DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztóvédelmi törvény és a polgári törvénykönyv ezzel kapcsolatos módosítása rendkívül fontos és szükséges előterjesztések. Azonban rögtön meg kell állapítanom, hogy a kormány óriási késéssel terjesztette elő a fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslatot. Ennek előzményeiként hivatkozhatom arra, hogy az év első felében olyan botrányok voltak a túlszámlázásokból adódóan, amelyek nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi közvéleményt is megmozgatták, és Magyarország negatív példaként került a világlapok címoldalára.
A tehetetlen kormány és intézményei a fogyasztóvédelmi törvény hiányával magyarázták a visszásságok elleni erélytelen és késlekedő fellépésüket.
Emlékeztetném önöket arra, hogy e Házban is igen éles vita keletkezett, éppen a kormányzat elégtelen és késedelmes eljárása miatt. A belföldi fogyasztók is tapasztalhatják, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen az esetek döntő többségében védtelenek a lejárt szavatosságú, rossz minőségű, gyenge tartósságú termékekkel és az egyoldalú áremelésekkel szemben.
Ezeket a problémákat a Független Kisgazdapárt megítélése szerint sehol sem oldja meg a piac, a fogyasztók jogait és ezek megsértésének szankcióit jogszabályokban kellett volna már eddig is rögzíteni. A késedelem egyértelműen a fogyasztók kárára történt.
Különösen a kialakulatlan piac nem oldhatja meg a problémákat és az a piac, ahol - mint Magyarországon - rendkívül nagy a versenyt kizáró monopóliumok szerepe.
A gyenge verseny és a rengeteg monopólium az OECD egyik legfőbb kritikája a magyar gazdasággal szemben. Az európai uniós csatlakozást - a száguldó infláció, a forint csúszó leértékelése és a túltengő feketegazdaság mellett - a monopóliumok nagy súlya és gazdálkodásuk szabályozatlansága is rendkívüli mértékben hátráltatja és nehezíti.
A verseny és a piac egyik kelléke a fogyasztóvédelem. A kormány késve megszületett fogyasztóvédelmi törvényjavaslata semmilyen koncepciót sem tartalmaz. Most sincs helyzetértékelés, és különösképpen nincs hatásvizsgálat.
A korábbi felszólalásomban is kifogásoltam, hogy az 1987. évi XI. törvényt egyáltalán nem veszi figyelembe a kormányzat a különböző előterjesztéseinél, holott óriási károk származhatnak belőle, és a negatívumok sora szinte felmérhetetlen amiatt, mert nincs olyan hatásvizsgálat, amelynek az adatait figyelembe lehetne venni a normaszöveg elkészítésekor.
A törvényjavaslat ehelyett felhatalmazza az ipari miniszter urat arra, hogy fogyasztóvédelmi koncepciót készíthet. Ezeknek azonban nem lehetőségeknek, hanem kötelező előírásoknak kellene lenniük a Független Kisgazdapárt megítélése szerint. Ha ugyanis a kormány ilyen koncepciót kidolgozott volna, nyilvánvaló lenne, hogy a természetes monopóliumok árszabályozása az egyik legfontosabb kormányzati, fogyasztóvédelmi feladat lett volna. A természetes monopóliumok monopolhelyzete a tevékenység jellegéből következik.
(11.50)
Itt a verseny hiányát és a piaci hatásokat a működési feltételek és főleg az árszabályozás megfelelő előírásával kell pótolni. Ez a kormányzati feladat minden fejlett ország számára magától értetődő a fogyasztóvédelmi törvényjavaslatból azonban ez kimaradt. Pedig tapasztalhatjuk, hogy a víz- és csatornaszolgáltatás vagy az energiaellátás, a távközlés, a távfűtés - amelyről tegnap szóltam - vagy a koncessziós autópályák rossz árszabályozása a fogyasztók számára szüntelenül emelkedő árakat és elviselhetetlen terheket okoznak. A kormány az említett kötelezettségét nem teljesíti, ehelyett megtévesztő és a tényeket elferdítő sikerpropagandát folytat, amint azt már többször nehezményeztem.
Tegnap napirend előtt az energiaár-robbanás következményeivel és távlataival foglalkoztam. Az ipari miniszter úr sajnálatos módon tagadta, hogy Magyarországon energiaár-robbanás lenne. Szerinte ugyanis 1997-ben mindösszesen 15-17 százalékkal nőttek csupán az energiaárak, ami szerinte az inflációval arányos árnövekedést jelent. A Független Kisgazdapárt ugyanakkor úgy véli, hogy a miniszter úr félrevezette a közvéleményt, hiszen 1997. nem valamiféle évközi számmal, hanem január 1-jével kezdődik, amikor már rendkívül nagy áremeléseket hajtottak végre. Így a miniszter úr által említett 15-17 százalékos árszintnövekedéssel szemben a Független Kisgazdapárt állítása szerint például az áram díja 44,5 százalékkal magasabb, mint volt 1996. december 31-én. Nagyon sajnálatos, hogy a miniszter úr ennyire nyilvánvalóan valótlan adatokat közölt a Házzal és a közvéleménnyel. De ha például a távfűtés tarifáját vesszük alapul, az ugyanebben az időszakban a miniszter úr által említett 15-17 százalékkal szemben 34,2 százalékkal emelkedett, igen tisztelt képviselőtársaim. De például az áram díjának '97. október 1-jétől való 7, tehát hetes százalékkal való emelése sem tekinthető egyszerű negyedéves árkorrekciónak, negyedéves kiigazításnak. Tehát ezek igen fontos tényei a most a Ház előtt lévő fogyasztóvédelmi törvénynek.
A kormány tehetetlenségét mutatja, hogy a szintén privatizált energiagazdaságú Nagy-Britanniában a kormány költség-felülvizsgálatának eredményeként nemhogy nincs ilyen jelentős áremelés, mint Magyarországon, - az előbb éppen ennek érdekében mutattam rá a valóságos áremelkedés valóságos számaira - hanem például az áramtarifák Nagy-Britanniában évek óta csökkennek. 1996-ban és 1997-ben együttesen 6-7 százalékkal kisebbek az áramtarifa árai, mint voltak korábban. Igaz, Nagy-Britanniában nem állami vállalatból állami vállalatba történt a "privatizálás", mert a privatizálásnak magánosításnak kellene lennie. Tehát nem magánkézbe történt Magyarországon, hanem itt - az angliai privatizációval szemben - külföldi állami vállalat tulajdonába adták az áramprivatizáció, sőt az energiaprivatizáció kapcsán a volt állami tulajdont. De ebből következik, hogy Nagy-Britanniában ellátja a feladatát a kormány, mert ott lefelé nivelláló hatást ér el. Magyarországon nem látja el feladatát a kormány. Ebből fakad, hogy az ipari miniszter úrnak az adatok elferdítésével kell manipulálnia ahelyett, hogy kiállna a lakosság érdekei mellett, és az áramtarifák lenyomásában szorgoskodna olyannyira, mint a közvélemény félrevezetésében. De ugyanez a helyzet a távközlésben, a víz- és csatornaszolgáltatásnál, a koncessziós autópályák építésénél és üzemeltetésénél vagy a távfűtésben.
Ez egy kerettörvény, amelyet most beterjesztett a kormány, de mégsem képes magába foglalni mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket egy kerettörvénynek a fogyasztóvédelemről kellene magában foglalnia, és eddig más törvényekben jelenített meg. Ezért a szükséges továbbfejlesztés is elmarad. Hivatkozhatnék arra, hogy például a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre és nem saját elhatározások alapján lép fel, ami önmagában egy anomália.
Sok oldalon keresztül részletezi a békéltetés intézményét. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint e helyett gyorsított eljárást kellene lefolytatni, mégpedig a kisgazda indítvány szerint úgy, hogy a fogyasztóknak ne kelljen ezért díjat fizetniük. Ez egy nagyon fontos indítvány lenne.
Ami most már a polgári törvénykönyv fogyasztóvédelemmel kapcsolatos módosítását illeti, a mi megítélésünk szerint ez a javaslat csupán a szerződéskötés néhány összefüggését érinti, de ezzel nem lesz hatékonyabb és modernebb a szerződési jog szabályainak összessége. Az átfogó és a modern piaci viszonyokra épülő Ptk.-reform a Független Kisgazdapárt megítélése szerint azonnali jogalkotási feladat lenne.
Nem szabályozza a törvénykönyv például a lízingszerződést, a faktoringot, az időszakos bérlet szabályait és egyéb olyan jogintézményeket, amelyeket az Európai Unió országai már jóval korábban szabályoztak. Ez a helyzet visszavezethető arra, hogy nem rendelkezünk olyan, hosszabb távra szóló jogalkotási programmal, amellyel egyébként rendelkeznünk kellene. Ezért ötletszerűnek mondható az Országgyűlés félévenként összeállított jogalkotási ütemterve is.
A vagyoni viszonyok egyértelmű, világos, hatékony és modern szabályozásához rendkívül fontos nemzetgazdasági érdek fűződik. Erre tekintettel nem egyes részterületek megalapozatlan módosítására lenne szükség, hanem a polgári törvénykönyvnek egy egységes és jól megalapozott koncepcióra épített revíziója lenne szükséges és elkerülhetetlen. Ez lenne a mi megítélésünk szerint az egyik legfontosabb jogalkotási feladatunk.
A most előterjesztett javaslat az általános szerződési feltételekről rendelkezik ugyan, és célja a fogyasztók védelme a monopolhelyzetben lévő gazdálkodókkal szemben. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az adott gazdasági környezetre nincs tekintettel, az abnormális piaci viszonyok jelenléte és működése, a feketegazdaság erősödése illuzórikussá teszi azokat a törekvéseket, amelyek egyes részterületek szabályainak módosítására irányulnak.
Mindezek következtében ez a törvényjavaslat célját nem érheti el, mert a vagyoni viszonyok egyéb szabályozási területei rendezetlenek, illetőleg a szabályok több esetben elavultak... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - befejezem a mondatot -, és kellő gazdasági intézkedések nélkül egyébként is elégtelennek bizonyulnak.
Erre tekintettel a jelenlegi formájában a Független Kisgazdapárt sem a fogyasztóvédelmi törvényt, sem a polgári törvénykönyv ezzel kapcsolatos módosítására vonatkozó előterjesztést nem tartja sajnos még az utóbbi részében érdemi tárgyalásra sem alkalmasnak. Ezért a Kisgazdapárt ebben a formájában (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ezeket az előterjesztéseket elutasítja.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
(12.00)
