AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi pótköltségvetésének előterjesztésekor mindenekelőtt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ebben az évben - eltérően a korábbiaktól - csak a társadalombiztosítási alapok egyikénél vált szükségessé pótköltségvetés benyújtása; a Nyugdíjbiztosítási Alap ugyanis várhatóan a tervezett 9 milliárdos hiánnyal szemben kiegyensúlyozott mérleggel zár, így az államháztartási törvény szerint erre nézve nem kellett előterjesztést tennünk.
Az Egészségbiztosítási Alap előirányzatainak megváltoztatását lényegében három tényező - a járulék- és hozzájárulás-befizetések elmaradása, a gyógyszertámogatások és az aktív fekvőbeteg-ellátás - növekvő kiadásai indokolják.
A benyújtott pótköltségvetési törvényjavaslat alapvetően tudomásul veszi az elkerülhetetlennek ítélt eltéréseket. Erre az ad lehetőséget, hogy az egészségbiztosítás eredetileg tervezettnél magasabb hiányát az államháztartás más alrendszerei képesek ellensúlyozni, azaz a tervezett 4,9 százalékos államháztartási hiány tarthatónak ítélhető. Így a magasabb Egészségügyi Alap-hiány elviselhető, és ezért az ellátásokat érintő évközi intézkedések most elkerülhetőek - ugyanakkor a tanulságokat a jövő évi társadalombiztosítási költségvetés megalapozásakor hasznosítani szükséges. Idén országos egészségbiztosítási pénztári és kormányzati intézkedések történnek a járulékbeszedés eredményességének javítására.
Tisztelt Országgyűlés! A pótköltségvetési törvényjavaslat az eredeti költségvetésben számításba vettnél közel 13 milliárd forinttal alacsonyabb járulék- és hozzájárulás-bevételt vesz számításba. Az eltérést csak részben indokolják az Alkotmánybíróság ismert döntései, magyarázatként egyidejűleg lehet a beszedési tevékenység lényeges hiányosságairól és az eredeti előirányzatot megalapozó tervezés túlzott optimizmusáról beszélni.
(16.00)
Az ez év elején bevezetett reformok hatása természetszerűen nehezen volt pontosan előre jelezhető, ugyanakkor a feltételezettet meghaladó bérkiáramlásnak éppen csökkentenie kellett volna a bizonytalanság hatását. Ezt is figyelembe véve, a beszedés eredményessége még inkább kritizálható.
A pótköltségvetési törvényjavaslat az aktív fekvőbeteg-ellátás előirányzatát 6 milliárd forinttal javasolja megemelni az eredeti előirányzathoz képest, ami miatt a gyógyító-megelőző ellátás egészének előirányzata is közel ugyanannyival emelkedik. Mindez azt jelenti, hogy a bérmegállapodás teljesítésére biztonsággal rendelkezésre állnak a szükséges források. A pótköltségvetési törvényjavaslat a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatását összesen közel 7 milliárd forinttal javasolja megemelni az eredeti előirányzathoz képest. Az év elején végrehajtott gyógyszertérítésidíj-emelések az akkor feltételezettnél csak kisebb mértékben mérsékelték a támogatási igényt a gyógyszerfogyasztás szerkezetének eltolódása és az új termékek jelentős számú bekerülése miatt.
Összességében a törvényjavaslat az eredetileg tervezett közel 4 milliárdos hiányt mintegy 30 milliárd forintra emelné, a korábbiakban említett legfontosabb elmozdulások mellett. Mindez azt jelenti, hogy az egészségbiztosítás működése 1997-ben csak részben felel meg a biztosítási alapelvnek, a befizetett járulékok és hozzájárulások a kiadások csak mintegy 94-95 százalékát képesek finanszírozni. Ugyanakkor hozzá kell tenni, ez az arány is előrelépés az 1996-os helyzethez képest.
Tisztelt Ház! A kormány - élve az államháztartási törvény felhatalmazásával - önállóan nyújtotta be törvényjavaslatát. Az önkormányzat által készített tervezetet a kormány-előterjesztéshez csatoltuk. Az önkormányzat javaslatát nem fogadhattuk el, elsősorban azért, mert az rendkívül pesszimista bevételi előirányzatokkal számolt. Emellett a javaslat a kiadási oldalon nem vette tekintetbe a takarékos gazdálkodásból fakadó reális lehetőségeket. A bevételekkel kapcsolatos megítélésbeli vitát az élet fogja eldönteni. A mostani törvényalkotás során nagyobb súlyú kérdés a kiadási oldallal kapcsolatos állásfoglalás, ahol az előterjesztett javaslatok elfogadását kérem.
A törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék véleményezte, amiről nyilván alelnök úr szólni fog. Úgy gondolom, hogy a véleményben szereplő pontosító javaslatok, illetve felvetések a bizottságokban megvitatásra kerülnek, aminek alapján néhány kérdésben minden bizonnyal a kormány által is támogatható módosító javaslatok születnek.
Tisztelt Országgyűlés! A parlament rövidesen megkezdi a társadalombiztosítási alapok 1998. évi költségvetésére vonatkozó javaslat legalább 20 órában történő tárgyalását. Erre és a Ház nagyfokú leterheltségére tekintettel azt indítványozom, hogy a jelenlegi pótköltségvetés kapcsán felmerülő általánosítható tapasztalatokkal elsősorban ne most, hanem a jövő évi társadalombiztosítási költségvetés vitája keretében foglalkozzunk. Ez a felfogás lehetővé tenné a most beterjesztett pótköltségvetési törvényjavaslat rövid eljárás keretében történő elfogadását, megadva a felhatalmazást a most már kevéssé vitatható megemelt kiadási előirányzatok teljesítéséhez.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
