TULOK ANDRÁS
TULOK ANDRÁS
TULOK ANDRÁS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Császármetszéssel hozzuk világra a fogyasztóvédelmi törvényt, miután már kissé túlhordta a terhességet. (Enyhe derültség.) Szülőanyja az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, az apák - mert többről van szó - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, természetes monopóliumok szakmai felügyeletei, a kamarák és más érdekképviseletek, társminisztériumok, valamint a parlamenti frakciók.
A sok apa közül leginkább felelősséggel a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vállalta az apaságot az egyeztetés és kodifikáció szakaszában, a szakaszt megelőző koncepció kidolgozásában. A szocialista frakció a '94-es választások óta fontosnak tartja, hogy ebben a parlamenti ciklusban vagy ebben az évben elfogadjuk a fogyasztóvédelmi törvényt. Nemcsak azért, mert az Agenda-2000 külön fejezetet szán a fogyasztóvédelemnek, hanem azért is, mert a piacgazdaság kialakulásával szükségessé vált a fogyasztói alapjogok törvényi szintű szabályozása. Nemcsak arról van szó, hogy az unió elvárja a törvény létét, hanem ez felismerése a piacgazdaság létező anomáliái elleni védelem szükségességének.
Ez ideig Magyarországon nem volt egységes fogyasztóvédelmi törvény, a fogyasztóvédelmi szabályozást az egyes szektorok szabályozása alkotta. Többen e helyzet megváltoztatását sürgettük. Ezért szóltunk '95 márciusában a fogyasztók világnapja alkalmából napirendben, hogy a kormány figyelmét az egységes fogyasztóvédelmi törvény megalkotására tereljük, és kívánatosnak tartottuk, hogy a parlament gazdasági bizottságából alakuljon egy fogyasztóvédelmi albizottság, amely figyelemmel kísérné a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülését. Igaz, az albizottságból nem lett semmi, nem jött létre, de néhány képviselőtársammal együtt odafigyeltünk a törvényjavaslatra az egyeztetés, a kodifikációs szakaszában.
A feketegazdaság elleni fellépés szükségességéről, módjáról tartott politikai vitanapon '96-ban a szocialista frakció nevében tisztelettel ajánlottuk, hogy a kormány tegyen eleget elhatározásának, és a meglévő szabályozás deregulálásával együtt sürgősen nyújtsa be az első fogyasztóvédelmi törvényt, mert a fogyasztói alapjogokat, a fogyasztók védelmét mintegy 150 különböző jogszabály biztosítja, miközben van mitől óvni a magyar fogyasztót. A liberalizált kereskedelemmel lépést nem tartó morál, a tájékoztatás, az információ hiánya, a szabálytalankodás alacsony kockázata miatt az országot elárasztotta az ellenőrizetlen bóvli, a házalókereskedelemben félrevezetett fogyasztók százezrei bánják pénzüket. A nemzetgazdaság érdekeit súlyosan sértő külföldi fogyasztók megkárosítása a Dreher Halászcsárdában és több vendéglátóhelyen, felgyorsította a törvényjavaslat megalkotását. Pontosan ezért mondjuk, hogy nemcsak az országtanulmány fogyasztóvédelmi fejezetének uniós elvárásai, hanem a hazai kereskedelmi, szolgáltatási helyzet valósága döbbentette meg a társadalmat, a jogalkotókat egyaránt.
Mit is mond az Agenda-2000? Magyarországon nincs átfogó fogyasztóvédelmi törvény. A felelősség különböző hatóságok és minisztériumok között oszlik meg, ami megnehezíti a koordinációt. Jelenleg alacsony szinten van az EU-jog átvétele. A meglévő jogszabályok módosítása szükséges olyan területeken, mint az árak feltüntetése, a megtévesztő reklám, a tisztességtelen szerződési feltételek, a fogyasztói hitel, az általános termékbiztonság stb. Ilyen környezetben és uniós ajánlás mellett született meg végre a fogyasztóvédelmi törvényjavaslat, és nagyon remélem, hogy a vitában nem pártpolitikai célokat szolgál, hanem a fogyasztók érdekeit. A pártok abban versenyezzenek, hogy milyen mértékben járultak és járulnak hozzá a törvényjavaslat jobbításához!
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy rövid áttekintést tegyek a fogyasztóvédelmi kérdéskör fejlődéséről, amely egy 15 éves szakasz tapasztalatai nyomán került az Európai Közösség figyelmének középpontjába. '62-ben az Egyesült Államokban - jóval korábban, mint Európában - John Kennedy elnök meghirdette a fogyasztói alapjogokat, úgymint a fogyasztók információhoz, biztonsághoz, választáshoz és meghallgatáshoz való jogát.
(11.10)
A párizsi csúcstalálkozón, '72-ben fogalmazódott meg az Európai Közösség népei életfeltételei javításának feladata, mely a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelmét szolgálta. Európában ekkor felgyorsultak az események, és '75-ben kiadták a Fogyasztói Jogok Közös Piaci Chartáját, mely a Közösség fogyasztóvédelmi alapdokumentuma és a fogyasztók öt alapjogát rögzítette: az egészség és biztonság védelme, a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme, a kárigény érvényesítéséhez való jog, információhoz és oktatáshoz való jog, a fogyasztók képviselethez való joga. A párizsi döntést követte a római szerződés, amely nyilvánvalóvá tette a fogyasztók bizalmának növelését az egységes európai piac iránt. Majd a maastrichti '92-es egyezmény önálló és teljes jogkörű fogyasztóvédelmi politikát deklarált, ezzel a fogyasztóvédelem - mint harmadikgenerációs jog - polgári értékké vált, akár a környezetvédelem.
A Magyar Köztársaság és az Európai Közösség közti '91-es társulási szerződés, valamint a '94-es európai megállapodás meghatározza a magyar jogszabályok, köztük a fogyasztóvédelmi jog közösséghez való közelítését, illetve tíz évet kapott a közösségi fogyasztói jog színvonalának eléréséhez. A '95-ös khani Európa Tanács-ülésre elkészítették az úgynevezett Fehérkönyvet, amely a fogyasztóvédelmi szabályozás területén szükséges jogközelítési feladatokat is tartalmazza.
Az Európai Unió fogyasztóvédelmi joganyagát az jellemzi, hogy közösségi szinten nincs egységes jogszabály, hanem csak áru- és szolgáltatásspecifikus irányelvek és ajánlások. Következésképpen az Európai Unió tagállamai a szabályozás körét illetően eltérő megoldásokat alkalmaznak: az osztrák fogyasztóvédelmi törvény sajátos polgárjogi szabályokat, a belga viszont átfogó. Az egyik legátfogóbb törvényt a görög törvényhozás alkotta. Érzékelhető, hogy ahány ország, annyiféle szabályozási mód, lényeg az, hogy megfeleljen az Unió szabályozási elveinek. Ezért nem indokolt másolni egy európai uniós tagország fogyasztóvédelmi törvényét sem, hanem az irányelveknek megfelelő, a Magyar Köztársaság mai viszonyaira telepíthető törvényt kell megalkotni, amely nem lóg a levegőben, nem szakad el a társadalmi valóságtól, de mégiscsak tisztább helyzetet teremt a fogyasztói jogokban való eligazodásban, a jogok alkalmazhatóságában.
Azon természetesen lehet vitatkozni, miért nem alkottunk kódex típusú jogszabályt, ahol az összes normát egyetlenegy fogyasztóvédelmi törvény foglalja magába, vagy miért nem alkottunk kerettörvényt, ahol a keretszabályok kitöltését alacsonyabb szintű jogszabályokra, vagy ágazati törvényre bízzuk. A kormány által benyújtott törvényjavaslat e két módszer sajátos ötvözete, amelyben keretjellegűen meghagy alapvető jogi rendelkezéseket és kódexszerűen beemeli az eddig szabályozatlan, fontosnak tartott elemeket: például a biztonságos áru fogalma vagy a békéltető testület. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség '95. októberi fogyasztóvédelmi koncepciója, az ezt megtárgyaló gazdasági bizottság állásfoglalása, a kormány '96 és '97 szeptemberi határozata, valamint az eddig felsorolt nemzetközi joganyag alapján elkészült a törvényjavaslat.
Tisztelt Országgyűlés! Tekintsük át, eleget tesz-e a törvény az úgynevezett Fehérkönyv alapkövetelményeinek. Első alapkövetelmény, hogy a törvény biztosítsa a fogyasztói alapjogokat: a fogyasztó egészségének és biztonságának védelme, a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme, jogorvoslathoz való jog, fogyasztók joga a tájékoztatáshoz, fogyasztók joga az érdekképviselethez. Megállapíthatjuk: a törvényjavaslat az ágazati törvényekkel és az alacsonyabb szintű jogszabályokkal együtt tesz eleget a követelménynek.
A második alapkövetelmény a fogyasztóvédelemért felelős megfelelő intézményi, szervezeti struktúra kialakítása. Megállapíthatjuk: a törvény rendezi a fogyasztóvédelem állami, önkormányzati és érdekvédelmi intézményrendszerének struktúráját és hatáskörét. A hatásköri kapcsolatok módosító indítványokkal jobbá tehetők.
A harmadik alapkövetelmény a tanácsadó, konzultatív testületek felállítása, amelyet egy '96. évi IKM-rendelet szabályoz. Lehet vitatkozni, hogy elegendő-e az IKM-rendelet vagy ezt törvénynek kellene szabályozni.
A negyedik alapkövetelmény a fogyasztók tájékoztatásának, nevelésének elősegítéséről szóló program, hogy a fogyasztó megfontolt, tudatos döntést tudjon hozni. Megállapíthatjuk, hogy a törvényjavaslat megfelelő fejezetében az alapkövetelmény szabályozott. Az áruról és szolgáltatásról szóló tájékoztatás - címkézés, árfeltüntetés, használati és kezelési útmutató kötelezettsége, megfelelőségtanúsítás, csomagolás, az oktatás szabályozása - eleget tesz a Fehérkönyv irányelveinek.
Az ötödik alapkövetelmény a hatékony jogérvényesítési rendszer biztosítása. Ennek érdekében újként felállítja a békéltető testület intézményét, az ügyfélszolgálati iroda kötelezettségét és a közérdekű keresetindítás lehetőségét. További jogorvoslati helyekről más jogszabályok gondoskodnak.
A hatodik alapkövetelmény a fogyasztóvédelmi társadalmi szerveződések fejlődésének támogatása, erről szól a 45. §, és ezek finanszírozásáról szól a kormány szeptember 30-ai határozata. Ez kimondja, hogy a kormány köteles figyelemmel kísérni a fogyasztói érdekeket ellátó társadalmi szervezetek, szerveződések fejlődését, és köteles gondoskodni éves költségvetésben azok finanszírozásáról.
Ezzel elmondhatjuk, tisztelt Országgyűlés, hogy a benyújtott törvényjavaslat a fogyasztóvédelmet biztosító ágazati törvényekkel és alacsonyabb szintű jogszabályokkal együtt eleget tesz a khani Fehérkönyv előírásainak. Hiba lenne azt állítanunk, hogy együttes munkánk eredményeként a legoptimálisabb javaslatot nyújtotta be a kormány, hisz nem tesz eleget a deregulációs elvárásoknak, az arányos törvényszerkesztés követelményének és minden bizonnyal még néhány másnak sem. De eleget tesz az alapkövetelményeknek, a fogyasztói alapjogok érvényesülésének. Beemelt egy olyan intézményt, mint a békéltető testület, amely olcsón, gyorsan, paritásos alapon felgyorsítja a fogyasztói jogérvényesítést, előtérbe helyezi a békéltetést és bizonyos esetekben dönt. Tisztázza a fogyasztó fogalmát, amikor csak azt a természetes személyt érti alatta, aki gazdasági körén kívül vásárol terméket vagy szolgáltatást.
A törvény hatályát kiterjeszti a szolgáltatásokra, ez mindenképpen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és az igen tisztelt fogyasztók diadala.
A törvényjavaslat mellett szíves figyelmükbe ajánljuk a kormány '97. szeptember 30-ai határozatát, amely a kizárólagos jogosítvány alapján szolgáltatást végző, úgynevezett természetes monopóliumok szolgáltatási kötelezettségét tartalmazza. Ezen monopóliumokkal szemben a fogyasztók érdekeit ma is kötelesek vizsgálni a szakmai felügyeletek: az energiahivatal, az Állami Biztosításfelügyelet, hírközlési felügyelet, bankfelügyelet. A törvényből szerzett jogánál fogva ezentúl a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség is végezhet vizsgálatot, és kiszabhat bírságot a törvény adta kereteken belül, mert a törvény általános, de nem kizárólagos hatáskörrel ruházta fel. Teljesen új módon meghatározza a biztonságos áru és szolgáltatás fogalmát és elemeit.
Tisztelt Országgyűlés! A szocialista frakció gazdasági munkacsoportja alkotó módon járult hozzá a törvényjavaslat előkészítő szakaszához és a törvény lehetséges sikeréhez. Elmondtuk véleményünket a hétpárti konzultáción, amely végül is négypártira sikeredett, a Független Kisgazdapárt, az MDF és a Fidesz képviselői nem vettek részt ezen. Ott mód volt beleszólni a törvényalkotás koncepcionális kérdéseibe, ezen túl hasznos megbeszéléseket folytattunk az érdekképviseleti szervekkel, szakmai felügyeletekkel, az előterjesztő IKIM munkatársaival. Együttes munka eredményeként gondolhatjuk, hogy az első fogyasztóvédelmi törvény kézzelfoghatóan javít a magyar fogyasztó helyzetén, kedvezően hat a vásárlók és vállalkozók piaci megítélésére. Tudomásul kell venni, hogy ez a törvény a fogyasztók védelméről szól, nem a kereskedők, nem a gyártók védelméről, mert ebben a hármas össznépi játékban a fogyasztó a leginkább kiszolgáltatott.
Tisztelt Képviselőtársak! Az MSZP frakció nevében ennyiben kívántam összefoglalni a törvényjavaslat lényegét, majd a részletekről képviselőtársaim szólnak. Nem állítjuk, hogy a javaslat hibátlan, de állítjuk, hogy működőképes, és állítjuk, hogy módosító indítványokkal tovább javítható. Ehhez kérem alkotó hozzáállásukat. Végezetül megköszönném megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
