DR. SZIGETI GYÖRGY
DR. SZIGETI GYÖRGY
DR. SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Egészségbiztosítási Alap '97. évi pótköltségvetéséről szól, és mint ilyen, támogatható. Nem számszakilag, nem tartalmilag, hanem egyáltalán az, hogy pótköltségvetés készül. Megpróbálom ezt indokolni. Érdemes áttekinteni, hogyan jutunk el mindig a pótköltségvetésig, és a pótköltségvetés készítése kapcsán milyen általános tapasztalatok vonhatók le.
Külön köszönöm az ÁSZ véleményét, amely a jogszabályi rendelkezések folytán most a pótköltségvetés megítélésénél rendelkezésünkre áll. Ebből kiolvasható egyrészt az, hogy az eltérések miből származnak, másrészt jó iránymutatást ad számunkra, hogy bizonyos adatokat hogyan értékeljünk. Elhangzott az előbbi hozzászólásban az, hogy eltérő a kormányjavaslat, eltérő az Egészségbiztosítási Önkormányzat törvényjavaslata a hiány mértékét illetően. Az ÁSZ-jelentésből megállapítható, hogy a kormány az állapotot 1997. június 30-ának megfelelően rögzítette, és az így számba vett eredményeket, számba vett hiányosságokat próbálta a költségvetési javaslatában korrigálni. Az ÁSZ-jelentésben számunkra rendelkezésre bocsátott adatok az 1997. augusztus 31-ei állapotot tükrözték.
Általános tapasztalatként megállapítható, hogy ismert a pótköltségvetés koreográfiája. Készül két költségvetési javaslat a megelőző évben, az év különféle időszakaiban, az önkormányzaté előbb, a kormányé később. Így történt idén is, s mindkettő koncepcionálisan eltért egymástól. Az egyik nagyobb állami költségvetési szerepvállalást irányzott elő, plusz adóbevételeket gondolt az élvezeti cikkekből. A kormány koncepciója jelentős változást hozott, az eddigi járulékfizetés mellett bevezette az egészségügyi hozzájárulást - mintegy adóként -, az egészségügy egy másik csatornából történő táplálását, finanszírozását is. Ennek megfelelően a két költségvetés nem igazán hasonlítható össze, ugyanakkor bizonytalansági tényezőt jelent az is, hogy új intézmény bevezetéséről volt szó. Ez előrevetítette, hogy pótköltségvetésre szükség lesz. Ezt az ÁSZ meg is fogalmazta az idei költségvetéshez adott javaslatában. Májusra kiderült, hogy valóban, a kiadási előirányzat több mint 1 százalékát fogja meghaladni az eltérés, és szükséges pótköltségvetés készítése. Ehhez adott jó támpontot az ÁSZ.
Egyes tételeken végigmenve látszik az, hogy a bevételek valóban felültervezettek voltak, és különösen ez áll az egészségügyi hozzájárulás kérdésére. Az eredeti költségvetésben 98 milliárddal számoltak, végül is a pótköltségvetés a kormány részéről 79 milliárdot irányoz elő, az Egészségbiztosítási Önkormányzat 70 milliárddal számolt, amire az ÁSZ véleménye az, hogy ez is pozitív feltételezés. Javít a képen az, hogy a munkáltatói járulék növekedésével számolhatunk, mintegy 9 milliárddal, ami ezt az egyensúlyi helyzetet bizonyos fokig javítja. Változatlan évek óta, hogy az egészségbiztosítási járuléknál kisebb a tényleges bevétel, mint amennyit terveztek. Ez megmutatkozik most is a véleményben, az értékelésben; mintegy 7 milliárddal tér el a tervezett bevétel az ÁSZ által prognosztizált bevételtől.
Kiadási oldalon ugyanezek tapasztalhatók, csak ellenkező előjellel. A kiadás magasabb összegben jelenik meg, mint ahogy tervezték, ezt korrigálja a költségvetési javaslat a gyógyító-megelőző ellátásnál mintegy 6 milliárddal, sőt további pénzeszközöket próbál átcsoportosítani a bérrendezés kérdésére. A hiány mértékét ezen a rendszeren belül növeli az egyszeri tízezer forintos fizetéskiegészítési kiadás, amely hiánynövelő tényezőként jelenik meg az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében, ugyanakkor az államháztartás egészében a Népjóléti Minisztérium fejezetében történő ugyanilyen összegű zárolás az államháztartás pozícióját nem rontja.
Figyelemre méltó az a vélemény, amit, azt hiszem, az Országgyűlésnek meg kell fontolnia, hogy a költségvetés módosítása nem azonos a pótköltségvetés készítésével, e törvényjavaslatban ez a kétfajta dolog keveredik, és a jövőt illetően ezt tisztázni kell.
Régóta kérdés már a kintlévőségek behajtása. Ebben előrelépés történt a zárszámadási törvény szerint is, amit jelenleg tárgyal a parlament: jelentős összeggel növekedett, és bizton számíthatunk itt is mintegy 3 milliárd forintos növekménnyel az Egészségbiztosítási Önkormányzatot illetően. Azonban külön ügyelni kell arra, hogy az ösztönzés valóban ösztönzés legyen, mert olyan tapasztalatok is vannak, hogy behajtási tevékenység eredményeként olyan összegek vannak elszámolva, amik valójában nem a behajtási tevékenység fokozásából származnak.
Állandóan visszatérő hiánynövelő tényező a gyógyszertámogatás kérdése. Itt is megfontolandó, hogy az eredetileg tervezett 85 milliárddal szemben a kormány javaslata 92 milliárdot, az önkormányzaté 94 milliárdot jelez, ugyanakkor az ÁSZ - szerintem megalapozott - véleménye szerint a külön keretes gyógyszerekkel együtt ez mintegy 100 milliárdra növekedik.
(16.20)
Vannak azonban olyan pozitív változások is itt a vita kapcsán, amiket érdemes megemlíteni. Eddig állóháborút figyelhettünk meg a Pénzügyminisztérium és az önkormányzat között. A szervezeti változások, amik a Népjóléti és Pénzügyminisztériumban is bekövetkeztek, úgy látszik, oldják ezt a feszültséget.
A Pénzügyminisztérium képviselője - nem az Országgyűlés előtt, hanem bizottsági vitában - kilátásba helyezte, hogy a hiány mértéke az új adatok birtokában feltehetően nem 30 milliárd, hanem ennél jóval magasabb összeg, 40-42 milliárd is lehet. Első pillantásra az ember bazárban érezte magát, hogy ha jelentkezik egy 18 milliárdos különbözet - és az első alkupozícióban ebből már 12 milliárd eltűnik -, akkor valóban mennyire megalapozott ez a javaslat, amit részben magyarázhat csak az, hogy júniusi adatokkal dolgoztak a szeptemberi beterjesztéskor is; szeptember 15-e volt az ÁSZ-hoz történő eljuttatás időpontja.
Biztató azonban az, hogy ezek a viták nem itt, az Országgyűlés előtt, hanem úgy látszik, már a bizottsági vita kapcsán kezdenek megoldódni, és ebben tevékeny szerepet kíván vállalni az Egészségbiztosítási Önkormányzat felügyelőbizottsága is, ahol jelentős képviselettel bír a kormány.
Ezek a folyamatok talán elvezetnek oda, hogy egy reális költségvetést tudjunk elfogadni a módosító javaslatok kapcsán, amely megalapozhatja a '98. évi költségvetést. Ebben bízva, tehát a pótköltségvetés készítését támogatva és az összegszerűségre, a reális összegekre visszatérve tudják a szabaddemokraták támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
