyanolyan jellegű adót szedünk be két különböző adóhatóság által. És többször elhangzott már, hogy talán az Európai Unióval sem egészen konform ez a dolog, bár vannak rá példák, ahol ügyesen megfogalmazva működtetik ezt a rendszert.
Én inkább arról az oldalról szeretnék hozzászólni, aki kapja ezt az adót, az önkormányzatok részéről. Régóta ismert, tudjuk, szinte valamennyi képviselő, hogy az önkormányzatok között egy igen nagyfokú, nagy mértékű igazságtalanságot jelent a helyiadó-bevétel, mert van olyan önkormányzat, ahol van ilyenre lehetőség, és van olyan önkormányzat, ahol nagyon szerény ilyen lehetőség van. Aztán ebből adódik, amikor ezeket a számokat sokszor szoktuk hallani meg mondani is, hogy ötven-hatvanszoros egy főre jutó helyi iparűzési adóbevétel-különbségek vannak. Éppen ezért a '98. évi költségvetési irányelvbe is belekerült - és reményeim szerint már a '98. évi költségvetésbe is -, hogy ezt a nagyfokú igazságtalanságot próbáljuk valahogy mérsékelni.
Más technikával akarjuk ezt az igazságtalanságot mérsékelni, holott nekem meggyőződésem, hogy magában a helyiadó-rendeletben kellene az igazságtalanságot legalább csökkenteni, ha nem is tudjuk teljesen megszüntetni. Én úgy gondolom, ebből adódik az az általam támogatott javaslat is, hogy ne növeljük ennek az adónak a mértékét, a bruttó összegét. Néhány év alatt megkétszereződött ebből a helyi iparűzési adóból származó önkormányzati bevétel; elhangzott, a következő évben most már nagy valószínűséggel a 100 milliárd forintot meghaladja. Főleg, ha a gazdaság fejlődik, a GDP növekszik, akkor nemcsak az inflációval, hanem ezt meghaladó mértékben fog növekedni - ami tovább fokozza az önkormányzatok közötti differenciálódást.
Én úgy gondolom, hogy ez nem egy helyes út. Tehát amikor adócsökkentésről beszélünk különböző adójogszabályok, a gazdaság élénkítése kapcsán, éppen ez az adómérték is lehetne olyan, amit csökkenteni kellene; és az önkormányzati bevételt más forrásból, más oldalról lehet biztosítani, hogyha nem akarunk elmozdulást, csak ezt a szintet akarjuk meghagyni, ami most például benne van a következő évi költségvetésben.
Tehát éppen ezért én úgy gondolom, hogy a javaslatban az első évinél szereplő 1,5 százalékos mérték, így ahogy van, nem támogatható; éppen kisebb mértékben kellene engedni az adómértéknek a növekedését, mint ahogy az adóalap változik. Ez az egyik része a dolognak.
A másik része az, hogy az önkormányzatok szembekerülnek azzal a problémával néhány héten belül - ha a parlament folyamatosan jól dolgozik -, hogy akkor a következő évre szóló helyiadó-rendeletüket meg kell alkotni. December 31-éig meg kell hozni a módosítást, mert ha nem hozzák meg, akkor automatikusan változik az adóalapjuk; ha a mértéken nem változtatnak, akkor biztos, hogy mindenütt, minden önkormányzatnál kisebb lesz a helyiadó-bevétel. Ezt nem tudják megengedni maguknak az önkormányzatok; én úgy gondolom, ha célul is tűzik ki azt, hogy ebből a jövedelmi forrásból, tehát a helyi iparűzési adóból ne legyen több bevételük, csak ez az adóterhelés maradjon, akkor is nagyon komoly számításokat kell végezniük.
Azt a számítást, amit a Pénzügyminisztériumban elvégeztek, minden önkormányzatnál el kellene végezni tételesen, minden adózóval kapcsolatban. Ehhez jelenleg nem állnak rendelkezésre az önkormányzatoknál az adatok; az APEH-től meg tudják kérni, de elég pontos és részletes számítást kell tenni ahhoz, hogy az adott önkormányzatnál az adózás mértékét a szándékuknak megfelelően végre tudják hajtani.
Rendkívül rövid ez az idő. Ha a Magyar Közlönyben megjelenik az általunk elfogadott törvény, abban az esetben nagyon rövid idő áll rendelkezésre, hogy el tudják végezni ezt a számítást. Lehet, hogy ezt még meg lehet csinálni, de egy dolgot tudok: nem tudjuk megcsinálni azt, hogy az önkormányzatok közül azokat, amelyeket ez a változás - tehát az adóalap kiszámításában végrehajtott változás - olyan mértékben érint, amit nem tudnak korrigálni az adó mértékének megemelésével... - mert itt a költségvetési irányelvben szó volt arról, hogy a különbségeket mérsékelni kell, van technológia. De jelenleg nincs meg az, hogy melyik önkormányzatnál mi az adófizetők potenciálja, mi az, amit jelenleg beszed; a következő év nagyon jó alapot biztosít arra, hogy ezek a számok meglegyenek. Megcsináljuk a technikáját annak, hogy önkormányzatokat ne hozzunk lehetetlen helyzetbe; egy ilyen törvénymódosítás ne eredményezze azt, még ha nem is nagy számban, de esetleg tízes-húszas nagyságrendben önkormányzatokat ne sodorjunk a fizetésképtelenség határára ezzel a módosítással.
Éppen ezért én is, de az MSZP önkormányzati munkacsoportjának a nagyobbik fele is azt támogatja, hogy ennek a módosításnak, ami most itt az asztalon szerepel, a bevezetési határidejét '99. január 1-jére toljuk ki. Viszont egy kétéves ütem alatt ugyanúgy el tudunk jutni ahhoz a megoldáshoz, amit a kormány szándéka tartalmazott, tehát hogy egy bizonyos idő alatt térjünk át erre a rendszerre.
Én úgy gondolom, hogy így nem sérül az érdeke annak sem, aki annak az elszenvedője, hogy ezt az adót fizetnie kell, de azoknak az önkormányzatoknak az érdeke se, ahol ez az adó nagyon fontos saját bevételt képez. Én úgy gondolom, ez egy jelentős, nagy horderejű változás; éppen ehhez adjuk meg a felkészülési időt. Mint ahogy Szász Domokos is mondta, azt támogatjuk, hogy '99. január 1-jétől induljon, és két év alatt fejeződjön be az a technika, amit most a törvényjavaslat tartalmaz.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
(21.10)
